1. Volt vagy van-e evés, ivás vagy gyógyszerfüggés az életedben?
2. Bízol-e abban, hogy tudsz egyedül is gondoskodni magadról vagy szükséged van valakire, aki gondoskodik rólad?
3. Meg tudsz-e bízni másokban és képes vagy-e elengedni az önkontrollt?
4. Eszel-e olyankor, amikor nem vagy éhes?
5. Jól gondoskodsz-e a testedről, például evés, alvás, testmozgás biztosítása és betegség esetén a megfelelő kezelést, ápolást elfogadva?
6. Mennyire esel szét, ha elhagynak, érezted-e hosszabb ideig a teljes reménytelenséget, voltak-e öngyilkossági gondolataid?
7. Érezted-e a sehová nem tartozás érzését?
8. Érezted-e azt, jó lenne láthatatlannak lenni?
9. Beáldozod-e önmagad azért, hogy megtartsd a fontos kapcsolataidat? Értem ezen a túlzott segíteni akarást, a vágyat arra, nélkülözhetetlen legyél?
10. Nagy igényed van arra, hogy megérintsenek, átöleljenek, mert így érzed magad biztonságban?
11. Elsodró erejű vágyad van arra, hogy elismerjenek és értékeljenek?
12. Érezted-e azt, nem érdemes kapcsolódni másokhoz?
13. Gyakran előfordul, hogy az általad csodált személy véleményét naivan és teljes mértékben igaznak fogadod el és lenyeled?
 
Ha a kérdések többségére igennel válaszoltál, akkor azt tapasztalod, hogy nagyon korai sérülések miatt a biztonság érzeted sérült. Ide tartozik a magzati kor és a csecsemőkor is.
Azért fogalmazok így, hogy értsd, az eredendő sérülés meggyógyításával a tünetek eltűnhetnek az életedből, visszakaphatod a biztonságérzetedet.
Kiemelten fontos, mert ez az alap, amire az egész életünk épül.
A biztonságérzet és maga az ősbizalom, ami azt jelenti az élet jóindulatú és támogató, megtanít arra, önmagadban és azokban, akik valóban megbízhatóak tudj bízni. Ez az anyától és az anyai ágról származik. Átvetted, ahogy az anyukád hitt önmagában és az élet jóindulatában. Ha félt, magától az élettől vagy az anyává válástól olyan félelmekkel és szorongásokkal érkeztél ide, amit megpróbálhattál függésekkel pótolni. Ezek a függések megakadályozzák azt, hogy önmagad lehess.
Ha szeretnél ezen változtatni, három terápiás módszerrel tudok segíteni. Az egyik az egyéni Hellinger családállítás, ahol az un. generációs félelem és nehéz sors csomagot kell elengedni, mert ez a csomag addig adódik kézről kézre egy családon belül, amíg valaki képessé válik arra, letegye és befogadja azt a gyógyító erőt, ami nemcsak őt, hanem az egész család lelkét meggyógyítja. A generációs félelem csomag, amit dédanyáktól és még régebbről adódik anyától a lányáig, abból a tapasztalatból táplálkozik, hogy egy anya és a gyermeke nincs biztonságban például háborúk, egy erős férfi hiánya vagy éppen a férfi agresszivitása, alkoholizmusa miatt.
A másik terápiás módszer a Belső gyermek terápia, ahol létrehozzuk és elmélyítjük a kapcsolatot a benned élő gyermekkel, indulva az alapoktól, ha erre van szükség. Ide értem magát a magzati kort is, ahol megsérülhet maga a létezésed joga, a jól-létre való jogod, azáltal, hogy nem akartak vagy esetleg magát az abortuszt is megfontolták. A negatív születés élmények is feloldásra várnak, akit érint még az a kórházi tapasztalat, ahol nem tették mellre az újszülöttet, elválasztották és időre hozták-vitték, mint egy csomagot… Aztán a hazatérés körülményei és így tovább…
A harmadik módszer szimbólumokkal dolgozik, ha ez anya gyermek kapcsolat és ősbizalom, akkor a szimbolikus kép, amivel dolgozunk a kapcsolódás magához a Földhöz. A mocsár instabil és megfojt. A benned élő rét, ahogy megjelenik, tükrözi a benned élő anyai kapcsolódást. Ezek a képi szimbólumok átalakíthatóak és megoldási mintát adnak a félelmek feloldására is.
 
Ha szeretnél terápiás segítséget, távban tudunk együtt dolgozni. Bővebben az elérhetőség menüpont alatt. 

Belső gyermek terápia – a korlátozó szerepek elengedése
 
Amikor egy család működése diszharmónikus, a gyermekek arra törekednek, hogy kiegyensúlyozzák azt és közben átélhessék az érzést, fontosak.
 
Szerepeink közül néhány: a Megmentő, a Hős, a Sztár, A túlteljesítő, Anyuci kicsi férfija, Apuci kis hercegnője, az egyik szülő pót házastársa, egyik szülő pajtása vagy barátnője. Anyu vagy apu gondviselője, a Jógyerek. A Békekövet, a Bűnbak, a családi Áldozat, a Lázadó, az Elveszett gyerek. ( forrás Bradshaw: Vissza önmagunkhoz )
Bármelyik szerepbe is állunk be, a szerep ránk merevedik, elveszítjük azt ön-azonosságot, nemcsak azt, hogy önmagunk lehessünk, hanem ezen felül azt is, hogy kibonthassuk magunkból a fejlődési potenciálokat.
 
Ha őszintén ránézünk erre, beláthatjuk, hogy ezek a szerepek a vágyott siker helyett gyakran kudarccal végződnek. Akkora az ár, amit fel kell adnunk önmagunkból, hogy eljátszhassuk ezeket, hogy nagyon mély belső boldogtalansággal fizetünk meg érte. Boldoggá és elégedetté tenni azt a szülőt, akiben belül örök elégedetlenség, boldogtalanság van, az olyan, mintha lyukas hordóba hordanád a vizet. Lehetetlen, megnyomorító küldetés. Mindegyik szerepben közös az, ha ki mernénk lépni belőle, értéktelennek éreznénk magunkat, nagyon gyakran szégyellenénk magunkat, ha másként éreznénk, cselekednénk, mint amit a szerep megkíván.
Kiemelten fontos hangsúlyozni, hogy a megoldás nem az, hogy elkezdjünk egy másik szerepet, ami az eddigi szöges ellentéte. Hanem azt, bölcsen tovább visszük a szerepből azt, amit érdemes megtartani és megtanulunk nem mondani arra, ami ellen az egész lényünk tiltakozik.
 
A Sztár gyerek szindrómát tapasztaltam átszőve a túlteljesítő szereppel, ezt szeretném veletek megosztani, hogyan éltem meg és mit okozott bennem. Négy éves múltam, amikor már tudtam írni, olvasni. Az apám egy baráti társaságban szerepletetett, fejjel lefelé fordítva tartotta a Somogyi Néplapot. Régi, retro történet ???? A címlapra mutatva megkérdezte, mi van oda írva. Mondom, Somogyi Néplap. Erre ő ragyogva, nézzétek, még fejjel lefelé is tud olvasni! Erre én: nem tudok, csak tudom mi van oda írva… Miért kell még nagyobbat hazudni annál, amit tudok?
Olyan mélyen be lett kódolva aztán, hogy az extránál is extrábbat kell nyújtani. Hogy csak a sikereimben tudtam szeretni magamat. Hogy mindig a bonyolult, a nehéz felé fordultam… Meg kellett tanulni az „elég jó ez így is” életérzést. Újra és újra visszafordítani a figyelmemet, hogy a könnyű és az egyszerű megoldásokat keresse.
 
Amikor a szülő nem gyerekként neveli a gyerekét, hanem ráaggat egy felnőtt szerepet, a teljes gyermekkorát elveszi és azt is, hogy felnőttként leválhasson a szülőről, hogy legyen saját élete. Ha a szülő társa a gyerek, a „szerelme”, a támasza vagy a szolgája, akkor az a gyermek felnőttként képtelen a társának megadni azt, amire vágyik, számára a szülő lesz az első és legfontosabb.
 
A Jógyerek szindróma talán legártalmasabb hatása az, nincsenek eszközök arra, hogy valaki ki tudjon állni önmagáért. Terápiában gyakran találkozom azzal a gubanccal, hogy még a normális emberi érzéseiket sem merik felvállalni, nemhogy azt, önazonosak lehessenek. Nem lehet dühös, önző, frusztrált, jónak kell lenni, minden áron. Aztán az elfojtott érzések a testünkön keresztül üzennek, betegségek formájában. Gyakori a pajzsmirigy rendellenesség, ami az önérvényesítésünk központja.
 
Az Elveszett gyerek szindróma olyan családi környezetben jön létre, ahol a szülőknek minden sok. A gyermek együttérzésből szeretné elkerülni azt, bármilyen plusz terhet adjon a szüleinek. Szinte nem is létezik. Lemond a segítségkérésről és a vágyairól. Azért is bocsánatot kér, hogy él.
 
A megmentő szerep estén azt tanácsolom, ettől aztán mentsd meg magad ???? Áthatja a vágy, jónak, fontosnak érezd magad. De igazából ez trauma ismétlés, erős bűntudattól áthatva, valamikor anno, valakin nem tudtál segíteni, de most megmutatod… Trauma ismétlés esetén sajnos törvényszerű, hogy ugyanúgy átéld a felesleges küzdelmet, önmagad háttérbe szorítását, feleslegesen. Nyilván azért születtünk, hogy hasznosak legyünk, hogy ez a világ és benne mi magunk is jobbá válhassunk. De ez akkor valósulhat meg, ha jól vagy, ha önmagaddal is törődsz. A jólléteddel, a fejlődéseddel. A másik nagy probléma ezzel, hogy a szolgálat kifejezetten káros, ha magadat nem egy jó ügynek, hanem egy másik ember egójának rendeled alá….
 
Abban, hogy a jót és hasznosat tudjuk megtartani ezekből a szerepekből, elsősorban az érzelmi intelligencia tud segíteni. Őszintén megélni, adott helyzetben mit érzel. Minden emberi érzésnek helye van, a feladat az, mit tudsz kezdeni vele. Minden negatív érzésnél az a feladat, elfogadd, belső munkára van szükség. Cselekedni, kapcsolódni másik emberhez akkor érdemes, ha pozitív a hozzáállásod. Ez vonatkozik a félelemre, a haragra és a szégyenre. Ezeknek a feloldásához érdemes terápiás segítséget kérni. Viszont érdemes kifejezni a szomorúságot, elmondani amikor valami fáj, rosszul esik. Ha el tudod azt kerülni, hogy ezt hibáztató módon tedd, akkor kaphatsz empátiát attól, akiben ez a képesség ott van. A negatív reakció is a javadra válik, ismerd fel, ha a másikban nincs empátia azt az embert el kell engedned a világodból. Felesleges mentségeket találni a viselkedésére.
domoszlaikatalin on szeptember - 28 - 2023
Hozzászólások kikapcsolva

A nárcizmus és az „empataság”

 

Kedves empaták, azzal kezdeném, hiába hiszed magad empatának, nem vagy az. Megmondom miért: ha valaki képes együtt érezni másokkal, másoknak az empátiából bőven osztogat, akkor tud adni belőle önmagának is.

Ha ezt beismered, hogy mindig másokért teszel, ha alárendelődsz a kapcsolataidban, sőt együttérzel a szenvedőkkel, de önmagaddal nem, akkor beláthatod, hogy ez egy káros szerep, ami megfelelésre épül, ahol szeretetre, biztonságra vagy elismerésre sóvárogsz. Ez függést hoz létre.

Egy olyan minta követése, ahol mindig másokat helyezel magad elé. Ha valaki túl önzetlen akkor törvényszerűen bevonz valakit, aki kihasználja. Maga a gyógyulás, a kiszabadulás a kihasználó kapcsolatokból azon múlik, hogy elismered-e, felborult az adok-kapok egyensúlya a kapcsolataidban, hogy nem tisztelnek, mint embert, de érzelmileg zsarolnak, azért hogy háttérbe szorítsd az igényeidet és túl jó legyél.

Ha megtörtént a felismerés, akkor képes vagy-e rá, hogy akár egyedül, akár terapeutai segítséggel kibontsd azokat a mintákat, amik a gyerekkortól kezdődően beletettek ebbe a szerepbe. Gyakran találkozom azzal a terápiás oldások során, hogy ha már valaki súlyosan megtépázva kikecmergett egy ilyen kapcsolatból, hibáztatja magát. Minél inkább hibáztatod magad, „én voltam az aki nem volt elég jó” annál inkább „bevonzod” ezt másoktól is. Arra a kérdésre, hogy hogyan mehettem ebbe bele, mit rontottam el, elég egyszerű válaszok vannak. Azt tetted, amire a gyermekkorodban mintát kaptál, fel sem tűnt igazán, hogyan bánnak veled.

Ezek olyan erősen működő programok, hogy amíg nincsenek feltárva, törvényszerűen belevisznek ilyen helyzetekbe. Kaptál törvényként működő mintát a szüleidtől arra, milyen is egy kapcsolat, ők hogyan éltek. Aztán maga az ödipusz korszak és még utána is, ahol az ellenkező nemű szülőhöz kapcsolódtál, mintát adott arra, hogy, hogy a legfontosabb Ő, mennyire tart értékesnek, fontosnak, hogyan bánik veled.

Amikor felismered azt, hogy ragaszkodsz egy fájdalmas kapcsolathoz, hogy ráfüggtél a partneredre, a legfontosabb felismerés az, hogy a függések alapja az un. fájdalmas hiányok sora. Fájdalmas hiány a gyermekkorban megélt veszteségből fakad és onnan ismétlődik. Veszteségről beszélek és a feldolgozása is gyászmunka, mert ugyanúgy veszteség az is, amit soha nem kaptál meg, mint ami a tied volt és aztán elveszítetted. Az, hogy fontos vagy-e, szerethető vagy-e, biztonságban vagy-e, értékes vagy-e, számít-e amit szeretnél, amit érzel.

Szereteten, tiszteleten alapuló párkapcsolat, ahol az adok kapok egyensúlya is megvalósul, csak abban az esetben jöhet létre, épülhet fel, ha a szüleiddel, a tágabb családoddal eljutsz az oldások során idáig, hogy: „ így kaptam az életem, ennyit és ebben a formában tudtatok adni, jót rosszat egyaránt. Begyógyítom a sebeimet, elfogadom az Életet. Innentől felnőttként megoldom”

Ahol az oldások után a nők be tudják fogadni és meg tudják élni a női energiát és a férfiak valódi férfiak tudnak lenni, mert képesek a családjuk férfi energiájához kapcsolódni. A forrás alapja a nőknél az anyai ág, a férfiaknál pedig az apai ág.

Az empatasággal van egy másik nagyon komoly probléma is, nemcsak a kihasználó kapcsolat bevonzása. Az, hogy együtt érzel a szenvedőkkel az egy képesség, ami mellé feltétlen szükség van egy másik képességre is, ez pedig a tisztán látás. Tisztán látása és elfogadása annak, hogy az a helyzet, amivel a szenvedő küzd, egy olyan karmikus lecke, ami a fejlődését kell hogy szolgálja. Ha nehéz a helyzete, ha bajban van, miért ezt teremtette magának, milyen okokból tapasztalja ezt meg. Ha belenyúlsz és megpróbálod megoldani mások helyett, akkor soha nem tanulnak belőle. Ráadásul ha nem a saját utadon jársz, nem éled az életed, a saját fejlődésedet is korlátozod, nemcsak a másik emberét. 

Ha szeretnél terápiás segítséget, távban tudunk együtt dolgozni ezekkel a módszerekkel: szimbólum terápia ( KIP) reinkarnációs utaztatás Hellinger családállítás belső gyermek terápia.

Atlantiszi angyalok 1. rész
 
Aduachiel az Igazság angyala
Lamachael az Erő angyala
 
Jól kapcsolódik, hogy írjak erről, mert a nyilas hónapját éljük. Van az a helyzet, hogy átéled, számodra egy fontos személy fanatikusan, minden kétséget kizáróan hisz egy oltári hülyeségben ???? Te viszont – és tudd, hogy ez a normális – tele vagy kétségekkel. A másik ember hite a nem valósban azt erősíti fel benned is, ami tévedés. Hat rád. Gyengít, elbizonytalanít, összezavar még jobban.
 
Behívhatod segítségül ilyen esetben Aduachielt, az igazság angyalát. Van aki szereti a kapcsolódásnak azt a módját, pecsétet készít, gyertyát gyújt stb. ez segíthet, ha ebben hiszel. Számomra a kapcsolódás sokkal inkább belső, mint ceremóniákhoz, külsőségekhez kötött. A meditáció, mint kapcsolódás ebben az esetben így történik:
először és minden esetben kérni kell Mihály arkangyaltól a védelmet, nehogy valami vicces kedvű negatív entitás felöltse az Igazság Angyala képét. Utána behívod Aduachielt és a kérdésedre, a szituációra és a benne szereplőkre kéred a teljes igazság fényét. A színe égszínkék és a torokcsakra energiáját tisztítja, erősíti fel. Ha működik a vizualizáció, engedd rá a kék színű fényt a teljes aurádra, a teljes helyzetre. Ha problémáid vannak azzal, vizualizálj meditációban, engedd el, hogy erre rágörcsölsz, kérd Aduachielt segítsen neked és amikor kék az ég, nézz fel és engedd be az energiáját. Tehát ahelyett, hogy tőle kérnéd a választ, kitisztítod a hamisságot az ő segítségével, fényével és akkor csak az igazság marad ott benned és jöhet az Aha élménye…
 
A közös munkát Aduachiellel ajánlom szeretettel azoknak, akiknél már akkora a gubanc ezen a területen, hogy a testi betegség tartja a tükröt. Torokcsakra betegségei a torokfájástól a pajzsmirigy problémákig sokféle variációt dobhatnak.
 
A hatása attól függően, hogy mennyi tévedést, féligazságot kell kitisztítania és persze, hogy attól is, hogy mennyi időt vesz igénybe hogy az egód helyett a lelked nyíljon meg, lehet azonnali és tapasztalataim szerint egy napot igénybe vevő.
 
Lamachaelt hívd segítségül, ha úgy érzed, hogy erőre van szükséged ahhoz, hogy szembenézz az Igazsággal. Aztán a feldolgozásához. Hívhatod, hogy adjon erőt ahhoz, hogy kiállj magadért. Lamachaeltől három területre kérhetsz erőt, fizikai erőt, amikor erre van szükséged. Lelki erőt, amikor a lelked kifáradt, lelki erőt, ha nagy veszteség ért, a talpraálláshoz és szellemi erőt, például a munkádhoz, tanuláshoz.
 
Az Atlantiszi angyalok közelebb vannak hozzánk rezgésszintben, mint az arkangyalok. Ezért a kapcsolódás – ahogy én megélem – közvetlenebb és erőteljesebb. Ők speciális részterületek szakértői. Bővebben https://angyalforras.hu/angyalok/angyalok/atlantisz-angyalai
 
Fontosnak tartom, hogy aki nyitott erre, megtanulja és emelje egyre magasabb szintre azt, hogy elfogadja a segítséget és elengedje a majd én megoldom, ha beleszakadok is működéseket. Maga a bizalom, hogy angyali erők segítenek a legtöbb emberben megtört. Megtört, mert olyan tapasztalatokat élt meg, ahol maga a Gonosz öltötte fel egy angyal képét. Vagy kértél és elmaradt a segítség. A segítséget akkor kapod meg, ha a karmád megengedi és tudsz benne bízni, neked is segítenek. Ha a lelked kéri a segítséget és nem az egód ????
 
Az elvesztett bizalom visszaépítésére a következő tanácsot kaptam. Történt ugyanis, hogy átéltem, hogy az önmagamba vetett hiten kívül már semmiben sem tudok hinni, a megélt tapasztalatok alapján. Spirituális tanító rakott tévútra – egy időre – és vonzottam a csalókat más területeken is, mint méz a legyeket ???? Isten és az ő arkangyalainak a világa negatívan kapcsolódott azokhoz az előző életekhez, amikor a katolikus egyház a sötét középkorban meghurcolta, megkínozta, elégette azokat az embereket, akik mást képviseltek. Szóval ott meditáltam a hit, bizalom kérdésére és így fordultam az égiek felé: tudom, hogy ez elveszett, fogalmam sincs, mit tehetnék. Éreztem, hogy azoknak az embereknek jobb, akiknek van hite. Azt a tanácsot kaptam, kérjek először kézzelfogható, kisebb dolgokat, hogy a hitet felváltsa az a tapasztalat, ha kérek, megadatik. Azért kicsit, hogy ne blokkolja az egóm, a na persze, majd neked, meg hogy ez is ezoterikus blabla és így tovább. Elkezdtem együtt dolgozni az Atlantisziakkal, mert hozzájuk nem kapcsolódott középkori mocsok. Mert korábbiak ????
 
Ha megszólított ez a lehetőség és szeretsz meditálni, ajánlom ehhez a vezetett meditációmat:

domoszlaikatalin on december - 1 - 2021
Hozzászólások kikapcsolva
categories: Atlantiszi angyalok
 
 
Minden gyereknek szüksége van szeretetre, figyelemre és gondoskodásra. Ha a gyerekkorban érzelmi elhanyagolás történt, az azt jelenti, hogy passzív elutasítás történt a szülő részéről. Minden 7 éves kor előtt megélt élethelyzet beépül a személyiségbe, adva egy alap mintát, ez az életem rendje. A gyerek énünk ezt úgy éli meg, a baj az vele van. Nem elég szerethető. Nem elég érdekes. Nem fontosak az igényei. Ő hisztis, követelőző, önző, sorolhatnám. Ha azt látja, hogy a másik gyereket babusgatják, kényeztetik, odafigyelnek rá, arra gondol, ő azért nem kaphatja meg ezt, mert ő másmilyen. Pláne, ha a szülők egyfolytában még bele is sulykolják, mi mindent megadtunk neked, neked jó gyerekkorod volt… Tény, mindent megadtak, amire képesek voltak. Ettől függetlenül mély űr marad, ez a magány fájdalma. 
 
A magány nagyon tud fájni. Ezért a túlélés érdekében már a gyerekkorban egy sor menekülési stratégiát dolgoztunk ki erre.
 
Függések sora erre az alap traumára épül. Ha a szülő túl sokat dolgozik és amikor pedig a gyerekével van, kimerült és stresszes, elhalmozhatja játékokkal, aztán csodálkozik, amikor ráfügg a gyerek a számítógépre, mert iszonyú félelem tartja vissza a minőségi kapcsolódástól, visszautasítják úgyis, mert nem elég érdekes, nem elég jó. Él egy virtuális világban, mert ott sikeres lehet.
 
El lehet menekülni az alkoholizmusba, a munka alkoholizmusba. Bármivel kitölteni az űrt.
 
Megtanuljuk már a gyerekkorban a figyelemszerző játszmákat is. Tudja, hogy figyelnek rá, ha rosszat csinál. Hát rossz lesz. Ha akkor figyelnek rá csak, amikor beteg, akkor beteg lesz. Sokat. Felnőttként is. Ha akkor figyelnek rá, ha valami csúcszuper dolgot csinált, kényszeresen próbál csúcsszuper lenni. Nincs helye annak, hogy szeretetet kapjon a normális, emberi lénye.
 
Mivel retteg az egyedülléttől, kapcsolataiban prostituálja magát. szeretet morzsákért odadob bármit. Csüng a kapcsolataiban, ez a másik félnek fárasztó és taszító.
 
Mert a jelenben akar kielégíteni egy hiányt, aminek az űrje a múltban keletkezett. Ha azt látod, a partnered lemegy gyerekbe, akkor ahány évesként viselkedik, onnan ered a traumája. Vedd észre, ha Te is ezt teszed. Ha duzzogsz és bezárkózöl. Ha azt éled meg, téged senki sem szeret.
 
Bezárkózást okoz az is, ha úgy próbáltál fontossá és szerethetővé válni, ha túl sokat adtál magadból. Már totál eleged van abból, használnak, kihasználnak, ha kicsavartak, mint egy citromot eldobtak…
 
Ezért maga a megoldás, a gyógyulási folyamat az alap sérülés oldásával kezdődik. A tudatalattiból a felszínre, a gyógyulás terébe kell emelni azokat az elfojtott érzéseket, amiket ott a túlélés érdekében elfojtottál. Átélni és elfogadni. ez az érzés jogos, ennek helye van. Például sajnálom az anyukámat, mert nagyon rossz neki, megpróbálok hát nagyon jó gyerek lenni, hiszen amúgy csak nyűg vagyok…
Vagy például ez, mindent megoldok magamnak, akármilyen magányos és nehéz érzés is ez, úgysem segít senki… szororú és üres vagyok, fázik a lelkem…
 
A feldolgozás folyamatában a második lépés ezeknek a negatív érzéseknek, rezgéseknek a kitisztítása. A harmadik pedig a feltöltés gyógyító energiával.
 
Kapcsolódnak hozzám emberek terápiában, akik elmondják, hogy sorra próbáltak ki módszereket, amik a felszínt kapirgálták, a mély szintű gyógyítás és ezáltal a gyógyulás elmaradt. Ez azért van, mert módszerek sora kihagyja az első vagy még a második lépést is.
 
Olyan ez, mintha valakinek lenne egy gennyes sebe és feltöltenék vitaminokkal. Tény, valamit segít persze. A gócot érdemes megkeresni, kinyitni és meggyógyítani. Ha ez meg van, jöhet az energia feltöltése. Ha autós hasonlatot hozok, akkor azt mondom, hiába fényesíted a kasztnit, ha a motorban egy-két henger leállt. A motor maga a szív a kaszni meg ahogy kinézel. A sorrend a fontos, először azt rakjuk rendbe, ami az alap, aztán lehet áttenni ezt a külső kisugárzásba.
 
Terápiás segítséggel kapcsolatos infót az Elérhetőség menüpont alatt találsz.
 

 

Miért fontos az előző életek feltárása?
 
Először is azért, mert az a negatív energia, ami előző életből jön át, egyetlen módon tisztítható ki, ha megkeressük és meggyógyítjuk azt az krízis helyzetet, ahol keletkezett. Lehet ez mély szomorúság érzése, páni félelem, elveszettség érzése, kezelhetetlen mértékű düh, gyűlölet és még sorolhatnám. Valami fontos történt ott, ami feldolgozatlan maradt. Vagy azért mert belehaltunk, vagy azért mert akkor, ott nem tudtuk feldolgozni, elfojtottuk, kizártuk a tudatunkból.
A halál félelem, ami előző életből jön át okozhat például fóbiákat, köztük klausztrofóbiát, aztán pánik rohamokat, menekülési kényszert. Rémálmokat. 
 
Számos negatív fogadalom jön át előző életes traumából. Van aki azt fogadta meg, soha többé nem akar szerelmes lenni. Mert a szerelem tragédiába torkollott. Ebben az életében aztán el is kerülte a szerelem, persze voltak viszonyok, lelkileg üres kapcsolatok. Van aki szegénységi fogadalmat tett, mert az előző életében megkapott gazdagságért nagy lelki árat fizetett. Ezeknek a fogadalmaknak a feltárása, pozitív megerősítére való átírása alapvetően fontos ahhoz, hogy a mostani leszületésünkben valóra válthassuk a vágyainkat.
 
 A második ok, amiért vissza utazunk az előző életekbe az maga a személyiség fejlődési vágya. Ugyanis a feladatokat a fejlődésünk érdekében kapunk. Anno hibáztunk, vagy tudatlanságból, naivitásból. Vagy pedig azért, mert hallgattunk az egónkra. Ezért kiemelten fontosnak tartom azt, hogy felismerjük, melyik pozitív emberi erény, jó tulajdonság fejlesztésére érdemes koncentrálnunk. Ilyen például a körültekintés, kellő mértékű óvatosság, annak a megtanulása, hogyan tudjuk megvédeni magunkat. Aztán nagyon erős blokkrendszert képez az, amikor előző életben belekényszerítettek egy helyzetbe. Akár házasság, vagy éppen karrier, a lényeg, elvették a szabad döntés jogát. Itt fontos megtanulni, hogyan állj ki magadért.
 
A harmadik ok, amiért érdemes kinyitni és meggyógyítani az előző életeket, az a bűntudat. Mert ha benned egy részed abban hisz, hogy Te bűnös vagy, akkor a tudatalattid olyan helyzeteket vonz be, ahol vezekelni fogsz. Magyarul szívat az Élet. Logikus, ha feloldod a bűntudatodat, az Életed akkor kezdődik el.
 

Reinkarnációs utazást vezetek online, skype-on vagy messengeren. Ha érdekel, várom jelentkezésedet, írj a dk1011@dk email címemre!

 

domoszlaikatalin on október - 3 - 2018
Hozzászólások kikapcsolva

/p>

A megosztást, like-ot köszönöm! 

A testünk csodálatos és egyben roppan bonyolult. Megbetegszik, mégpedig akkor, ha a léleknek túl sok a negatív hatás, amit tapasztal. Túl sok van a rosszból és túl kevés a jóból. A lélek leteszi ezért fizikai síkra, ráterheli a testünkre a megbetegítő érzéseket. Ezért maga a gyógyulás azzal kezdődik, hogy megkeressük a lelki okokat. A lélek visszaemeli lelki síkra azt a feladatot, hogy megértse, egy tapasztalatot miért kapott és a negatív érzéseivel mit is kezdjen. Ezzel a fizikai test felszabadul és a gyógyító folyamatok beindulnak. Az angyalok segítségét igénybe venni a leghatékonyabb módja a gyógyulásnak. Miért? Azért, mert ha tudnánk egy adott negatív érzéssel valamit kezdeni, akkor nyilván nem fojtanánk el. Ha érezted azt, ebbe beleszakad a szívem, akkor tudod, hogy miről beszélek. Ha megfájdult a gyomrod, amikor megaláztak. Ezt a tehetetlenség érzést oldja fel az, hogy olyan szellemi segítőhöz kapcsolódunk, aki ért ahhoz, mit és hogyan dolgozzunk fel, fogadjunk el vagy éppen engedjük el. Én, mint terapeuta abban tudok segíteni, hogy megtaláljuk, mik a lelki okok, meddig menjünk vissza a múltban, hogyan hozzuk fel a tudatalattiból. Mert a szégyen megsemmisítő erejű. A félelem, legyen akár pánik, akár általános szorongás vagy hívhatjuk divatosan stressznek, alvás problémáktól emésztési problémákig széles skálán okoz betegségeket.  A szomorúság elfojtása áttevődhet kényszeres pótcselekvésekbe, mint például a túl evés, ahol az öröm forrását finomságokban keressük, aztán a túlsúly meghozza a nem kívánt fizikai betegségeket, ilyen például a cukorbetegség.  Ha gyerekkorban elhanyagoltak bennünket, nélkülöztük a fizikai gondoskodást, ezen kívül a figyelmet és szeretetet is, akkor negatív mintát kaptunk arra, hogyan bánjunk a fizikai testünkkel. Miért van az, kérdezheted, hogy nagyon egészség “tudatos” emberek, ennek ellenére komoly betegségektől szenvednek? Egyszerűen kimaradt egy lelki ok, egy seb begyógyítása. Ha a szülő maximalista, durva, követelőző, a gyereke még felnőttként is ezt a mintát követi, durva módon edz, sanyargatja magát. Elfelejti azt, hogy életörömre, egészségre születtünk. Ha valakivel szeretettel és megértéssel foglalkoztak, az ezt a mintát viszi tovább, szereti a testét és gondoskodik róla. Ha elfogadták a hibáival együtt, miért gyötörné magát a szívinfarktusig akár, hiszen szereti a lelkét és a testét egyaránt. Gondoskodik a lelki táplálékról, ezek az örömteli élmények. Rafael arkangyal mellett szívesen dolgozom az Atlantiszi Angyalokkalis, ha női gyógyító energiára van szükség, kapcsolódni tudunk Doradoelhez. 

 
Ha segítségre van szükséged, szeretnéd kipróbálni és megtanulni, hogyan tehetsz magadért, a gyógyulásodért és a fejlődésedért az angyalok és az én segítségemmel,  
 
Terápiás foglalkozás online, skype-on vagy messengeren. Ha érdekel, várom jelentkezésedet, írj a dk1011@dk email címemre!
domoszlaikatalin on szeptember - 20 - 2018
Hozzászólások kikapcsolva

 

Minden 7 éves kor előtti élmény ( és ebbe a magzati élmények is beletartoznak ) és kapott visszajelzés arról, hogy egy gyerek mennyit ér, mennyire szerethető, beépül a személyiségünkbe mégpedig stabil önmeghatározás formájában. Ez vagyok én… Ha “csak úgy lett” értetlenül áll az előtt, mi az élete célja. Ha egy instabil, működéképtelen házasságot kellene pont neki összetartania, akkor olyan megmentő szereppel azonosul, ahol olyan dolgokat vállal be, amik meghaladják a lehetőségeit. Haszontalannak érezheti magát. A logikus, kritikus gondolkozás kialakulása 7 éves korra tehető, tehát ezt megelőzően nem áll rendelkezésünkre az a képesség, hogy megkérdőjelezzük a szülő véleményét, cselekedeteit. Egyszerűen elhisszük, igaza van, hogy azok vagyunk, aminek a szülő bennünket lát. Ahogy bánik velünk, azt megérdemeltük. A szülő csalódik bennünk, az nem azt jelenti, veled van a baj, sokkal inkább vele, a szülővel. Azért, mert a szülő elvárása, értékrendje, hamis illúzió világa a valóságtól elrugaszkodott. A nárcisztikus szülő a saját belső értéktelenség érzését kompenzálja a perfekcionizmussal, felsőbbrendűséggel. Ezért aztán ennek a szülő típusnak semmi sem elég jó, még nagyobbat sérül a gyerek ha van a családban egy kedvenc, akit kritika nélkül ajnároznak. Sőt a “bezzeg a testvéred” vagy “bezzeg amikor én” összehasonlításokkal tovább torzítják a gyerek önmagáról alkotott képét. Ha a szülő arra vágyik, hogy fia vagy lánya szülessen és bumm, pont az ellenkezője lettél, hát a tény az, hibázott amikor mindenhatónak képzelte magát és pont Te vagy az, aki szembesítette azzal, hogy bizony nem az. A maximalista, perfekcionista szülőt folyamatosan szembesítjük azzal, elvárásainak megfelelni nem tudunk. Minél sérültebb a szülő személyisége, annál keményebbek a következmények és ez a gyengébbik félen, a gyereken csattan. Jön a büntetés azért, hogy olyan vagy, amilyen vagy. Maga a büntetés nagyon fájdalmas és mély sebet okoz. A szeretet megvonása büntetés, ahogy az elmaradt dicséret és ajándékok is azok, az elhanyagolás összes formája, ahogy a megszégyenítés, a lelki esetleg fizikai terrorban tartás is büntetés. Felnőttként már felismerhetjük, hogy melyek azok a negatív énkép minták, amik gyógyításra, korrigálásra szorulnak.

Én vagyok az, aki csalódást okoz helyett azt a pozitív önazonosulást kell befogadni, megtapasztalni, magunkévá tenni, én vagyok az, aki sikeres. A szerethető, az elfogadható. A csalódást kell hogy okozzak, mint belső drive ( drive azt jelenti önsorsrontó belső hajtóerő ) olyan helyzeteket vonz, ahol bevállalunk teljesíthetetlen feladatokat, rendszeresen olyanokat, amik egyáltalán nem a mi feladatunk. Ugyanis boldoggá, elégedetté tenni a másik embert akkor lehet, ha neki erre a belső képessége meg van. Vagyis képes örülni. Ha sérült az öröm megélésének képessége, most használnom kell a pontos magyar kifejezést az illető búval b&szott :-) nincs az az Isten pláne egy tökéletlen emberi lény, aki képes arra, hogy olyat tegyen érte, hogy örülni tudjon. Aztán van a másik szintén súlyos eset, hogy tud örülni, de hogyan! Annak tud örülni, ha a másikat bánthatja, kritizálhatja, megszégyenítheti. Ha a szomszéd tehene is megdöglik. Ha kudarcot vallasz, mert akkor dicsőítheti magát, ő megmondta. Az örömnek ez a szintje igen távol áll attól, ami a feltétel nélküli szeretet szintjéhez kapcsolódik, ez pedig az együtt tudunk örülni képessége. Mivel az együtt örülés egy képesség, tudati szint, ezért a tény az, valaki vagy képes erre vagy nem. Ha nem képes rá, akkor a megoldás az, feloldani azt a drive-ot ami az adott emberhez téged bekapcsolt és elengedni, kirezegtetni az életedből. Ha időnként képes az együtt örülésre az adott ember, időnként meg elveszik a saját negatív bugyraiban, akkor a kapcsolódásban rendesen vannak még potenciálok, hogy magyarul mondjam, a belőled áradó szeretet, öröm, elfogadás a másikra úgy hat, kinyílik, gyógyul, ő is sugározni kezd.

Mikor elkezdtem ezt magamban helyretenni, én vagyok az, aki csalódást okoz, az a részem, aki képes a nevetésre, látni mennyire nonszensz és komikus is egyben ez, ahogy mi emberi lények játszmákba bonyolódunk, ahogy felismertem a Siker az, ami igazából hiányzik, elkezdtem nevetni azon, amikor megint és sokadszorra a csalódást generáló helyzetet bevonzottam, jé most megint sikeresen okoztam csalódást :-D

A valódi siker befogadásában, megtapasztalásában segítségünkre jöhet – ha hívjuk – az Atlantiszi angyalok közül Stamiel, mint specialista, ő ugyanis a Siker angyala. Üzenete ez: meg tudod csinálni. Vagy ez: hagyd a francba :-) Segíthet abban, hogy megmutatja, ha egy pozitív változást egyedül Te blokkolsz. Saját magadat akadályozod.

Ha szeretnél terápiás segítséget, szívesen segítek, online tudunk terápiában együtt dolgozni, skype-on vagy messengeren. 

Bővebb infót az Elérhetőség menüpont alatt találsz.

 

 

 

 

Képzeld el, hogy a lényed egy ház. Ha valaki elhagyott, de nem tudod elengedni, azt jelenti a lelked egy darabja egy lezárt szobában van kettesben vele. Minden félelmed, vágyad, örömöd és szomorúságod ott van abban a szobában ami összeköt Vele. Az ablak zárva. Ha beletörődsz, fogod az ajtó kulcsát és a tengerbe dobod. Beletörődtél, de nem engedted el, most már a lényed még egy része is lezárt, aki vagy a kulcsot próbálja kétségbeesetten megtalálni, vagy értetlenül áll a bezárt ajtó előtt.

 

Az elengedés azt jelenti, bemész abba a szobába, ahol Ő van. Megélsz és elengedsz minden érzést ami odaköt. Újra és újra, amíg a kötelék szálak mind semmivé válnak. Akkor kitárod az ajtót, kinyitod az ablakot. A napfény beragyogja a szobát, a szívedben nem marad más, mint elfogadás és szeretet.

 

Mivel ajtó, ablak nyitva, Ő is visszajöhet, vagy bárki más, akit az ott ragyogó szeretet és elfogadás bevonz.

 

Amikor vezetem a gyakorlatot, segítek kinyitni az ajtót. A kötelék szálak a két ember között színes energia szálakként jelennek meg, konkrét csakrákat kötve össze.

Támogató arkangyal Azrael, aki a feltétel nélküli szeretet erejével tisztítja ki a bánatot.

Segítségül hívhatjuk még az atlantiszi angyalok közül Simiel, aki gyógyító energiát ad a párkapcsolati életterületre. 

A legtöbb embernél a lezárt szobában nem egyetlen embert találnánk. Ezért a gyakorlatban érdemes úgy megjeleníteni, hogy alapból egy folyosót lássunk, az Elengedésre Váró Kötelékek folyosóját. Ahány ajtó, annyi kötődés más emberekhez. Nagyon sok esetben a szerelmi kötelék elengedése azért nem sikerül, mert gyerekkori és előző életes elszakadás feldolgozatlanságára épül rá. Köteléket okoz a feldolgozatlan sajnálat önmagunk és a másik ember iránt egyaránt, a megaláztatás, a félelem, a megcsalás és megcsalatás, a megsértett büszkeség, a jövőről alkotott tervek és vágyak, a kevés voltam érzése, a hazugságok oda-vissza, a szeretet és figyelem adásának vágya és a megkapásának a hiánya, az elszakadás fájdalma, a kapott bántások miatti düh és fájdalom, az adott bántások, be nem tartott ígéretek miatti lelkiismeret furdalás, hogy a legfontosabbakat említsem.

 

Az egész probléma mögötti spirituális seb maga a Teremtés, az Egységből való kiszakadás. Az elveszett paradicsomot keressük minden kötődésünkben. Azrael arkangyal üzenete szerint, nekünk embereknek azért ilyen nehéz és fájdalmas az elengedés, mert kevés a világunkban a szeretet. Biztosra akarunk menni, hogy a társunk a mienk marad, addig, amíg szükségünk van rá. Kapaszkodunk, függünk. Ha kötelék mentesen élünk, felszámolva a negatív érzéseket, amik a kötelék alapját képezik, a szívünk újra rá tud nyílni az életörömre, a változásra, a belső harmónia lényünket kitölti. Az összetarozás, ami szeretetre, együtt fejlődésre és támogatásra épül nem tartja vissza azt, akinek mennie kell, mert már más tapasztalatokra van szüksége.  Kapcsolódhatunk szabadon más emberekhez, azért mert együtt lenni jó, nincs benne sem sóvárgás, sem erőlködés, sem függés.