Archive for the ‘Meditációs típusok és hatásuk’ Category

 

A gyász, veszteség feldolgozása időben hosszú folyamat. Az elengedés akkor jöhet létre, ha a szív teljesen be tudta fogadni és feldolgozni a bánatot. A szívcsakránk úgy működik, hogy az elhárító mechanizmusok védelme alatt van. Attól van megvédve, hogy megszakadjon, vagyis hogy a feldolgozandó fájdalom ne okozhasson akkora sérülést, ami helyrehozhatatlan. Ha nyitott állapotban sokkszerűen történik valami, például ha hirtelen meghal, akit szeretsz, a szív a félig feldolgozott fájdalomra sérülten zár vissza. Ezért megszűnik az életöröm megélése, az önmagunk és mások szeretetének a képessége. Minden veszteségünk gyász, legyen az szakítás, a szülők válása, baráti kapcsolatok megszakadása. A személyiség érettségétől, stabilitásától függ, hogyan tudja a gyászfolyamatot megélni és attól, lelki szinten a kapcsolat mennyire volt mély. Az elhúzódó gyász négy évnél hosszabb, megakadályozza a kölcsönös szereteten és elfogadáson alapuló kapcsolatok létrehozását és megélését.

Ha a félig feldolgozott fájdalmakra rázárult szívet megnyitjuk, ez két irányba történhet. Mint minden csakránk, a szív is leadja és felveszi, befogadja az energiákat és az információt. Leadó üzemmódban a sérülés kivetítés és játszmák formájában jelentkezik. A feldolgozáshoz a szívet befelé, a mélység felé, a feltétel nélküli szeretet forrása felé nyitjuk meg. Ott megtaláljuk az oldást, az elfogadás végtelen erejét.

Az elengedés meditációt, amit Huszti Sanyitól tanultam, kétféle megközelítésben érdemes megcsinálni. Az egyik, amikor a fájdalmat dolgozzuk fel, a másik, amikor megéljük, amit nem kaptunk és nem tudtunk már adni. Minden befejezetlen érzelmi szál köteléket hoz létre, legyen az szeretet hiány, elismerés iránti vágy, harag, be nem teljesült ígéretek, a jövőről közösen megalkotott vágyak.

A gyász-meditációban szemben állsz azzal, akit el szeretnél engedni, rányitod a szívedet és összekapcsolódsz a szívével. A feldolgozás optimális ütemének a beállítása meggyorsítja az elengedést anélkül, hogy fennállna a borulás veszélye. Kérdezz rá a szívedre, mennyire van nyitva. Testérzetben ilyenkor a mellkas közepén nyomást vagy égető érzést észlelsz, ami jelzi hogy a befogadandó fájdalom nagyobb, mint amennyire a szív ki van nyitva. Ha nem jelenik meg a testérzet, a meditáció nem elég mély. Ott tovább kell mélyülni. Tehát érzékeled, hogy mekkora a feldolgozandó érzés, ahogy nyom, feszít, éget. Megkéred a szívedet, nyisson rá az optimális mértékben. Megjeleníthető képben, viszont nagyon sok esetben egyszerűen számokban is válaszokat kapunk. Első kérdés tehát, mennyire van most nyitva. Tompa nyomás, fásultság, halvány szomorúság estén ilyenkor a szívcsakra 30-40 %-ban nyílik meg, ezen a szinten feldolgozni, befogadni, oldani nem lehet, elmélyült tudatállapotban a válasz a tízes skála használatával lekérhető, a ilyenkor a kapott szám 3 vagy 4. Utána meg kell kérdezni, mit ajánl a szívünkben lévő bölcsesség és megkérni a szívet, nyíljon erre rá. Tudnunk kell a teljesen kinyílt szív a megvilágosodás szintje, amit szándékkal megnyitni nem ajánlott. Azért, mert ha ezt megcsináljuk, az összes bezárt blokk egyszerre szakadna rá a szívre. Érdemes azért egyszer legalább kipróbálni, hogy túlnyitod, tehát egy nagy traumát egy szinttel feljebb engedsz rá a szívedre, mint a Belső Bölcsességed ajánlása. Nézz rá, mit okozna, fogadd el, hogy a feldolgozáshoz idő kell. Utána visszazárható a szívcsakra az optimális szinte, az energiarendszerben kavargó, felzaklató érzéseket pedig tisztító, földelő gyakorlattal a földbe kell levezetni.
Szép gyakorlat ehhez a lenyugtatáshoz a tisztító vízesés, segíthet szellemi segítő, mint Azrael arkangyal, az elengedés angyala, vagy Zadkiel arkangyal, aki az érzelmileg túlzaklatott állapotok megszüntetésében segít. Tiszta energiával történő tisztításnál tudnunk kell, hogy a földből felfelé húzott energia a blokkokat nyitja, az égből, a korona csakrán keresztül lehúzott energia, a fehér fény pedig lenyugtat, letisztít.

Az elengedés gyakorlat hatása az életünkben a harmónia megélése, a szeretet és életöröm képességének a visszatérése. Ha jól sikerül a gyakorlat, rámosolygunk a világra újra és a világ visszamosolyog ránk.
Ugyanis nincs olyan elvárás a szellemi vezetésünktől, folyamatosan szenvedjünk, sőt. A szív és az idegrendszer megerősítése hatékonyabbá teszi a megtisztulást, a feltöltődésre, kisimulásra szükség van. Úgyis fel fog jönni a következő blokk, jelentkezni fog, ha itt van az ideje.

 

Terápiás segítséggel kapcsolatos infót az Elérhetőség menüpont alatt találsz.
 
Az oldások, amiket együtt csinálunk egyaránt hatékonyan működnek online és személyesen is. 
Messengeren vagy skype-on tudunk kapcsolódni vagy személyesen, Székesfehérváron.
 
Csoportos Hellinger Családállítást tartok Székesfehérváron,  időpontjait a Hellinger családállítás menüpont alatt találod. 

Az emberek egy kalap alá veszik az összes meditációt, pedig lényegi különbségek vannak, mind a céljaikban, mind pedig a technikai megoldásokban. Mondhatni a gyógyszer az gyógyszer, de vegyél be aszpirint fogamzásgátló helyett, aztán majd csodálkozol :-)

Az ajánlásom a testhelyzetre vonatkozóan, klasszikus buddhista meditációt érdemes ülve végezni, egyenes gerinccel. hogy a csakrák egy vonalban legyenek. A többi meditációt, relaxációt, angyal meditációt stb érdemes úgy végezni, hogy kényelmesen érezd magad és törekedj arra, hogy a zavaró tényezőket, mint túl hideg környezet vagy túl meleg, kényelmetlen, szoros ruha, bármilyen más kényelmetlenség kiküszöböld.

 

Nézzük nagyon tömören, mik a különbségek a meditációk között:

 

A klasszikus buddhista meditációk célja a figyelem fókuszálásának erősítése, benne lenni a tiszta figyelemben. Megfigyelik a légzést vagy magát a figyelmet is. A meditáció célja spirituális, vagyis az egó meghaladása. Az elme kiüresítése, a csend megtapasztalása. Nagyon nehéz technika zaklatott állapotban és nagyon nehéz a nők számára, akik nem véletlenül erősebbek az osztott figyelemben, mint a figyelem erejének a koncentrálásában.

 

Megtörténhet az, hogy amíg éber tudatállapotban az elhárító mechanizmusok működnek, tehát az egó a szőnyeg alá söpörheti a problémákat, addig a befelé fordulással kénytelen az ember szembenézni azzal, baj van, bizony. Viszont nem akarja, vagy nem tudja bevállalni és nem képes feldolgozni azokat az érzéseket, amikkel dolga lenne.

 

A klasszikus meditáció nem arra való, hogy a sérült személyiség meggyógyuljon, újra nyitottá és működőképessé váljon, hanem arra, hogy a már nagyjából letisztult és komoly belső stabilitással rendelkező személyiség meghaladja önmagát.

 

Pár szót ejtenék az agykontrollos vizualizációról is. Ennek a lényege, hogy az egó a vágyait belerajzolja a jövőbe. Amennyiben nincs belső blokk és maga az életesemény amúgy is benne volt a lelkünk által választott útban, a siker gyors és látványos. Kemény karmát okoz persze, ha másik ember szabad akaratát megsértve vizualizálunk, de majd tanulunk belőle. Viszont ha a személyiség egyik része ellenáll a változásnak, magyarul felépít egy belső blokkot, vagy a blokk karmikus teherből fakad, akkor a technika eredménytelen. Vagy pedig az utunkban nincs benn, a képet vizualizálni ezért nem tudjuk, mert szétcsúszik, a belső zavar nem is engedi, hogy elérjük azt a mély tudatállapotot, ahonnan van lehetőség belenyúlni a teremtésbe.

 

Az önismereti meditációk célja a személyiség egységének a létrehozása, a leszakad, sérült részek meggyógyítása, a traumatikus élmények feldolgozása, a tudatlan részek működésének megismerése, tudatosítása, a személyiség működésének egyre magasabb szintre emelése.

 

Meditációs eszközök, amik építenek, a céljuk az ember fizikai és lelki felerősítése és stabilizálása:

meditáció energiával, fénnyel való tisztításra

vizualizáció a hiányzó, építő jellegű érzés befogadására, szeretet, biztonság stb.

Én határok kitűzése és stabilizálása

az energia test, a személyiség és a lélek kibillent egyensúlyának a helyreállítása

életerő felvétele

önbizalom növelése

gyógyulás, erősödés szellemi segítők segítségével

információ szerző tecnikák stb. 

 

A másik rész pedig, amikor már a személyiség képessé válik szembenézni a problémával és megtenni azokat a belső, lelki tetteket, amikkel a változtatást belül, önmagán hajtja végre: 

félelem oldás

kudarc befogadása

más, fájdalmas emlék újraélése és feldolgozása, mint veszteségek, csalódások, bántások

elfogadása a személyiség negatív oldalának

a vágyak megtisztítása

kötődések elengedése stb. 

 

A meditációban tudat állapot változást hajtunk végre. A tudatalatti többnyire magától megnyílik. Ha az onnan feljövő érzés, élmény olyan erős, hogy szétzilálja az amúgy is instabil személyiséget, akkor ez káros. Ezért érdemes terapeutával együtt elindulni ezen az úton, hiszen ezek a folyamatok kézben tarthatóak és beszabályozhatóak, de ezt a technikai tudást el kell sajátítani. Nagy traumák feldolgozását fel kell darabolni, a tisztító, erősítő gyakorlatokat váltogatni kell a trauma oldásokkal, ahol annyit és csakis annyit engedünk feljönni, amit a személyiség fel tud dolgozni és be tud építeni. Megtanuljuk a felesleget újra visszazárni.

 

Az ima, az önátadás annál az embernél működik, akinek van hite, aki Istent nem veszítette el.

Az önismereti út pedig azoknak való inkább, akiknek a megértés fontos, a materialista vonalról indulva nagyon más lehetőség nincs is, hiszen Istent valahol, valamelyik előző életben elveszítettük vagy megtagadtuk. Számunkra nem létezik önmagunkon kívüli formában, ezért befelé, önmagunkban tudjuk megtalálni.

domoszlaikatalin on június - 17 - 2013
Hozzászólások kikapcsolva