A bonyolult vizuális gyakorlatokkal kinesztetikusként nehézséged van. Feladod. Kimondottan frusztrálnak. Viszont érted amit írok, mert kinesztetikusan fogalmazok. Ezt írom nehézséged van, a vizuális típus azt mondja, a helyzet kilátástalan. Azt mondom átjön az info, ahelyett hogy azt mondanám, ez megvilágítja a problémát. 

 

Ha neked mindegy, ha azt mondom, ez jól hangzik, vagy azt, ragyogóak a kilátásaink vagy azt, ez könnyen és gyorsan megy, kevert típus vagy, univerzális és szerencsés egyben.

 

Szerencsés vagy, mert megérted a többieket, tartozzanak bármelyik csoportba. Viszont ha két ember beszélget, az egyik nagyon vizuális a másik meg nagyon kinesztetikus, nem értik egymást. A vizuális azt éli, ez olyan ködös, a kinesztetikus meg azt, itt görcsölök, hogy kifejezzem magam, mégsem jutunk egyről a kettőre.

 

Ha úgy gondolod, veled valami baj van, mert nehezen vizualizálsz, én azt mondom, van egy kincs a kezedben. Ez azt jelenti, jóval könnyebben meg tudod ismerni és használni a saját testérzeteidet, a finom energiák tapasztalását és irányítását a kinesztetikus érzékeléssel. 

 

A legszebb mosoly sem téveszt meg, ha érzed, amit mondanak neked, az téged szíven üt. A gyomrod, a szíved mint antenna működik, ha ezt a képességet finomítod, fejleszted, igazi kincsre lelsz. Engedd el azt a vágyat, lásd az aurát, színesben. Ugyanilyen jól működik, ha Te érzed azt, amit a másik. Érezheted a kisugárzását, a hatást, amit rád gyakorol.  Átmelegíti a szívedet vagy hányingered lett tőle? Ugyanúgy értelmezhető, mint az, fekete-szürke valakinek az aurája vagy éppen ragyogó arany. 

 

Megtanulhatsz meditálni, csak másképp, más módszerekkel.

 

Már eleve furcsa, ha azt kérjük attól, akinek a mozgás a lét eleme, üljön, feküdjön nyugodtan, csendesítse le az elméjét. Még inkább a testét.

 

Holott ellazulásra, a koncentráció fejlesztésére neki is szüksége van.