gyász, veszteség feldolgozása időben hosszú folyamat. Az elengedés akkor jöhet létre, ha a szíved teljesen be tudta fogadni és feldolgozni a bánatot egészen a megbékélésig…

 

A szívcsakránk úgy működik, hogy az elhárító mechanizmusok védelme alatt van. Attól van megvédve, hogy megszakadjon, vagyis hogy a feldolgozandó fájdalom ne okozhasson akkora sérülést, ami helyrehozhatatlan. Ha nyitott állapotban sokk-szerűen történik valami, például ha hirtelen meghal, akit szeretsz, a szív a félig feldolgozott fájdalomra sérülten zár vissza. De ha még volt is lehetőséged felkészülni a szeretted halálára, akkor is kemény munka végig menni a megváltozhatatlanon. Elhúzódó gyászban elakad az életöröm megélése, az önmagunk és mások szeretetének a képessége.

Minden veszteségünk gyász, legyen az szakítás, a szülők válása, baráti kapcsolatok megszakadása. A személyiség érettségétől, stabilitásától függ, hogyan tudja a gyászfolyamatot megélni és attól, hogy lelki szinten a kapcsolata az elvesztett személlyel mennyire volt mély. Az elhúzódó gyász négy évnél hosszabbra nyúlik, megakadályozza a kölcsönös szereteten és elfogadáson alapuló kapcsolatok létrehozását és megélését.

Ha a félig feldolgozott fájdalmakra rázárult szívet megnyitjuk, ez két irányba történhet. Mint minden csakránk, a szív is leadja és felveszi, befogadja az energiákat és az információt. Leadó üzemmódban a sérülés kivetítés és játszmák formájában jelentkezik. A feldolgozáshoz a szívet befelé, a mélység felé, a feltétel nélküli szeretet forrása felé nyitjuk meg. Ott megtaláljuk az oldást, az elfogadás végtelen erejét.

 Minden befejezetlen érzelmi szál köteléket hoz létre, legyen az szeretet hiány, elismerés iránti vágy, harag, be nem teljesült ígéretek, a jövőről közösen megalkotott vágyak. Teljesen elakaszthatja a gyász feldolgozását az is, ha bűntudatod van.

 

gyász-meditációban szemben állsz azzal, akit el szeretnél engedni, rányitod a szívedet és összekapcsolódsz a szívével. A feldolgozás optimális ütemének a beállítása meggyorsítja az elengedést anélkül, hogy fennállna a borulás veszélye. Kérdezz rá a szívedre, mennyire van nyitva. Testérzetben ilyenkor a mellkas közepén nyomást vagy égető érzést észlelsz, ami jelzi hogy a befogadandó fájdalom nagyobb, mint amennyire a szív ki van nyitva. Ha nem jelenik meg a testérzet, a meditáció nem elég mély. Ott tovább kell mélyülni. Tehát érzékeled, hogy mekkora a feldolgozandó érzés, ahogy nyom, feszít, éget. Megkéred a szívedet, nyisson rá az optimális mértékben. 

A szellemi segítők, az isteni kegyelem erejére támaszkodhatsz a feldolgozás során.

 

Az elengedés gyakorlat hatása az életünkben a harmónia megélése, a szeretet és életöröm képességének a visszatérése. Ha jól sikerül a gyakorlat, rámosolygunk a világra újra és a világ visszamosolyog ránk.
Ugyanis nincs olyan elvárás a szellemi vezetésünktől, hogy folyamatosan szenvedjünk, sőt. 

Az eltávozott szeretteink akkor nyugodhatnak békében ha bennünk is végbe megy az elengedés, megbékélés folyamata.

 

Ha terápiás segítségre van szükséged,  az elérhetőség menüpont alatt megtalálod a szükséges infókat.

Szerettel ajánlom a vezetett meditációmat Azrael arkangyallal

 

domoszlaikatalin on május - 30 - 2019
Hozzászólások kikapcsolva
Tudtad -e, hogy az önismeret egy idő után zsákutcába vezet?
 
A személyiséged megismerése fontos. A lényed megérdemel minden jót, empátiát, szeretetet, figyelmet. Feltétlenül igényli a fejlesztést, az ismétlődő, bosszantó hibák javítását.
 
Az igazi lelki fejlődéshez azonban ennél jóval több kell. 
 
 
Két hasonlatot hozok fel a személyiség működésére. Az egyikben a személyiség egy hajó. A hajó a kikötőben van biztonságban, ott lehorgonyozhatsz. Önismerettel foglalkozol, ami azt jelenti, a hajó minden zegét-zugát jól kiismered. Talán még ki is hajózol ismert vizekre, de mi van az ismeretlennel. De honnan vette Columbus a bátorságot, hogy elinduljon nyugatra, honnan jött a hite, élve odaér?
 
Mert a Világot akarta megismerni!
 
A másik hasonlatban képzeld el, hogy a személyiséged egy ház, körbe veszi egy kerítés. A kerted kicsi, rendezett. Remélhetőleg. Ha mégsem, hát elfoglalhatod magad azzal, ott szépen rendet raksz.
 
A lelki fejlődés ennél azonban jóval többet kíván. Bontsd le a kerítést és terjeszd ki a területedet, engedj be a kinti dzsungelből egy darabot. 
Ha ezt megteszed, azt tapasztalod, a növekedéseddel együtt beáramlott a káosz. Ennek örülj, mert a növekedés első, egyben biztató jelét tapasztalod. Aztán felnőssz a feladathoz, kiismered a dzsungeledet, megszelídíted. Ez egy szint megfejlődését jelenti. 
 
Terapeutaként miben tudok segíteni?
 
Ha elakadtál már az elején, vagyis még a hajó se oké, a ház se oké, pláne nem oké a kerítés, ha nincs, vagy ha éppen túl zárt, magas, ha jelentősen eltér az egészségestől. A kerítés az én-határaidat szimbolizálja, ami elválaszt a külvilágtól. Megvéd és izolál is egyben.
 
Ezen kívül tudok segíteni abban, hogy azokat a félelmeket felold, amik az unalmas és egyben biztonságos komfort zónában tartanak fogva, amikor a hajó is oké, a ház is oké, mégis elakadtál. Van amikor ezek nem félelmek, hanem transzgenerációs sors minták, ami egyszerűen fogalmazva azt jelenti, karmikus vállalásod van arra, hogy lekövess egy nehéz sorsmintát. Amíg a sors mintád a meghatározó, addig minden változtatásra irányuló törekvésed kudarcra van ítélve. Ha például a nehéz sors, a magány, a fizikai betegségek be vannak kódolva. Jó hír az az, hogy ezek a programok a tudatosság szintjén feloldhatóak és új egészséges programokat lehet a helyükre beírni. Így fordul a sikertelenségre ítéltetett életút a siker útjára.
 
Itt a weboldalon találhatsz még írásokat ebben a témában.
Ha igénybe szeretnéd venni a segítségemet online, skype-on vagy messengeren tudunk konzultálni, blokkot oldani, bővebben az elérhetőség menüpont alatt.
 
 
 
Minden gyereknek szüksége van szeretetre, figyelemre és gondoskodásra. Ha a gyerekkorban érzelmi elhanyagolás történt, az azt jelenti, hogy passzív elutasítás történt a szülő részéről. Minden 7 éves kor előtt megélt élethelyzet beépül a személyiségbe, adva egy alap mintát, ez az életem rendje. A gyerek énünk ezt úgy éli meg, a baj az vele van. Nem elég szerethető. Nem elég érdekes. Nem fontosak az igényei. Ő hisztis, követelőző, önző, sorolhatnám. Ha azt látja, hogy a másik gyereket babusgatják, kényeztetik, odafigyelnek rá, arra gondol, ő azért nem kaphatja meg ezt, mert ő másmilyen. Pláne, ha a szülők egyfolytában még bele is sulykolják, mi mindent megadtunk neked, neked jó gyerekkorod volt… Tény, mindent megadtak, amire képesek voltak. Ettől függetlenül mély űr marad, ez a magány fájdalma. 
 
A magány nagyon tud fájni. Ezért a túlélés érdekében már a gyerekkorban egy sor menekülési stratégiát dolgoztunk ki erre.
 
Függések sora erre az alap traumára épül. Ha a szülő túl sokat dolgozik és amikor pedig a gyerekével van, kimerült és stresszes, elhalmozhatja játékokkal, aztán csodálkozik, amikor ráfügg a gyerek a számítógépre, mert iszonyú félelem tartja vissza a minőségi kapcsolódástól, visszautasítják úgyis, mert nem elég érdekes, nem elég jó. Él egy virtuális világban, mert ott sikeres lehet.
 
El lehet menekülni az alkoholizmusba, a munka alkoholizmusba. Bármivel kitölteni az űrt.
 
Megtanuljuk már a gyerekkorban a figyelemszerző játszmákat is. Tudja, hogy figyelnek rá, ha rosszat csinál. Hát rossz lesz. Ha akkor figyelnek rá csak, amikor beteg, akkor beteg lesz. Sokat. Felnőttként is. Ha akkor figyelnek rá, ha valami csúcszuper dolgot csinált, kényszeresen próbál csúcsszuper lenni. Nincs helye annak, hogy szeretetet kapjon a normális, emberi lénye.
 
Mivel retteg az egyedülléttől, kapcsolataiban prostituálja magát. szeretet morzsákért odadob bármit. Csüng a kapcsolataiban, ez a másik félnek fárasztó és taszító.
 
Mert a jelenben akar kielégíteni egy hiányt, aminek az űrje a múltban keletkezett. Ha azt látod, a partnered lemegy gyerekbe, akkor ahány évesként viselkedik, onnan ered a traumája. Vedd észre, ha Te is ezt teszed. Ha duzzogsz és bezárkózöl. Ha azt éled meg, téged senki sem szeret.
 
Bezárkózást okoz az is, ha úgy próbáltál fontossá és szerethetővé válni, ha túl sokat adtál magadból. Már totál eleged van abból, használnak, kihasználnak, ha kicsavartak, mint egy citromot eldobtak…
 
Ezért maga a megoldás, a gyógyulási folyamat az alap sérülés oldásával kezdődik. A tudatalattiból a felszínre, a gyógyulás terébe kell emelni azokat az elfojtott érzéseket, amiket ott a túlélés érdekében elfojtottál. Átélni és elfogadni. ez az érzés jogos, ennek helye van. Például sajnálom az anyukámat, mert nagyon rossz neki, megpróbálok hát nagyon jó gyerek lenni, hiszen amúgy csak nyűg vagyok…
Vagy például ez, mindent megoldok magamnak, akármilyen magányos és nehéz érzés is ez, úgysem segít senki… szororú és üres vagyok, fázik a lelkem…
 
A feldolgozás folyamatában a második lépés ezeknek a negatív érzéseknek, rezgéseknek a kitisztítása. A harmadik pedig a feltöltés gyógyító energiával.
 
Kapcsolódnak hozzám emberek terápiában, akik elmondják, hogy sorra próbáltak ki módszereket, amik a felszínt kapirgálták, a mély szintű gyógyítás és ezáltal a gyógyulás elmaradt. Ez azért van, mert módszerek sora kihagyja az első vagy még a második lépést is.
 
Olyan ez, mintha valakinek lenne egy gennyes sebe és feltöltenék vitaminokkal. Tény, valamit segít persze. A gócot érdemes megkeresni, kinyitni és meggyógyítani. Ha ez meg van, jöhet az energia feltöltése. Ha autós hasonlatot hozok, akkor azt mondom, hiába fényesíted a kasztnit, ha a motorban egy-két henger leállt. A motor maga a szív a kaszni meg ahogy kinézel. A sorrend a fontos, először azt rakjuk rendbe, ami az alap, aztán lehet áttenni ezt a külső kisugárzásba.
 
Terápiás segítséggel kapcsolatos infót az Elérhetőség menüpont alatt találsz.
 

 

Miért fontos az előző életek feltárása?
 
Először is azért, mert az a negatív energia, ami előző életből jön át, egyetlen módon tisztítható ki, ha megkeressük és meggyógyítjuk azt az krízis helyzetet, ahol keletkezett. Lehet ez mély szomorúság érzése, páni félelem, elveszettség érzése, kezelhetetlen mértékű düh, gyűlölet és még sorolhatnám. Valami fontos történt ott, ami feldolgozatlan maradt. Vagy azért mert belehaltunk, vagy azért mert akkor, ott nem tudtuk feldolgozni, elfojtottuk, kizártuk a tudatunkból.
A halál félelem, ami előző életből jön át okozhat például fóbiákat, köztük klausztrofóbiát, aztán pánik rohamokat, menekülési kényszert. Rémálmokat. 
 
Számos negatív fogadalom jön át előző életes traumából. Van aki azt fogadta meg, soha többé nem akar szerelmes lenni. Mert a szerelem tragédiába torkollott. Ebben az életében aztán el is kerülte a szerelem, persze voltak viszonyok, lelkileg üres kapcsolatok. Van aki szegénységi fogadalmat tett, mert az előző életében megkapott gazdagságért nagy lelki árat fizetett. Ezeknek a fogadalmaknak a feltárása, pozitív megerősítére való átírása alapvetően fontos ahhoz, hogy a mostani leszületésünkben valóra válthassuk a vágyainkat.
 
 A második ok, amiért vissza utazunk az előző életekbe az maga a személyiség fejlődési vágya. Ugyanis a feladatokat a fejlődésünk érdekében kapunk. Anno hibáztunk, vagy tudatlanságból, naivitásból. Vagy pedig azért, mert hallgattunk az egónkra. Ezért kiemelten fontosnak tartom azt, hogy felismerjük, melyik pozitív emberi erény, jó tulajdonság fejlesztésére érdemes koncentrálnunk. Ilyen például a körültekintés, kellő mértékű óvatosság, annak a megtanulása, hogyan tudjuk megvédeni magunkat. Aztán nagyon erős blokkrendszert képez az, amikor előző életben belekényszerítettek egy helyzetbe. Akár házasság, vagy éppen karrier, a lényeg, elvették a szabad döntés jogát. Itt fontos megtanulni, hogyan állj ki magadért.
 
A harmadik ok, amiért érdemes kinyitni és meggyógyítani az előző életeket, az a bűntudat. Mert ha benned egy részed abban hisz, hogy Te bűnös vagy, akkor a tudatalattid olyan helyzeteket vonz be, ahol vezekelni fogsz. Magyarul szívat az Élet. Logikus, ha feloldod a bűntudatodat, az Életed akkor kezdődik el.
 

Reinkarnációs utazást vezetek online, skype-on vagy messengeren. Ha érdekel, várom jelentkezésedet, írj a dk1011@dk email címemre!

 

domoszlaikatalin on október - 3 - 2018
Hozzászólások kikapcsolva

/p>

A megosztást, like-ot köszönöm! 

A testünk csodálatos és egyben roppan bonyolult. Megbetegszik, mégpedig akkor, ha a léleknek túl sok a negatív hatás, amit tapasztal. Túl sok van a rosszból és túl kevés a jóból. A lélek leteszi ezért fizikai síkra, ráterheli a testünkre a megbetegítő érzéseket. Ezért maga a gyógyulás azzal kezdődik, hogy megkeressük a lelki okokat. A lélek visszaemeli lelki síkra azt a feladatot, hogy megértse, egy tapasztalatot miért kapott és a negatív érzéseivel mit is kezdjen. Ezzel a fizikai test felszabadul és a gyógyító folyamatok beindulnak. Az angyalok segítségét igénybe venni a leghatékonyabb módja a gyógyulásnak. Miért? Azért, mert ha tudnánk egy adott negatív érzéssel valamit kezdeni, akkor nyilván nem fojtanánk el. Ha érezted azt, ebbe beleszakad a szívem, akkor tudod, hogy miről beszélek. Ha megfájdult a gyomrod, amikor megaláztak. Ezt a tehetetlenség érzést oldja fel az, hogy olyan szellemi segítőhöz kapcsolódunk, aki ért ahhoz, mit és hogyan dolgozzunk fel, fogadjunk el vagy éppen engedjük el. Én, mint terapeuta abban tudok segíteni, hogy megtaláljuk, mik a lelki okok, meddig menjünk vissza a múltban, hogyan hozzuk fel a tudatalattiból. Mert a szégyen megsemmisítő erejű. A félelem, legyen akár pánik, akár általános szorongás vagy hívhatjuk divatosan stressznek, alvás problémáktól emésztési problémákig széles skálán okoz betegségeket.  A szomorúság elfojtása áttevődhet kényszeres pótcselekvésekbe, mint például a túl evés, ahol az öröm forrását finomságokban keressük, aztán a túlsúly meghozza a nem kívánt fizikai betegségeket, ilyen például a cukorbetegség.  Ha gyerekkorban elhanyagoltak bennünket, nélkülöztük a fizikai gondoskodást, ezen kívül a figyelmet és szeretetet is, akkor negatív mintát kaptunk arra, hogyan bánjunk a fizikai testünkkel. Miért van az, kérdezheted, hogy nagyon egészség “tudatos” emberek, ennek ellenére komoly betegségektől szenvednek? Egyszerűen kimaradt egy lelki ok, egy seb begyógyítása. Ha a szülő maximalista, durva, követelőző, a gyereke még felnőttként is ezt a mintát követi, durva módon edz, sanyargatja magát. Elfelejti azt, hogy életörömre, egészségre születtünk. Ha valakivel szeretettel és megértéssel foglalkoztak, az ezt a mintát viszi tovább, szereti a testét és gondoskodik róla. Ha elfogadták a hibáival együtt, miért gyötörné magát a szívinfarktusig akár, hiszen szereti a lelkét és a testét egyaránt. Gondoskodik a lelki táplálékról, ezek az örömteli élmények. Rafael arkangyal mellett szívesen dolgozom az Atlantiszi Angyalokkalis, ha női gyógyító energiára van szükség, kapcsolódni tudunk Doradoelhez. 

 
Ha segítségre van szükséged, szeretnéd kipróbálni és megtanulni, hogyan tehetsz magadért, a gyógyulásodért és a fejlődésedért az angyalok és az én segítségemmel,  
 
Terápiás foglalkozás online, skype-on vagy messengeren. Ha érdekel, várom jelentkezésedet, írj a dk1011@dk email címemre!
domoszlaikatalin on szeptember - 20 - 2018
Hozzászólások kikapcsolva

 

Minden 7 éves kor előtti élmény ( és ebbe a magzati élmények is beletartoznak ) és kapott visszajelzés arról, hogy egy gyerek mennyit ér, mennyire szerethető, beépül a személyiségünkbe mégpedig stabil önmeghatározás formájában. Ez vagyok én… Ha “csak úgy lett” értetlenül áll az előtt, mi az élete célja. Ha egy instabil, működéképtelen házasságot kellene pont neki összetartania, akkor olyan megmentő szereppel azonosul, ahol olyan dolgokat vállal be, amik meghaladják a lehetőségeit. Haszontalannak érezheti magát. A logikus, kritikus gondolkozás kialakulása 7 éves korra tehető, tehát ezt megelőzően nem áll rendelkezésünkre az a képesség, hogy megkérdőjelezzük a szülő véleményét, cselekedeteit. Egyszerűen elhisszük, igaza van, hogy azok vagyunk, aminek a szülő bennünket lát. Ahogy bánik velünk, azt megérdemeltük. A szülő csalódik bennünk, az nem azt jelenti, veled van a baj, sokkal inkább vele, a szülővel. Azért, mert a szülő elvárása, értékrendje, hamis illúzió világa a valóságtól elrugaszkodott. A nárcisztikus szülő a saját belső értéktelenség érzését kompenzálja a perfekcionizmussal, felsőbbrendűséggel. Ezért aztán ennek a szülő típusnak semmi sem elég jó, még nagyobbat sérül a gyerek ha van a családban egy kedvenc, akit kritika nélkül ajnároznak. Sőt a “bezzeg a testvéred” vagy “bezzeg amikor én” összehasonlításokkal tovább torzítják a gyerek önmagáról alkotott képét. Ha a szülő arra vágyik, hogy fia vagy lánya szülessen és bumm, pont az ellenkezője lettél, hát a tény az, hibázott amikor mindenhatónak képzelte magát és pont Te vagy az, aki szembesítette azzal, hogy bizony nem az. A maximalista, perfekcionista szülőt folyamatosan szembesítjük azzal, elvárásainak megfelelni nem tudunk. Minél sérültebb a szülő személyisége, annál keményebbek a következmények és ez a gyengébbik félen, a gyereken csattan. Jön a büntetés azért, hogy olyan vagy, amilyen vagy. Maga a büntetés nagyon fájdalmas és mély sebet okoz. A szeretet megvonása büntetés, ahogy az elmaradt dicséret és ajándékok is azok, az elhanyagolás összes formája, ahogy a megszégyenítés, a lelki esetleg fizikai terrorban tartás is büntetés. Felnőttként már felismerhetjük, hogy melyek azok a negatív énkép minták, amik gyógyításra, korrigálásra szorulnak.

Én vagyok az, aki csalódást okoz helyett azt a pozitív önazonosulást kell befogadni, megtapasztalni, magunkévá tenni, én vagyok az, aki sikeres. A szerethető, az elfogadható. A csalódást kell hogy okozzak, mint belső drive ( drive azt jelenti önsorsrontó belső hajtóerő ) olyan helyzeteket vonz, ahol bevállalunk teljesíthetetlen feladatokat, rendszeresen olyanokat, amik egyáltalán nem a mi feladatunk. Ugyanis boldoggá, elégedetté tenni a másik embert akkor lehet, ha neki erre a belső képessége meg van. Vagyis képes örülni. Ha sérült az öröm megélésének képessége, most használnom kell a pontos magyar kifejezést az illető búval b&szott :-) nincs az az Isten pláne egy tökéletlen emberi lény, aki képes arra, hogy olyat tegyen érte, hogy örülni tudjon. Aztán van a másik szintén súlyos eset, hogy tud örülni, de hogyan! Annak tud örülni, ha a másikat bánthatja, kritizálhatja, megszégyenítheti. Ha a szomszéd tehene is megdöglik. Ha kudarcot vallasz, mert akkor dicsőítheti magát, ő megmondta. Az örömnek ez a szintje igen távol áll attól, ami a feltétel nélküli szeretet szintjéhez kapcsolódik, ez pedig az együtt tudunk örülni képessége. Mivel az együtt örülés egy képesség, tudati szint, ezért a tény az, valaki vagy képes erre vagy nem. Ha nem képes rá, akkor a megoldás az, feloldani azt a drive-ot ami az adott emberhez téged bekapcsolt és elengedni, kirezegtetni az életedből. Ha időnként képes az együtt örülésre az adott ember, időnként meg elveszik a saját negatív bugyraiban, akkor a kapcsolódásban rendesen vannak még potenciálok, hogy magyarul mondjam, a belőled áradó szeretet, öröm, elfogadás a másikra úgy hat, kinyílik, gyógyul, ő is sugározni kezd.

Mikor elkezdtem ezt magamban helyretenni, én vagyok az, aki csalódást okoz, az a részem, aki képes a nevetésre, látni mennyire nonszensz és komikus is egyben ez, ahogy mi emberi lények játszmákba bonyolódunk, ahogy felismertem a Siker az, ami igazából hiányzik, elkezdtem nevetni azon, amikor megint és sokadszorra a csalódást generáló helyzetet bevonzottam, jé most megint sikeresen okoztam csalódást :-D

A valódi siker befogadásában, megtapasztalásában segítségünkre jöhet – ha hívjuk – az Atlantiszi angyalok közül Stamiel, mint specialista, ő ugyanis a Siker angyala. Üzenete ez: meg tudod csinálni. Vagy ez: hagyd a francba :-) Segíthet abban, hogy megmutatja, ha egy pozitív változást egyedül Te blokkolsz. Saját magadat akadályozod.

Ha szeretnél terápiás segítséget, szívesen segítek, online tudunk terápiában együtt dolgozni, skype-on vagy messengeren. 

Bővebb infót az Elérhetőség menüpont alatt találsz.

 

 

 

 

Képzeld el, hogy a lényed egy ház. Ha valaki elhagyott, de nem tudod elengedni, azt jelenti a lelked egy darabja egy lezárt szobában van kettesben vele. Minden félelmed, vágyad, örömöd és szomorúságod ott van abban a szobában ami összeköt Vele. Az ablak zárva. Ha beletörődsz, fogod az ajtó kulcsát és a tengerbe dobod. Beletörődtél, de nem engedted el, most már a lényed még egy része is lezárt, aki vagy a kulcsot próbálja kétségbeesetten megtalálni, vagy értetlenül áll a bezárt ajtó előtt.

 

Az elengedés azt jelenti, bemész abba a szobába, ahol Ő van. Megélsz és elengedsz minden érzést ami odaköt. Újra és újra, amíg a kötelék szálak mind semmivé válnak. Akkor kitárod az ajtót, kinyitod az ablakot. A napfény beragyogja a szobát, a szívedben nem marad más, mint elfogadás és szeretet.

 

Mivel ajtó, ablak nyitva, Ő is visszajöhet, vagy bárki más, akit az ott ragyogó szeretet és elfogadás bevonz.

 

Amikor vezetem a gyakorlatot, segítek kinyitni az ajtót. A kötelék szálak a két ember között színes energia szálakként jelennek meg, konkrét csakrákat kötve össze.

Támogató arkangyal Azrael, aki a feltétel nélküli szeretet erejével tisztítja ki a bánatot.

Segítségül hívhatjuk még az atlantiszi angyalok közül Simiel, aki gyógyító energiát ad a párkapcsolati életterületre. 

A legtöbb embernél a lezárt szobában nem egyetlen embert találnánk. Ezért a gyakorlatban érdemes úgy megjeleníteni, hogy alapból egy folyosót lássunk, az Elengedésre Váró Kötelékek folyosóját. Ahány ajtó, annyi kötődés más emberekhez. Nagyon sok esetben a szerelmi kötelék elengedése azért nem sikerül, mert gyerekkori és előző életes elszakadás feldolgozatlanságára épül rá. Köteléket okoz a feldolgozatlan sajnálat önmagunk és a másik ember iránt egyaránt, a megaláztatás, a félelem, a megcsalás és megcsalatás, a megsértett büszkeség, a jövőről alkotott tervek és vágyak, a kevés voltam érzése, a hazugságok oda-vissza, a szeretet és figyelem adásának vágya és a megkapásának a hiánya, az elszakadás fájdalma, a kapott bántások miatti düh és fájdalom, az adott bántások, be nem tartott ígéretek miatti lelkiismeret furdalás, hogy a legfontosabbakat említsem.

 

Az egész probléma mögötti spirituális seb maga a Teremtés, az Egységből való kiszakadás. Az elveszett paradicsomot keressük minden kötődésünkben. Azrael arkangyal üzenete szerint, nekünk embereknek azért ilyen nehéz és fájdalmas az elengedés, mert kevés a világunkban a szeretet. Biztosra akarunk menni, hogy a társunk a mienk marad, addig, amíg szükségünk van rá. Kapaszkodunk, függünk. Ha kötelék mentesen élünk, felszámolva a negatív érzéseket, amik a kötelék alapját képezik, a szívünk újra rá tud nyílni az életörömre, a változásra, a belső harmónia lényünket kitölti. Az összetarozás, ami szeretetre, együtt fejlődésre és támogatásra épül nem tartja vissza azt, akinek mennie kell, mert már más tapasztalatokra van szüksége.  Kapcsolódhatunk szabadon más emberekhez, azért mert együtt lenni jó, nincs benne sem sóvárgás, sem erőlködés, sem függés. 

 

1. rész

Klasszikus energiaszerző emberi játszma a dráma háromszög. Játszmának nevezzük azt a kapcsolódást, ahol az egyik ember tudatosan vagy ösztönösen rábírja a másikat, hogy olyan dolgot tegyen, amit magától, önként és dalolva nem tenne. A játszma sokféle létezik, most az alap dráma háromszöget vesszük, ennek a szereplői: a tettes, az áldozat, a megmentő.

Ha arra vágyunk, fejlődjön a tudatosságunk, vágyunk a belső békére, a harmonikus, támogató, szeretetre épülő emberi kapcsolatokra, akkor kiemelten fontos, hogy a dráma háromszögből ki tudjunk lépni.

 

A dráma ugyanis az életünk része. Mondhatnám, már az anyatejjel ezt szívtuk be, szó szerint, ezt beszívtuk ????

 

Minél meghatározóbb volt a dráma a családban, annál erősebben kialakultak a mintáink, hogy az élet az egy dráma.

 

Első lépés, hogy felismerd, ha a dráma háromszögben benne vagy, ez a három szerep létezik mindössze. A szerepek persze cserélődnek, vagy áldozat vagy, vagy tettes, vagy megmentő. Punktum. Azért vagy benne, akár önként léptél bele, akár belerángattak, mert mind a három szerepre hajlamod van. Eltérő mértékben, de azonosulsz mind a három egó szereppel.

 

Ezért a megoldás az, hogy felismerd, hogy tudatosítsd és aztán meghaladd ezeket a szerepeidet. 

 

Áldozati egó. Kezdjük ezzel. Miért hibás ez a szerep? Az áldozati egójában élő ember a világot, mint a drámát úgy éli meg, hogy ő ártatlan, hasítja a világot tettesekre ( miattuk rossz a világ ) és vár a megmentőkre, sőt ennél többet tesz, a kifinomult “intelligens” manipulációkat használ vagy durva, támadós, hibáztatós játszma eszközöket azért, hogy megmentsék. Hogy segítsenek neki. Hogy kihasználjon másokat. És hoppá, itt már könnyen átbillenhet a tettes, vagyis a támadó, hibáztató szerepébe, a saját bűntudatát, azt, hogy hibákat követett el, kiprojektálja, kivetíti a külvilágba egy másik emberre és ott támadja. Tény, hogy az áldozat attól áldozat, hogy ártatlannak, vétlennek hazudja be magát. Holott minden ember követ el hibákat, a felnőtt ember ezzel képes szembenézni, kezébe venni a sorsát, változtatni, fejlődni. Az áldozati egó ezt az irányítást a saját sorsa felett feladja, viszont lelkesen vagy éppen kétségbeesetten próbál irányítani másokat, hogy álljanak be a megmentő, segítő szerepébe. Sajnáltatja magát, panaszkodik. Eltúlozza a nehézségeit. Ha a megmentő kihátrálna, mert van saját dolga, a megmentő nehézségeit lekicsinyli, esetleg teljes mértékben megtagadja. Neked könnyű.

 

A legnagyobb probléma az áldozatisággal az, hogy egy másik ember energiáját csapolja, akár tudatosan, akár ösztönösen teszi ezt. Holott a Forrás energiája végtelen. Azaz hozzáférhető lehetne, ha az áldozati egóját élő ember képes kenne a kapcsolódásra. Plusz ha lenne bátorsága ahhoz, hogy a saját karmáját tudatosítsa és elengedje. Mert ha tanulnia kellene egy helyzetből, ha fel kellene nőnie ahhoz, hogy megoldja, akkor imádkozhat megmentésért, sorra véve az összes létező angyalt, akkor sem érkezik meg a segítség abban a formában ahogy az egó ezt vágyja.

Konkrét példákat mondok:

 

szenvedély beteg, legyen alkoholista, drogos, játéggép függő, vagy akár shoppingoló, állandó jelleggel pénz zavarral küzd. Imájába a lottó nyereményt foglalja. Na most a még több pénz az alap függést szimplán felerősíti, a romboló hatás nagyobb pénz beáramlása esetén még erőteljesebb. Ezért az esetek többségében az Istentől és az ő angyalaitól a válasz a pénz utáni könyörgésre egy igen határozott NEM. Isten és az ő angyalai szívesen adnak energiát, pénzt, szakembereket a gyógyulásra, ha az illető képes szembenézni a saját függésével és megszabadulni tőle. Ez akkor működik, ha képes a saját gyengeségeivel, hibáival felnőtt módra szembenézni. Ha nem, akkor energia vámpírként kapcsolódik rá azokra az emberekre, akik a saját bűntudatuk vagy naiv jóhiszeműségük miatt manipulálhatóak.

 

A fizikai test betegségeinek jelentős részét az áldozati egónak köszönhetjük. Szuper eszközt kap a kezébe ugyanis az illető, hogy a másik embert kihasználhassa. Fontos felismerni, hogy ez a dinamika, az energia vámpírság dinamikája ott van-e, avagy sem. Mert van az az eset, hogy aki beteg, a gyógyulás érdekében igényli és meg is érdemli a segítséget. Az áldozati beteggel azonban az a helyzet, hogy sajnos esze ágában sincs meggyógyulni! Például cukorbeteg és édességgel tömi magát. A tüneteit a végletekig eltúlozza, ezzel szerezve figyelem energiát, anyagi támogatást, felmentést feladatok alól. Egyetlen teszt kérdéssel a játszma világosan megmutatja magát: mit teszel a gyógyulásodért?? Ha az illető erre ad egy világos választ, megérdemli, hogy segítsd, abban az esetben ha van erre energiád és tudod, hogy kell jól csinálni. Ha nincs bőven fölös energiád, mégis segítesz, Te is kimerülhetsz annyira, hogy megbetegedhetsz, erre vigyázz. Ha nem tudod, hogy kell profi módon segíteni, akkor a jó szándék a pokolba vezet, merthogy abból van kikövezve  A vak vezet világtalant helyett érdemes önvizsgálatot tartani, feltenni ezt a kérdést, tényleg értek-e ehhez?

 

Párkapcsolati függés és áldozati egó. Mindenről vagy a pasik, másik nem esetén a nőnemű bestiák tehetnek. Helyesebben a Pasi vagy a Nősárkány  Viccet félretéve, a dráma háromszögben, a párod tettesnek való beállítása jó eszköz arra, hogy a megmentő megmanipulálható legyen. Testvér, szülő, barát, vagy akár a saját gyermeked belerángatható a megmentő szerepébe.

A gyerek, ha az a dolga, hogy a szülőt, aki a körülmények és a párja áldozata, meg kell hogy mentse, megoldja azt, amire a szülő képtelen, igen súlyosan sérül. Minél erősebben rárakták ezt a szerepet, annál kevésbé van saját élete. A mások életét éli. Ha fellázad, akkor hoppá, tettes lesz, aki a szegény nyomorult anyját vagy apját bántja. Magára hagyja a hálátlan dög.

 

Ha áldozatnak érzed magad, ismerd fel, ez egy érzés, egy téves hitrendszer, ami meghaladható. Az érzelmi blokkokból, családi mintákból kételkedés és hitetlenség fakad, korlátozzák azt, hogy higgyünk önmagunkban, a többi emberben, a boldog jövőben, a kiteljesedésben. Ahhoz, hogy a sorsunkat a kezünkbe vegyük, fel kell nőni a feladathoz. Felismerni és elengedni a korlátozó sorsmintákat. Ha megtanulunk kapcsolódni a szellemi vezetésünkhöz, a problémáink megoldása világossá válik és kézzel fogható. Tanulni tudunk azoktól, akik tudják jól csinálni. Ha elakadtál, ismételd ezt a kérdést: mi az, ami ebben a helyzetben segít? Ezzel a figyelmedet kiemeled onnan, ahelyett, hogy az improduktív agyalásba ragadnál, vagy éppen a depresszió tehetetlenségébe és nyitottá válsz arra, hogy a megoldási lehetőséget felismerd és meg is valósítsd.

 

 Ha hasznosnak találtad az írásomat, a megosztást hálásan köszönöm

Ha szeretnél terápiás segítséget, távban tudunk együtt dolgozni ezekkel a módszerekkel:

szimbólum terápia ( KIP)

reinkarnációs utaztatás

Hellinger családállítás

belső gyermek terápia

angyalterápia

Áldás!

Igen, megéljük  dühöt, mert emberből vagyunk. A düh olyan energia, ami tűz típusú, kontroll nélkül rombol és jól elrejti ezt az üzenetet, kérlek segíts nekem. Vagy azt, kérlek tisztelj. Szeress, figyelj rám. Értékelj.

 
Ahhoz, hogy tudatosan ezt az energiát jó irányba fordíthasd, első körben a kérdés az, az adott helyzetet túlreagáltad -e.
Ezt tesztelni tudod úgy, hogy képesnek érzed-e magad arra, kisebb ügyet csinálj belőle, mint amekkora. Azt, hogy elfojtsd vagyis a szőnyeg alá söpörd, már biztosan megpróbáltad s utána jön az utolsó csepp hatás, egy pirinyó ingerre az egész visszafojtott düh robban. A kisebb ügyet csinálni belőle azt jelenti, hogy felvállalod azt, kimondod, mire vágysz. Segítesz magadon és/vagy elfogadod a segítséget. Ha a dühöd tárgya nem segít, megkeresheted ezt máshol. Felvállalod és kimondod, mire vágysz és milyen formában. Hogy át tudja hatni az az energia, hogy képessé váltok egy helyzetet jobban megoldani. Vagy át tudja hatni az, úgyis megszívom, tehetetlen vagyok, mindenki velem szórakozik, vagyis bele lehet ragadni egy sértett, dühös állapotba. 
 
Hogy ki tudj állni magadért a romboló indulatok nélkül, hogy elkerüld, hogy a helyzet tovább mérgesedjen, ehhez az kell, hogy az adott helyzet düh energiáját felbontsd erre a három tényezőre:
 
Van egy adag, ami a konkrét helyzetből, a jelen szituációból fakad. Intelligens, jó szándékú emberek, ha a békés, építő megoldást keresnek, meg is találják.
 
Ha kifejezett rosszindulattal és tönkretevő energiával állunk szemben, életbevágóan fontos, hogy a düh energiáját feloldjuk, ugyanis ahhoz, hogy megvédjük magunkat észnél kell lenni. A düh elvakít, meggondolatlanná tesz. 
 
Mindkét esetben fontos, hogy felismerjük mi az a túlreagálásban, ami olyan múltbeli helyzetekből jön, ahol a dühödet elfojtottad. A gyerekkorban kaptál egy mintarendszert arra, neked milyennek is kéne lenned. A jó gyerek nem hisztizik, a fiúk nem sírnak, a jó gyerek mindent megtesz a szülőért, tud viselkedni, megfelelni. Ez az elvárás rendszer a gyerekkorban aztán belsővé válik, a személyiséged részévé, vagyis elhiszed, neked valóban ilyenné kellene válnod, maximálisan el is várod magadtól a lehetetlennél is többet. Minden olyan ponton elbuksz a maximalizmus miatt, ahol a saját magaddal szemben támasztott elvárás irreális, aztán keletkezik egy jó adag düh emiatt, amikor is saját magadra vagy dühös. Ez a saját magunk iránt érzett düh a harmadik tényező a koktélban. 
 
Ha a maximalista elvárást rávetíted például a partneredre a párkapcsolatodban, a munkahelyen, vagy akár a saját gyerekedre, bárkire, akkor figyelmen kívül hagysz két nagyon fontos tényezőt. Az egyik, hogy felmérd reálisan, az adott helyzetben a másik mire képes. Saját magához képest és éppen milyen állapotban van. A másik fontos tényező, amit tudni érdemes, törekszik-e a másik arra, hogy jobbá váljon. Mert amire most még nem képes, képessé válhat. Ha ebben nem tudsz hinni a csalódás csomagod miatt, Te magad fogod blokkolni őt, hibáztatással, ahelyett hogy motiválnád, erősítenéd, építenéd.
 
Mind a gyerekkori, múltbeli érzéseinket, mint a saját magunk tökéletlensége miatt érzett dühünket képesek vagyunk belevetíteni, projektálni a jelenbe és ettől válik a jelenlegi helyzet kezelhetetlenné. Kezelhetetlen helyzetben aztán tehetetlennek érezzük magunkat és ettől a düh tovább fokozódik.
 
Kezelhetetlen, mert hogyan tudná orvosolni a dühöd jelenlegi tárgya például a gyerekkori sérelmeidet? Hogyan tudna Téged bárki szeretni, támogatni, segíteni ha belül önmagadra vagy dühös? Ismétlem olyan elvárások miatt, amik teljesíthetetlenek. Azt sugárzod ki, így ahogy vagyok, nem vagyok sem elfogadható sem szerethető. 
 
Addig képtelen vagy túllépni egy sérelmen, elengedni a dühöt és építő megoldást keresni, amíg a mögöttes okokat nem tisztítottad ki. Minél nagyobb a düh, annál nagyobb szomorúság és bánat van mögötte. 
 
 
Összegezve a megoldás tehát az, a helyzeted addig tisztítjuk, a mögöttes okokat addig oldjuk, amíg a helyzet kezelhetővé válik. Világossá válik a megoldás. Megoldási lehetőségként kínálkozhat az is, hogy hagyjuk az egészet a francba és akkor képessé válsz arra, hogy  olyan célt tűzz ki, ami reálisan megvalósítható ahelyett, hogy irritálna a lehetetlen.
 
A megosztást, like-ot köszönöm! 
Terápiás foglalkozás elérhető online, skype-on vagy messengeren. Ha érdekel, várom jelentkezésedet, írj a dk1011@dk email címemre!