Képzeld el, hogy a lényed egy ház. Ha valaki elhagyott, de nem tudod elengedni, azt jelenti a lelked egy darabja egy lezárt szobában van kettesben vele. Minden félelmed, vágyad, örömöd és szomorúságod ott van abban a szobában ami összeköt Vele. Az ablak zárva. Ha beletörődsz, fogod az ajtó kulcsát és a tengerbe dobod. Beletörődtél, de nem engedted el, most már a lényed még egy része is lezárt, aki vagy a kulcsot próbálja kétségbeesetten megtalálni, vagy értetlenül áll a bezárt ajtó előtt.

 

Az elengedés azt jelenti, bemész abba a szobába, ahol Ő van. Megélsz és elengedsz minden érzést ami odaköt. Újra és újra, amíg a kötelék szálak mind semmivé válnak. Akkor kitárod az ajtót, kinyitod az ablakot. A napfény beragyogja a szobát, a szívedben nem marad más, mint elfogadás és szeretet.

 

Mivel ajtó, ablak nyitva, Ő is visszajöhet, vagy bárki más, akit az ott ragyogó szeretet és elfogadás bevonz.

 

Amikor vezetem a gyakorlatot, segítek kinyitni az ajtót. A kötelék szálak a két ember között színes energia szálakként jelennek meg, konkrét csakrákat kötve össze.

Támogató arkangyal Azrael, aki a feltétel nélküli szeretet erejével tisztítja ki a bánatot.

Segítségül hívhatjuk még az atlantiszi angyalok közül Simiel, aki gyógyító energiát ad a párkapcsolati életterületre. 

A legtöbb embernél a lezárt szobában nem egyetlen embert találnánk. Ezért a gyakorlatban érdemes úgy megjeleníteni, hogy alapból egy folyosót lássunk, az Elengedésre Váró Kötelékek folyosóját. Ahány ajtó, annyi kötődés más emberekhez. Nagyon sok esetben a szerelmi kötelék elengedése azért nem sikerül, mert gyerekkori és előző életes elszakadás feldolgozatlanságára épül rá. Köteléket okoz a feldolgozatlan sajnálat önmagunk és a másik ember iránt egyaránt, a megaláztatás, a félelem, a megcsalás és megcsalatás, a megsértett büszkeség, a jövőről alkotott tervek és vágyak, a kevés voltam érzése, a hazugságok oda-vissza, a szeretet és figyelem adásának vágya és a megkapásának a hiánya, az elszakadás fájdalma, a kapott bántások miatti düh és fájdalom, az adott bántások, be nem tartott ígéretek miatti lelkiismeret furdalás, hogy a legfontosabbakat említsem.

 

Az egész probléma mögötti spirituális seb maga a Teremtés, az Egységből való kiszakadás. Az elveszett paradicsomot keressük minden kötődésünkben. Azrael arkangyal üzenete szerint, nekünk embereknek azért ilyen nehéz és fájdalmas az elengedés, mert kevés a világunkban a szeretet. Biztosra akarunk menni, hogy a társunk a mienk marad, addig, amíg szükségünk van rá. Kapaszkodunk, függünk. Ha kötelék mentesen élünk, felszámolva a negatív érzéseket, amik a kötelék alapját képezik, a szívünk újra rá tud nyílni az életörömre, a változásra, a belső harmónia lényünket kitölti. Az összetarozás, ami szeretetre, együtt fejlődésre és támogatásra épül nem tartja vissza azt, akinek mennie kell, mert már más tapasztalatokra van szüksége.  Kapcsolódhatunk szabadon más emberekhez, azért mert együtt lenni jó, nincs benne sem sóvárgás, sem erőlködés, sem függés. 

 

1. rész

Klasszikus energiaszerző emberi játszma a dráma háromszög. Játszmának nevezzük azt a kapcsolódást, ahol az egyik ember tudatosan vagy ösztönösen rábírja a másikat, hogy olyan dolgot tegyen, amit magától, önként és dalolva nem tenne. A játszma sokféle létezik, most az alap dráma háromszöget vesszük, ennek a szereplői: a tettes, az áldozat, a megmentő.

Ha arra vágyunk, fejlődjön a tudatosságunk, vágyunk a belső békére, a harmonikus, támogató, szeretetre épülő emberi kapcsolatokra, akkor kiemelten fontos, hogy a dráma háromszögből ki tudjunk lépni.

 

A dráma ugyanis az életünk része. Mondhatnám, már az anyatejjel ezt szívtuk be, szó szerint, ezt beszívtuk ????

 

Minél meghatározóbb volt a dráma a családban, annál erősebben kialakultak a mintáink, hogy az élet az egy dráma.

 

Első lépés, hogy felismerd, ha a dráma háromszögben benne vagy, ez a három szerep létezik mindössze. A szerepek persze cserélődnek, vagy áldozat vagy, vagy tettes, vagy megmentő. Punktum. Azért vagy benne, akár önként léptél bele, akár belerángattak, mert mind a három szerepre hajlamod van. Eltérő mértékben, de azonosulsz mind a három egó szereppel.

 

Ezért a megoldás az, hogy felismerd, hogy tudatosítsd és aztán meghaladd ezeket a szerepeidet. 

 

Áldozati egó. Kezdjük ezzel. Miért hibás ez a szerep? Az áldozati egójában élő ember a világot, mint a drámát úgy éli meg, hogy ő ártatlan, hasítja a világot tettesekre ( miattuk rossz a világ ) és vár a megmentőkre, sőt ennél többet tesz, a kifinomult “intelligens” manipulációkat használ vagy durva, támadós, hibáztatós játszma eszközöket azért, hogy megmentsék. Hogy segítsenek neki. Hogy kihasználjon másokat. És hoppá, itt már könnyen átbillenhet a tettes, vagyis a támadó, hibáztató szerepébe, a saját bűntudatát, azt, hogy hibákat követett el, kiprojektálja, kivetíti a külvilágba egy másik emberre és ott támadja. Tény, hogy az áldozat attól áldozat, hogy ártatlannak, vétlennek hazudja be magát. Holott minden ember követ el hibákat, a felnőtt ember ezzel képes szembenézni, kezébe venni a sorsát, változtatni, fejlődni. Az áldozati egó ezt az irányítást a saját sorsa felett feladja, viszont lelkesen vagy éppen kétségbeesetten próbál irányítani másokat, hogy álljanak be a megmentő, segítő szerepébe. Sajnáltatja magát, panaszkodik. Eltúlozza a nehézségeit. Ha a megmentő kihátrálna, mert van saját dolga, a megmentő nehézségeit lekicsinyli, esetleg teljes mértékben megtagadja. Neked könnyű.

 

A legnagyobb probléma az áldozatisággal az, hogy egy másik ember energiáját csapolja, akár tudatosan, akár ösztönösen teszi ezt. Holott a Forrás energiája végtelen. Azaz hozzáférhető lehetne, ha az áldozati egóját élő ember képes kenne a kapcsolódásra. Plusz ha lenne bátorsága ahhoz, hogy a saját karmáját tudatosítsa és elengedje. Mert ha tanulnia kellene egy helyzetből, ha fel kellene nőnie ahhoz, hogy megoldja, akkor imádkozhat megmentésért, sorra véve az összes létező angyalt, akkor sem érkezik meg a segítség abban a formában ahogy az egó ezt vágyja.

Konkrét példákat mondok:

 

szenvedély beteg, legyen alkoholista, drogos, játéggép függő, vagy akár shoppingoló, állandó jelleggel pénz zavarral küzd. Imájába a lottó nyereményt foglalja. Na most a még több pénz az alap függést szimplán felerősíti, a romboló hatás nagyobb pénz beáramlása esetén még erőteljesebb. Ezért az esetek többségében az Istentől és az ő angyalaitól a válasz a pénz utáni könyörgésre egy igen határozott NEM. Isten és az ő angyalai szívesen adnak energiát, pénzt, szakembereket a gyógyulásra, ha az illető képes szembenézni a saját függésével és megszabadulni tőle. Ez akkor működik, ha képes a saját gyengeségeivel, hibáival felnőtt módra szembenézni. Ha nem, akkor energia vámpírként kapcsolódik rá azokra az emberekre, akik a saját bűntudatuk vagy naiv jóhiszeműségük miatt manipulálhatóak.

 

A fizikai test betegségeinek jelentős részét az áldozati egónak köszönhetjük. Szuper eszközt kap a kezébe ugyanis az illető, hogy a másik embert kihasználhassa. Fontos felismerni, hogy ez a dinamika, az energia vámpírság dinamikája ott van-e, avagy sem. Mert van az az eset, hogy aki beteg, a gyógyulás érdekében igényli és meg is érdemli a segítséget. Az áldozati beteggel azonban az a helyzet, hogy sajnos esze ágában sincs meggyógyulni! Például cukorbeteg és édességgel tömi magát. A tüneteit a végletekig eltúlozza, ezzel szerezve figyelem energiát, anyagi támogatást, felmentést feladatok alól. Egyetlen teszt kérdéssel a játszma világosan megmutatja magát: mit teszel a gyógyulásodért?? Ha az illető erre ad egy világos választ, megérdemli, hogy segítsd, abban az esetben ha van erre energiád és tudod, hogy kell jól csinálni. Ha nincs bőven fölös energiád, mégis segítesz, Te is kimerülhetsz annyira, hogy megbetegedhetsz, erre vigyázz. Ha nem tudod, hogy kell profi módon segíteni, akkor a jó szándék a pokolba vezet, merthogy abból van kikövezve  A vak vezet világtalant helyett érdemes önvizsgálatot tartani, feltenni ezt a kérdést, tényleg értek-e ehhez?

 

Párkapcsolati függés és áldozati egó. Mindenről vagy a pasik, másik nem esetén a nőnemű bestiák tehetnek. Helyesebben a Pasi vagy a Nősárkány  Viccet félretéve, a dráma háromszögben, a párod tettesnek való beállítása jó eszköz arra, hogy a megmentő megmanipulálható legyen. Testvér, szülő, barát, vagy akár a saját gyermeked belerángatható a megmentő szerepébe.

A gyerek, ha az a dolga, hogy a szülőt, aki a körülmények és a párja áldozata, meg kell hogy mentse, megoldja azt, amire a szülő képtelen, igen súlyosan sérül. Minél erősebben rárakták ezt a szerepet, annál kevésbé van saját élete. A mások életét éli. Ha fellázad, akkor hoppá, tettes lesz, aki a szegény nyomorult anyját vagy apját bántja. Magára hagyja a hálátlan dög.

 

Ha áldozatnak érzed magad, ismerd fel, ez egy érzés, egy téves hitrendszer, ami meghaladható. Az érzelmi blokkokból, családi mintákból kételkedés és hitetlenség fakad, korlátozzák azt, hogy higgyünk önmagunkban, a többi emberben, a boldog jövőben, a kiteljesedésben. Ahhoz, hogy a sorsunkat a kezünkbe vegyük, fel kell nőni a feladathoz. Felismerni és elengedni a korlátozó sorsmintákat. Ha megtanulunk kapcsolódni a szellemi vezetésünkhöz, a problémáink megoldása világossá válik és kézzel fogható. Tanulni tudunk azoktól, akik tudják jól csinálni. Ha elakadtál, ismételd ezt a kérdést: mi az, ami ebben a helyzetben segít? Ezzel a figyelmedet kiemeled onnan, ahelyett, hogy az improduktív agyalásba ragadnál, vagy éppen a depresszió tehetetlenségébe és nyitottá válsz arra, hogy a megoldási lehetőséget felismerd és meg is valósítsd.

 

 Ha hasznosnak találtad az írásomat, a megosztást hálásan köszönöm

Ha szeretnél terápiás segítséget, távban tudunk együtt dolgozni ezekkel a módszerekkel:

szimbólum terápia ( KIP)

reinkarnációs utaztatás

Hellinger családállítás

belső gyermek terápia

angyalterápia

Áldás!

Igen, megéljük  dühöt, mert emberből vagyunk. A düh olyan energia, ami tűz típusú, kontroll nélkül rombol és jól elrejti ezt az üzenetet, kérlek segíts nekem. Vagy azt, kérlek tisztelj. Szeress, figyelj rám. Értékelj.

 
Ahhoz, hogy tudatosan ezt az energiát jó irányba fordíthasd, első körben a kérdés az, az adott helyzetet túlreagáltad -e.
Ezt tesztelni tudod úgy, hogy képesnek érzed-e magad arra, kisebb ügyet csinálj belőle, mint amekkora. Azt, hogy elfojtsd vagyis a szőnyeg alá söpörd, már biztosan megpróbáltad s utána jön az utolsó csepp hatás, egy pirinyó ingerre az egész visszafojtott düh robban. A kisebb ügyet csinálni belőle azt jelenti, hogy felvállalod azt, kimondod, mire vágysz. Segítesz magadon és/vagy elfogadod a segítséget. Ha a dühöd tárgya nem segít, megkeresheted ezt máshol. Felvállalod és kimondod, mire vágysz és milyen formában. Hogy át tudja hatni az az energia, hogy képessé váltok egy helyzetet jobban megoldani. Vagy át tudja hatni az, úgyis megszívom, tehetetlen vagyok, mindenki velem szórakozik, vagyis bele lehet ragadni egy sértett, dühös állapotba. 
 
Hogy ki tudj állni magadért a romboló indulatok nélkül, hogy elkerüld, hogy a helyzet tovább mérgesedjen, ehhez az kell, hogy az adott helyzet düh energiáját felbontsd erre a három tényezőre:
 
Van egy adag, ami a konkrét helyzetből, a jelen szituációból fakad. Intelligens, jó szándékú emberek, ha a békés, építő megoldást keresnek, meg is találják.
 
Ha kifejezett rosszindulattal és tönkretevő energiával állunk szemben, életbevágóan fontos, hogy a düh energiáját feloldjuk, ugyanis ahhoz, hogy megvédjük magunkat észnél kell lenni. A düh elvakít, meggondolatlanná tesz. 
 
Mindkét esetben fontos, hogy felismerjük mi az a túlreagálásban, ami olyan múltbeli helyzetekből jön, ahol a dühödet elfojtottad. A gyerekkorban kaptál egy mintarendszert arra, neked milyennek is kéne lenned. A jó gyerek nem hisztizik, a fiúk nem sírnak, a jó gyerek mindent megtesz a szülőért, tud viselkedni, megfelelni. Ez az elvárás rendszer a gyerekkorban aztán belsővé válik, a személyiséged részévé, vagyis elhiszed, neked valóban ilyenné kellene válnod, maximálisan el is várod magadtól a lehetetlennél is többet. Minden olyan ponton elbuksz a maximalizmus miatt, ahol a saját magaddal szemben támasztott elvárás irreális, aztán keletkezik egy jó adag düh emiatt, amikor is saját magadra vagy dühös. Ez a saját magunk iránt érzett düh a harmadik tényező a koktélban. 
 
Ha a maximalista elvárást rávetíted például a partneredre a párkapcsolatodban, a munkahelyen, vagy akár a saját gyerekedre, bárkire, akkor figyelmen kívül hagysz két nagyon fontos tényezőt. Az egyik, hogy felmérd reálisan, az adott helyzetben a másik mire képes. Saját magához képest és éppen milyen állapotban van. A másik fontos tényező, amit tudni érdemes, törekszik-e a másik arra, hogy jobbá váljon. Mert amire most még nem képes, képessé válhat. Ha ebben nem tudsz hinni a csalódás csomagod miatt, Te magad fogod blokkolni őt, hibáztatással, ahelyett hogy motiválnád, erősítenéd, építenéd.
 
Mind a gyerekkori, múltbeli érzéseinket, mint a saját magunk tökéletlensége miatt érzett dühünket képesek vagyunk belevetíteni, projektálni a jelenbe és ettől válik a jelenlegi helyzet kezelhetetlenné. Kezelhetetlen helyzetben aztán tehetetlennek érezzük magunkat és ettől a düh tovább fokozódik.
 
Kezelhetetlen, mert hogyan tudná orvosolni a dühöd jelenlegi tárgya például a gyerekkori sérelmeidet? Hogyan tudna Téged bárki szeretni, támogatni, segíteni ha belül önmagadra vagy dühös? Ismétlem olyan elvárások miatt, amik teljesíthetetlenek. Azt sugárzod ki, így ahogy vagyok, nem vagyok sem elfogadható sem szerethető. 
 
Addig képtelen vagy túllépni egy sérelmen, elengedni a dühöt és építő megoldást keresni, amíg a mögöttes okokat nem tisztítottad ki. Minél nagyobb a düh, annál nagyobb szomorúság és bánat van mögötte. 
 
 
Összegezve a megoldás tehát az, a helyzeted addig tisztítjuk, a mögöttes okokat addig oldjuk, amíg a helyzet kezelhetővé válik. Világossá válik a megoldás. Megoldási lehetőségként kínálkozhat az is, hogy hagyjuk az egészet a francba és akkor képessé válsz arra, hogy  olyan célt tűzz ki, ami reálisan megvalósítható ahelyett, hogy irritálna a lehetetlen.
 
A megosztást, like-ot köszönöm! 
Terápiás foglalkozás elérhető online, skype-on vagy messengeren. Ha érdekel, várom jelentkezésedet, írj a dk1011@dk email címemre!
 

Hogyan gyógyít a természet?  szél

 

A feltétel nélküli szeretet energiája levegő típusú. Ott van mindenhol, ahol a levegő tiszta. Amikor be tudjuk fogadni a feltétel nélküli szeretetet, az egy tudatállapot. Nyitott állapot. Magas tudatossági szinten bármikor és bárhol kapcsolódni tudunk ehhez a Forrás energiához. Illetve tudnánk, ha nem lennének belső blokkjaink. 

 

Amikor a feltétel nélküli szeretetet nem tapasztaljuk az azért van, mert belülről zártak vagyunk a felvételére. A múltban keletkezett érzelmi blokkok tesznek bennünket zárttá. Ha a gyerekkorban valaki például érzelmi elhanyagolást élt meg, magyarul nem kapott elegendő szeretetet az azt jelenti, hogy veszteség érte. Megrekedt egy fájdalmas, dühös vagy éppen szorongatóan üres érzelmi állapotban. Állandóvá vált a belső magány. 

Veszteség ért bennünket, ha valamit, mint például a szeretetet, nem kaptuk meg anno a szüleinktől. Feltétel nélküli szeretetről beszélek, hiszen ha valamihez a szeretetet kötik, pláne ha az elvárás teljesíthetetlen, legyél mindig jó, ilyen vagy olyan, de ne az, aki valójában vagy, aki lenni szeretnél… akkor is a legmélyebb hiány állapota rögzül. Még fájdalmasabb, ha van a családban egy kedvenc, akit szeretnek. Téged pedig hasonlítgattak és minden esetben, amikor ez igazságtalan volt, mély sebet kaptál. Ezért a érzelmi elhanyagolás, a szeretet hiány feldolgozása pontosan azokból a fázisokból áll, mint bármelyik másik gyász feldolgozása. A gyászra adott első reakció a tagadás. Gyakran találkozom terapeutaként azzal, hogy a segítséget kérő egyáltalán nem tudja, honnan és miért jönnek ezek az érzések: értéktelen vagyok, nem vagyok szerethető, fogalmam sincs, hogyan tudom magam megvigasztalni, megérteni. Ha felismerjük, elfogadjuk, hogy igen, bennünket veszteség ért, az elhanyagolás vesztesége, akkor jön a düh, harag szakasza, ennek a felszínre hozása.

A világban igen sok a nagyon dühös ember, akik ezeket a gyerekkori traumáikat szimplán projektálják, kivetítik valamire, amire dühösek lehetnek. Ebbe az utálattól a pusztító, kristálytiszta gyűlöletig minden belefér. Ha valaki ebben reked meg, olyan karmikus körökben kering, ahol a bosszú, a sértettség energiája hatja át minden kapcsolatát. Elveszett lelkek és elvesztegetett idő. Bátorság és nyitottság kell ahhoz, hogy egy szinttel mélyebben megtaláljuk magát a mély fájdalmat. Hogy elengedjük ezt, az ürességet aztán gyógyító fénnyel töltsük fel és meggyógyuljunk. 

A természet gyógyító ereje úgy tud ebbe  a folyamatba bekapcsolódni, hogy magas, tiszta rezgésű helyeken a légzésünkkel tisztítjuk ki a bennünk lévő alacsonyabb rezgő, negatív energiákat. Így meg tudjuk tanulni a levegő típusú energia felvételét, megtapasztalni a gyógyító, emelő hatását. Meditációban aztán ezt bármikor elő tudjuk hívni, használni. Beszívjuk a szeretetet és kifújjuk a bánatot. A haragot. Éppen ami feljön. Ha aura légzést csinálsz, ez azt jelenti, hogy elképzeled, hogy a felvett energia a teljes aurádat kitölti és a teljes aurádból fújod ki azt, ami negatív. Na most, ha figyelsz a fizikai testedre légzés közben, érzed azt, hogy ha beszívod a levegőt, hol keletkezik nyomás, szúrás, feszülés. Szép magyar nyelvünk kifejezi például ezzel, mázsás követ cipel a szíve helyén. Gombóc van a torkában. A gyakorlat a következő, a beszívott levegőnek az energiáját oda koncentrálod, ahol a blokk fizikai tünetként jelez, benn tartod, engeded hogy oldja, majd kilélegzed. Ha a feltétel nélküli szeretethiány gyógyítása a cél, a kapcsolódó gyógyító szín a ragyogó smaragd zöld. A lelki gazdagság és az apai szeretet színe az arany. Ez tűz típusú energia, ebben sütkérezned érdemes. Az apai szeretethiány betöltése a napfényhez kapcsolódik. A simogató, melengető, aranyló energiához. Az édes, anyai szeretet energiája rózsaszín. Ha mostohán bántak veled, a rózsaszín energiája gyógyítja a szívedet. A belső világunkat meditációban úgy tudjuk megtisztítani, ha megengedjük, hogy feljöjjön az, ami gyógyulni szeretne. Bármi, ami megjelenik, meggyógyítható. A hiányok feltölthetőek. Ez az út, ami a hiány tapasztalásából az igazi bőségbe elvezet.  

 

A megosztást, like-ot köszönöm! 

A konzultációról bővebben az Elérhetőség menüpont alatt találsz információkat.

 

 

 

1. rész 

Bűntudat

Arról, hogy a tudatalattinkban milyen önsorsrontó mintáink vannak, vagyis hogyan ártunk önmagunknak és hagyjuk, hogy mások is ezt tegyék velünk, a tünetekből tudunk következtetni.

 
Tudattalan bűntudat tünetei: vezeklési vágy, túlzott segítési vágy, mások kényszeres megmentési kísérlete, önmagunk kizsarolása, nélkülöztetése. Görcsös félelem, szorongás amikor cselekednünk kell, eltúlzott félelem a hibák elkövetésétől. Megfelelési kényszer. Olyan kisebb-nagyobb balesetek, amikor bevered magad, beütöd magad stb.
 
A bűntudatunk fakadhat előző életekből, magzati korból, gyermekkorból és így tovább, egészen a mai napig.
Nagyon erős bűntudat keletkezik a magzati korban történt ikervesztéskor. Aztán például akkor, ha valamelyik szülőd lemondott a vágyairól, benne maradt egy pocsék kapcsolatban “miattad”. Kiemelném meg, az anyák bűntudatát, különösen válás után…
 
Miért negatív érzés a bűntudat? Persze tudom, azonnal rávághatod, mert FÁJ…
Definiálnom kell hát, spirituálisan mi az ami negatív: minden negatív, ami a LELKI FEJLŐDÉST HÁTRÁLTATJA.
 
Bűnös vagy vagy elkövettél egy hibát? Nem vagy bűnös.
A karma törvénye szerint ugyanis megkapod a lehetőséget, a tudást, az energiát arra, hogy megtanulhasd jól csinálni. Ezért vagy itt. Ha a bűnösségedben hiszel, akkor Téged anno becsaptak és elhitették ezt veled.
 
Ha abban hiszel, bűnös vagy, legyél ennek tudatában avagy sem, egy szomorú, fájdalmas, bezárt állapotot sugárzol ki az Univerzumba, ahol mindösszesen a vezeklésre vagy nyitott, arra, hogy másoknak jó legyen. Ahelyett hogy befogadnád a támogató, gyógyító energiákat. A tudást, a fejlődésedet elősegítő helyzeteket.
 
Lehetsz nagyon dühös, amikor rájössz, hogy kihasználnak, a düh kirobbanása után még ezért is bűntudatod lesz…
 
Ki teljesít jobban? Az önmagát ostorozó “mártír” vagy a motivált, örömmel szárnyaló lélek? Na ja, még egy ok itt van, most már azért is bánthatod magad, miért is nem tudsz szárnyalni, mert bezzeg mások… Jó hírem van, tudsz, csak elfelejtetted vagy a vezeklési vágyadra hallgatva lemondtál arról, hogy neked valaha valamiben is igazán jó legyen.
 
A bűntudat feloldása, a karmikus sebek begyógyítása fontos. Felszabadít!
 
A segítségemet igénybe veheted online terápia formájában. 
 
Szeretettel ajánlom a vezett meditációmat:

 
 
 
 
 
2. rész
 

A nélkülözés tudat

A személyiségünk kialakulása során a gyermekkorban átélt tapasztalatok meghatározó mintákat hoznak létre. Ezekre a mintákra épül fel a hitrendszer, ez vagyok, ennyi jár, ide tartozom.

A nélkülözés tudat a gyerekkori fizikai és/vagy érzelmi elhanyagolás miatt jön létre. A fizikai elhanyagolásról beszélünk, az egészséges étel, a megfelelő ruha, lakáskörülmények és az orvosi ellátás hiánya esetén. Érzelmi elhanyagolásról beszélünk, ha a gyerek nem kap elegendő figyelmet, szeretetet, dicséretet, együtt töltött minőségi időt a szülőtől. Vegyük először a fizikai elhanyagolást. Két típusa van, a szülő is nélkülöz, beteg vagy anyagilag igen nehéz helyzetben van, adna, ha tudna, de a nincsből nem tud. A másik típus, adhatna a szülő, viszont nárcisztikus, a világa kedvencekre és mostoha gyerekekre hasított. Ha egy gyereke van, a kedvenc, a kényeztetett, maga a nárcisztikus szülő, az elhanyagolt, az a gyerek. Ha több gyerek van, akkor egy kivételezett, a többi megalázott, elhanyagolt, elnyomott és kihasznált.

Ha a szülő az első típusban elszenvedi maga is a nélkülőzést, a meghatározó érzés a családban a beletörődés, a harag és a szégyen. A gyerek átveszi ezt, beszívja, mint a szivacs, vannak a szegények, akik jók, de szenvedés jutott nekik és a gonosz gazdagok. Gonoszok, hiszen nem segítenek, sőt… Ha ez a hitrendszer kialakul, minden olyan próbálkozása az Univerzumnak, hogy neked könnyebb és jobb legyen, abba a falba ütközik, nem kérem, mert én nem tartozom oda, nem kérem, mert nem akarok gonosszá, önzővé válni. Elveszíthetem a családhoz tartozás jogát. Ez elementáris erejű félelmet hoz létre.

Ha “mostohagyerek” vagy akkor a világodban rendszerint van olyan, akinek sokkal könnyebb, akit az Univerzum kényeztet – gyakran a Te rovásodra.

Az érzelmi elhanyagolás hasonlóan működik, mint a fizikai elhanyagolás. Adna a szülő, de nem tud. Például mert rengeteget dolgozik. Gyászol. Válik és ez miatt nemcsak anyagilag lehet ellehetetlenülni, hanem sajnos a feldolgozási szakasz alatt, amikor a düh, a fájdalom és a csalódottság mérgező koktélt alkot az önváddal, sem saját, magát sem a gyerekét nem tudja szeretni, figyelni rá, együtt játszani… Örülni bárminek is. Ha nárcisztikus, magát és a másik gyereket kényezteti, ad figyelmet, dicséretet, védelmet, magának és a kedvencének – neked viszont nem.

Bármennyire is fáj az igazságtalanság, amit “mostohagyerekként” átélünk, tény az, a kedvenc gyerek jóval többet veszít. Mert hogyan is működik a karma? Egyrészt mélyen, belül boldogtalan a kedvenc, mert ott van az az érzés, ez így igazságtalan. Ez persze jól elbújhat a felfuvalkodott egó álarca mögött. Ezek az emberek aztán kinyilatkoztathatják, a többiek, a nélkülözők, lusták vagy éppen szimplán szerencsétlenek. A karma aztán szépen megcseréli a szerepeket, tehát nem elég, hogy igazán, őszintén az ilyen ember örömet megélni nem tud. Mert fél attól, hogy elvesztheti azt, amiről belül érzi, nem jogosan az övé. Mások rovására kapta, ezért ez a félelem aztán áthatja az életét. Plusz amikor a karma megcseréli a szerepeket, bele kell születnie egy olyan családba, ahol az övé lesz a mostohagyerek szerep.

A bőség befogadásához vezető út során kitisztul a nélkülözés miatt érzett düh, fájdalom. Kiemelten fontosnak tartom az érzelmi tisztító, gyógyító munka mellett a hitrendszerek és a gondolkodási sémák magasabb szintre emelését.

Az Univerzum mostohagyereke vagyok ( vagy az egész családom az ) szindrómának a gyógyító színei a következőek. Arany tisztítja az értéktelenség érzését. Rózsaszín, hogy átélhesd a legfontosabb vagy. Zöld, hogy szerethető vagy. Királykék, ha az emberi gonoszság mélyen megsebzett. S ez mind benne van a fehér fény gyógyító, emelő erejében.

Kapcsolódó, kevésbé ismert arkangyal Ambriel. Tudati tisztítás nagymestere. Ha elhitted, hogy ennek így kell lennie. Ha elhitted, értéktelen vagy. Ha elhitted, neked sokkal nehezebb kell legyen.

 

A segítségemet igénybe veheted online terápia formájában, messengeren vagy skype-on.
Írj a dk1011@live.dk email címemre!
 

 

 

 

Ha a csalódástól való félelem állandóan jelen van, akkor a vágyakozás, sóvárgás rezgésében vagyunk.

Az ésszerű óvatossággal, gondos körültekintéssel ellentétben ez a félelem is negatív hatással van ránk, mégpedig kétféleképpen, vagy bezár és megbénít vagy túlpörget.

Ha tudatos a csalódástól való félelmed, ki is mondod, szeretnék boldog és sikeres lenne DE. Minden mondatodban ott van a DE. Vagy velem van a baj, nem vagyok elég tökéletes. Úgyis csalódni fogok. Vagy a többiekkel van a baj, az emberek MIND önzők, hitványak, hazugok és csalók. Ha figyelsz arra, ahogy fogalmazol, észreveszed, pontosan úgy beszélsz, úgy gondolkozol, ahogy egy gyerek. Ugyanis amikor egy negatív érzésben, állapotban bent ragadunk, sötét helyzetként éljük meg a valóságot, az azért van, mert a személyiségünk, anno a gyerekkorban a sorozatos csalódásokat élt meg. Akár mi magunk okoztuk másoknak, akár mi csalódtunk, a bennünk élő gyermek elfogadta ezt, mint a Világ működési elvét. A Világ egy olyan hely, ami csalódással van tele.

Ha csalódást okoztál a szüleidnek, mert olyan vagy, amilyen, akkor beépült a BEZZEG SZINDRÓMA. Összehasonlítottak másokkal, a testvéreddel, az iskolatársaiddal. S tény, igen könnyen lehet másokban találni olyan képességet, tulajdonságot, amiben mások előrébb vannak mint Te. Ha eddig még nem tetted fel a kérdést, akkor én most felteszem, ha ez ennyire könnyű, miért nem látták meg benned azt, amiben Te vagy csodálatos? Oké,  legalább átlag feletti, különleges, igen jó? Azért, mert ha kaptál egy szülőt, aki nárcisztikus, az a saját, jól leplezett értéktelenség érzését kivetítette rád. Kívülre rakta és ott kritizálta. Benned. Mert rendelkezett a másik meghatározó elakadással, ami a nárcizmust jellemzi, hogy építő önvizsgálatra, saját hibákra való szembenézésre képtelen. Ahogy empátiára és támogató dicséretre sem…

Nézzük mi történt, amikor Te csalódtál. Csalódásainknak két fő típusa van. Az egyik típus, amikor bedőltél egy ígéretnek. A másik, amikor magadnak álmodtál meg valamit, amire a valóság kíméletlenül rácáfolt.

Felnőttként elszenvedett csalódásaink egyik oka egy kevésbé ismert. Ezért kiemelten fontosnak tartom, hogy felvértezhesd magad a tudatosságra támaszkodva. Van olyan helyzet ugyanis, hogy a saját jóságunkat, erősségünket vetítjük rá a másik emberre, aki viszont jóval alacsonyabb fejlettségi szinten áll. Hisszük, többre képes, mint amire valójában. Például ha tudsz szeretni valakit és hiszel abban, ez elég ahhoz, hogy viszont szeressenek. Vagy segítesz és arra számítasz, ezt visszakapod. Kedves vagy és türelmes és ezt a másiktól el is várod. Joggal kérdezheted, akkor mi is van azzal a törvénnyel, azt kapom, amit adok? Ha segítesz például valakin, aki szimplán kihasznál, akkor nem szereted saját magadat. Ha szeretsz valakit, aki saját magát szereti, téged annál kevésbé, megint csak az van, nem szereted saját magad. Magadnak azt adod, nem vagyok értékes és szerethető. Az Univerzum nyilván ugyanezt tudja adni neked a többi emberen keresztül.

Ahogy saját magaddal bánsz, úgy bánik veled a többi ember.
Jó hír, ezen tudsz változtatni!

A csalódás valamennyi formája fájdalmas, túl fájdalmas, ezt az érzést ezért elfojtjuk. Tesszük a gyerekkorban azért, mert egyedül a szülőre számíthatunk. Ha bennük nem tudunk hinni, az egész világunk összeomlik. A túlélés érdekében aztán szépen lekerül a fájdalom, szomorúság érzése a tudatalattiba. Viszont ha a tudatalattiban ez a fájdalom és ez a félelem ott van, feldolgozatlanul, az egó millió trükköt bevet, hogy blokkolja azokat a helyzeteket, ahol a csalódást újra – esetleg – át kellene élned.
Ha valamit meg kellene tenned, hirtelen más dologban kezdesz. Nem fejezed be, amit elkezdtél. Bezárod magad. Virtuális és más függésekkel helyettesíted azt, hogy ÉLJ. Megnyílj, kapcsolódj, tapasztalj. Nem tudsz kérni.
Túlpörögsz, ha attól félsz csalódást okozhatsz. Vagyis annyira extra jól akarsz teljesíteni, hogy aztán ebben alaposan kimerülsz és kimerülten bumm, azonnal becsúszik egy hiba.

A gyermekkori sérülések feldolgozása mellet kiemelten fontos az, hogy a másik embert és saját magadat reálisan lásd. Ez az alapja annak, tudd, mire számíthatsz.

Dr. Hawkins megvilágosodott tanító ajánlása szerint tegyél különbséget ítélkezés és aközött, tisztán látod a másik ember. ” Ha tudnának jobbak lenni, jobbak lennének ” Mérd fel az erősségeiket és a gyengeségeiket egyaránt. Ismétlem, tudnod kell, mikor legyél óvatos és körültekintő. Az ítélkezés maga attól negatív, hogy hiányzik belőle annak az elfogadása, hogy a másik ember mire képes.

 

Ha terápiás segítségre van szükséged a csalódások, félelmek feldolgozásához, írj nekem a dk1011@live.dk email címre!

A harag akkor keletkezik bennünk, ha irreális elvárást támasztunk. Olyan dolgot várunk el a másik embertől, amire az nem képes. A csalódás és a veszteség érzése, fájdalma van a harag érzése alatt. Maga a harag és a megbocsátás azért nehéz, mert a harag három részből tevődik össze. A jelenben haragszunk valakire, de ez mögött még ott van az, hogy haragszunk saját magunkra, ugyanis van felelősségünk azért, méghozzá teljes felelősségünk, amiért ez a szituáció kialakult. Amikor jelentősen túlreagáljuk a helyzetet, akkor ott van mögötte egy múltban keletkezett harag is, ami a közvetlen családunkkal kapcsolatos, a gyerekkorból jön. Amikor irreális elvárás támasztunk egy másik ember felé, ez abból fakad, hogy a másik emberre rávetítünk egy idealizált képet, olyan képességeket, tulajdonságokat, energiaszintet, amik messze vannak attól a ténytől, hogy a másik is emberből van. Legyetek nagyon óvatosak azzal a hamis érzéssel, hogy a teljes oldás helyett azt az egó-mítoszt választjátok, hogy én megbocsátok és ezzel felsőbbrendűbb vagyok mint a másik, aki ott hibázott. Ennek a karmikus következménye ugyanis az, ha a hamis megbocsátás, a mártír szerepbe bújás mintává válik, rögzül, kimarad az a rész, hogy felvállaljuk a saját felelősségünket. A teljes felelősséget. Ezért a karma működésbe lép, megcseréli a szerepeket. Azt veszed észre, pontosan ugyanazt csinálod, amit a másik embernek képtelen voltál megbocsátani. A megbocsátás legnehezebb része pedig az megtalálni és kinyitni azokat a múltbeli, gyerekkorbeli traumákat, ahonnan a legtöbb haragunk fakad. Amikor a bennünk élő gyermek sérült, lemegyünk gyerekbe. Felerősödik az ideál kergetés és a csalódások újra és újra bekövetkeznek. A sérült belső gyerek függő helyzetekben ragad. Ugyanis azokat a szükségleteit, amiket anno a szülei nem elégítettek ki, mint elismerés, figyelem, gondoskodás, ajándékok, biztonság adása, segítség nyújtása stb játszmákkal próbálja megszerezni. Hízeleg a figyelemért. Hisztizik. Durcáskodik. Hibáztat. Fenyegetőzik. Hogyan lehet felvállalni felnőttként a felelősséget? Az első és legfontosabb kérdés, mire vágyom, mi a szükségletem. A második kérdés az, milyen formában kaphatom meg azt az energiát, legyen az figyelem, szeretet, elismerés és leginkább kitől. Mivel blokkolom, hogy befogadjam. Ugyanis ha újra belép a hamis elvárások sora, a negatív gyerekkori hiányok, nélkülözések mintája, olyan emberhez fordulunk, aki azt, ott egyáltalán nem tudja, vagy nem akarja adni. Mert nem képes rá, vagy nem az ő dolga. Vagy azért, mert érzi, ebben a helyzetben ki van használva. Elakadt az energia visszaáramlása. A megoldás az az, hogy ezeket a játszmákat felismerjük és feloldjuk. Ugyanis játszmákra csak akkor van szükségünk, ha hiányzik a tudatosság. A gyógyító forráshoz való kapcsolódás. A gyógyító forráshoz való kapcsolódás tölti ki a mély hiányokat és gyógyítja be a sebeket. Tesz bennünket képesség arra, hogy adjunk és elfogadjunk. Hogy felelősséget vállaljunk az életünkért. Felnőttként. A felelősség vállalása ugyanis felszabadít. Ha én teremtem a világomat, a negatívot is én teremtettem bele. Rajtam múlik, hogy ezt megváltoztassam. Szeretnék még félreoszlatni egy mítoszt az önismerettel kapcsolatban. A szakpszichológiában és “spirituális” vonalon is elterjedt az a nézet, hogy az önismeret gyógyít. Ez tévedés. Az önismeret egy elengedhetetlen lépcsőfok a gyógyulás, traumafeldolgozás, felnőtté válás folyamatában. Viszont az az energia, ami a gyógyulást teljessé teszi a Forrásból fakad. Akár az egyik marad ki, például ha az önismeret, a mintafelismerés tudatosítása nélkül fordulunk például isteni, angyali segítség felé, a felsőbb erő azt tudja tenni értünk, még tisztábbá, még plasztikusabbá teszi a negatív mintát. Visszajelez vagy éppen beint az Univerzum  Ha pedig a Forráshoz való kapcsolódás blokkolt, akkor a felszínre törő kaotikus érzések megoldhatatlannak tűnnek, az adott ember tehetetlenségként éli meg és jobb megoldás híján ismét visszafojtja, hárítja vagy éppen kiprojektálja valaki másra.

Ha segítségre van szükséged, online terápiában fordulhatsz hozzám, keress bizalommal!

Szeresd magad! Szinte a csapból is ez folyik, mint tanács. Nyilván, ha ez ennyire egyszerű lenne, bárki, aki ráébred arra, hogy szeretethiánytól szenved,majd leül reggel a foteljába a kávéjával vagy a teájával és szépen, okosan elkezdi szeretni saját magát. S hogy ez miért nem működik mindenkinél?
Mert két fontos dolog hiányzik, az egyik, hogy tudd, a szeretet, mint energia hogyan működik. A másik, megint csak az a fránya gyerekkor, tény, hogy a hét éves kor előtti élmények úgy rögzülnek a tudatunkban, hogy ami történik velünk, az a Világ Rendje. Mert a logikus, kritikus gondolkodás kialakulása előtt a gyerek a szülőben hisz, felnéz rá és kritika nélkül elfogadja, magáévá teszi, amit a szülő mond. Vagy nem mond éppen, hanem a szeretetének a megvonásával büntet. Büntet azért, mert maximalista, vagy azért, mert valaki elrontotta a napját. Megvonja a szeretetet, mert fáradt, túlhajszolt, frusztrált és anno ő sem kapott belőle eleget… S a gyerek elhiszi, hogy ő, mint Lény, nem mindig szerethető, sőőőt… Megérdemli, hogy elhanyagolják, büntessék, megszégyenítsék, mert Rossz. Nem érdemli meg a szeretetet.

Nézzük először, hogy a szeretet, mégpedig a feltétel nélküli szeretet hogy néz ki, mint energia. A feltétel nélküli szeretet színe a smaragd zöld. A szívcsakránk energiája ez, a probléma az, hogy amikor szeretetet akarunk adni saját magunknak, hogyan tehetnénk meg, ha a szívcsakránk energia hiányos. Energia hiányos, mert többet adtunk, mint amennyit kaptunk. Olyan embereknek adtunk, akik kihasználtak bennünket. Emberektől vártuk el, hogy feltöltsenek, méghozzá olyanoktól, akik erre nem voltak képesek… Egy kutya jobban tud szeretni, mint egy sérült ember. És persze Isten, talán fordítsuk meg a sorrendet, először Isten, utána a kutyák  :-) Viccet félretéve, az Univerzum tiszta és érthető törvényekkel működik, energia van bőven, töltekezhetsz belőle. Ráadásul ingyen van, míg a kihasználáson alapuló kapcsolatban súlyos árat fizetünk a szeretet morzsákért…
Az energia háztartásunkban a szeretet úgy működik, ahogy az összes többi bevételünk és kiadásunk, legyen az akár a pénzed  :-)  Ha elfogyott, kimerült, kiürült a szeretet-raktár, akkor először fel kell töltődni ahhoz, hogy aztán magadnak is, másoknak is bőven adhass belőle. Cseréld le ezt a tanácsot, szeresd önmagad arra, hogy megtanulom felvenni a szeretetet, mint energiát, feltöltődni vele. Nap mint nap. Csurig.
A kapcsolódó imaginációs gyakorlat végtelenül egyszerű: képzelj el egy fényforrást, egy energia forrást, ahonnan smaragdzöld színű fény árad, állj bele és szívd magadba, mint egy szivacs. Ha jól csinálod, tetőtől talpig beburkol az érzés, szeretve vagyok, úgy ahogy vagyok. 

Másik probléma kör, a gyerekkori blokkjainknak az oldása. Mert ha a bennünk élő gyerek töretlenül hisz abban, nem szerethető, rossz – legalábbis időnként  :-)  de akkor nagyon : -) próbálkozhatsz a tiszta fénnyel való töltődéssel, de az falakba ütközik. Ha azt tapasztalom fázom, a lelkem fázik, mert a Világ hidegen bánik velem. Holott ez egy illúzió, végtelen mennyiségű tiszta energia áll ugyanis a rendelkezésünkre. A Belő Gyermekkel végzett terápiás, öngyógyító munka során elő kell hívnunk azokat a feldolgozatlan élményeket, amiket megéltünk, átvészeltünk, nélkülözve a szeretetet, a feltétel nélkülit… Ami elfogadó, vigasztaló, támogató, meleg… Mert a Belső Gyermek sok esetben egy lezárt szobában van, ahol sötét és hideg van, na ide kell beengedni a smaragdzöld energiát. Használhatod a tükreidet arra, hogy megmutassák hol akadtál el. Amit a legjobban utálsz, amikor negatív dolgokat posztolsz  ;-)  amikor másokat kritizálsz, ott kezdj el kutakodni. Ugyanis a feltétel nélküli szeretettel bőven rendelkező ember harmonikus, toleráns, elfogadó. Magyarul tudja szeretni magát és azokat, akik igazán fontosak a számára. Köztük Istent és a kutyákat is  :-)

Terápiás segítséggel kapcsolatos infót az Elérhetőség menüpont alatt találsz.
 
 Min múlik, mikor jár le egy karma? 
 
Egyszerű megérteni, ha arra gondolsz, a karma úgy működik, mint amikor egy követ beledobsz egy tóba. Jönnek a hullámok, majd kisebbé válnak, aztán sima a víztükör. Ezért amikor egy karmikus helyzetet büntetésként élünk meg, előfordul, hogy úgy érezzük, minden reménytelen. Átcsaphatnak a fejünk felett a hullámok. 
 
Ilyenkor fontos azt számba venni, mit tehetünk, hogy a negatív rezgésből ki tudjunk jönni. Használhatod ezt a nagyon erőteljes pozitív megerősítést: 
Ez a karma csökken, majd teljesen eltűnik az életemből! Ezt ismételd, mint egy mantrát. 
 
Másik dolog, ami segít, ha azt érezzük, a hullámok összecsapnak a fejünk felett, ha kérünk szellemi síkról segítséget. Olyan ez, mint egy hullámtörő gát. Időt kérsz, hogy megerősödj, hogy aztán az adott feladatot jól tudd megoldani. Ha bűntudatból, megtört hitből teremted a Világodat, segíthet az, ha azt kéred, a pozitív karmádból Isten és az ő angyalai építsenek védelmi gátakat neked. Használjanak fel belőle annyit, amennyi szükséges. 
 
Szeretettel ajánlom Fehér Tárát, aki a szenvedés oldja, ez a feladata. Bármilyen helyzetben kérheted a segítségét. 
 
Még a bűntudatról szeretnék bővebben írni. A bűntudat negatív érzés, a lelki fejlődést hátráltatja. Ráadásul hamis. Azért hamis, mert olyan irreális elváráson alapszik, ami teljesíthetetlen. A hátterében olyan szülői magatartás van, ami bűntudat keltő, hibáztató. Ugyanis bűn a bűntudatot szándékosan keltő emberek fejében létezik. Vagy azért mert erre épül a hitrendszerük, ezt tanulták, szimplán agymosottak, vagy azért, mert tudják, a manipuláció kiváló eszközét tartják a kezükben. Ha sikerül a másik emberben bűntudatot kelteni, akkor az az ember, pláne ha gyerek kihasználhatóvá válik. Túlhajszolttá és irányíthatóvá. Van a nárcisztikus embereknek egy olyan szokása, hogy képtelenek együtt örülni a másik emberrel. Az öröm megélésének a képessége náluk sérült. Ezek az emberek abban lelik “örömüket” hogy a másik ember örömét elrontják. Nehogy már jól érezd magad, amikor neki olyan borzasztó rossz. Inkább bűntudatot kelt benned, s teszi ezt olyan gyakran, hogy aztán belső mintává válik. Már azért is bocsánatot kérsz, hogy élsz. 
 
Ezért fontos felismerni, ha bűntudatot keltenek benned, milyen szándék – akár tudatos, akár ösztönös – van mögötte. A bűntudat érzése azért hamis, mert egyedül hibák léteznek, amikből maga a karmikus helyzet keletkezik. Hibák, amik kijavíthatóak. Vezekleni teljesen felesleges. Úgy oldható jól meg egy karmikus helyzet, ha elengedjük a lelkiismeret furdalást, haragot önmagunkkal szemben és a mögötte lévő szomorúságot, bánatot és ezt addig tisztítjuk, ameddig teljesen világos, az adott szituációban mit érdemes másként csinálnunk. Ha szeretettel és empátiával tudsz magad felé fordulni, akkor belátod, ott és akkor ez így sikerült. Aztán ha jön egy karmikus helyzet újra, hullám a tóból, felfoghatod karmikus tesztnek, aha, ezt itt most jól fogom megoldani. Tudván, hogy pontosan ettől tűnik el. 
 
Mert a karmára akkor érvényes az, amit az elején írtam, hogy az a természete, hogy egyre kisebb hullámokkal elmúlik, hacsak nem dobálsz újabb köveket abba a tóba. Konkrét példával, az Aranyélet című filmben szépen leírták a magyar valóság egy nagy darabját, csókát becsapják, elveszti mindenét és erre úgy dönt, úgy szerzi vissza, ő is csaló és bűnöző lesz. Ebben az esetben a megoldás a hullámtörő gáttal max. álom lehet. Nagyon fontosnak tartom ezért, hogy tisztában legyünk azzal, egy karmikus helyzet honnan jön. Mert ha megérted, miért kaptad, sokkal könnyebb a haragot, szégyent, bánatot, veszteség érzést stb. feldolgozni.

 
Szívesen segítek online terápia formájában, skype-on vagy messengeren tudunk beszélni, blokkot oldani, karmát kitisztítani. Vissza tudunk menni oda, ahol a karmikus helyzet megteremtődött, legyen az akár előző élet, akár a családi karma, ami generációk életét meghatározhatja.
 
Ha érdekel, írj emailt, dk1011@live.dk

Várom jelentkezésesedet szeretettel!

 
Párkapcsolatra és családra vágyom. Miért vonzok be olyan férfiakat, akik elköteleződés fóbiásak? Másik esetben a kérdés ez, miért nem vonzok be senkit, egyáltalán?

A vonzás és a tükör törvénye szerint, ha egy vágyunkra az Univerzum nemet mond, az azt tükrözi, hogy van egy tudattalan részünk, aki szintén nemet mondott, ugyanarra. Ha ezt a részünket a tudatosság szintjére emeljük, elmúlik annak a szükségszerűsége, hogy kívűlről ilyen tükröt kapjunk. Ha történt a múltban olyan veszteség, csalódás, gyász, ami feldolgozatlan maradt, az a részünk, aki egy hatalmas fájdalom újra megélésétől fél, úgy akar bennünket megvédeni, hogy nemet mond a párkapcsolatra. Fontos megérteni, bármelyik részünkkel dolgozunk, ez a személyiség részünk nekünk jót akar. Meg szeretne bennünket védeni. A probléma az, hogy ha félünk a bánat újra megélésétől, akkor az “eredmény” pontosan az lesz, amitől félünk. Ha valaki például elveszít egy gyereket és ezt nem tudja feldolgozni, akkor nemet mondhat párkapcsolatra, gyerekvállalásra. Az “eredmény” ezért pontosan ugyanaz, szeretném, de nem lehet. Ez nagyon fáj.

Ezért nagyon fontos felismerni, nem a másik ember miatt történik ez, nem azért, mert az adott férfi, férfiak laza lötyögésen és némi biztonságos szexen kívül semmi mást nem akarnak.

Másik meghatározó félelem, az elhagyástól való félelem. Ha ez a félelem dönt helyettünk, nem hogy kapcsolat fóbiásokat, hanem egyáltalán senkit nem vonzunk be. Ha az a részünk, aki úgy dönt, jobb egyedül, mint félni attól, hogy újra kidobják, pontosan attól szenved a szingli egész szuper nekem egyedül életérzés alá jól elrejtve, magamra maradtam.

Van helye az egyedüllétnek, természetesen. Harmóniában ez úgy néz ki, hogy a párkapcsolatban élőknek is teret kell adniuk az egyedüllétnek. Nyilván a laza kapcsolatot menedzselni képes emberek azonnal hátrálni kezdenek, ha azt érzik a másik túlragaszkodik. Ez azért van mert a túlragaszkodás alapja egy fojtogató félelem. Ha a túlragaszkodó fél feloldja ezt a félelmét, nincs már arra szükség, hogy a másik tartsa a tükröt, nincs elég levegőm, szabadságom, fojtogatsz. Ezek a nekünk jót akaró, tudattalan személyiség részeink  áthatolhatatlan blokkrendszereket képesek alkotni és ráadásul, mivel ez tudattalan, ösztönös, fogalmunk sincs mizu.

Na most, a megoldás egyszerű. Ha adott blokkot oldunk, kapcsolódunk ehhez a részünkhöz, megtartjuk és elismerjük a jó szándékát. Fontos oldani azt a türelmetlenséget, haragot, rosszallást, amit önmagunkkal kapcsolatban érzünk, ez a nekem még ez sem megy életérzés. Az alacsony tudatosságú részeinket ugyanis tanítani és gyógyítani érdemes. Ha van karmikus feladatunk egy helyzet megélésével kapcsolatban és ezen a helyzeten a múltban bizony keresztülmentünk, akkor a karma egyetlen módon oldható fel, ha a negatív érzéseket a felszínre hozzuk és feldolgozzuk. Ha ezt nem tesszük meg, jönnek a bevonzások, amik újra és újra ugyanazt a helyzetet buktatják ki.

A se veled, se nélküled kapcsolatok fájdalmas vergődése mögött bizony előző életből áthozott karma van. A karma ebben az esetben az elengedést akadályozza meg. Persze igen könnyű kimondani, engedd el ahhoz, hogy a tiéd legyen. Ebben az esetben fontos visszautazni, megismerni azt az előző életet, ami áthatja a mostani helyzetet. A negatív kötelék ugyanis újra és újra visszaránt, megismételve a fájdalmas tapasztalatot. A fájdalom kitisztítása maga a karma oldás.

Ha profi segítségre van szükséged ebben a munkában, szívesen segítek, skype terápia formájában. Az Elérhetőségek menüben megtalálod az email címemet, ahová írhatsz.

 

 

 

Szia Kati! A kérdésem a párkapcsolati problémámmal kapcsolatos. Nagyon sokat dolgozom magamon. Szerinted, ha nem érzem jól magam a bőrömben, csak akkor, ha a társamnak jó kedve van, akkor az is társfüggőség? Hogyan, milyen gyakorlatokkal tudnék kívül kerülni egy másik ember hangulatain? Hogy engem ne frusztráljon az, hogy a másik nincs jól? Hogyan lehet a negatív kivetítésnek “ellenállni”?

love

Az integrál szemléletű ábra, amit a képen láthattok a párkapcsolatokban megjelenő összes állapotot szemlélteti. A 8.-as az egyesült szerelem érzése, ami a függés felett van. Ez az a vágyott állapot, amit az Egység érzésének hívunk a párkapcsolaton belül. Az egész ábrának az értelmezésétől most eltekintek, a témánk a párkapcsolati függés. Az ábra mutatja, két oldal “támasztja” alá a függést. Kezdjük az összetartozással. A párkapcsolatban az összetartozás alapja az, hogy adunk és kapunk, a függés szintjén ez úgy jelenik meg, hogy elvárunk és megfelelünk. Ha az egyik partner elvárásai a másik ember felé nagyon magasak, követelőzőek, míg saját magával szemben alacsony szinten vannak, akkor párja csak az az ember lehet, akinél ez fordítva van, saját magával szemben túlzott elvárásokat támaszt, míg a társa felé túl elnéző, ezért túlságosan odaadó. A függés alapja itt a kapcsolatból való kilépéstől való félelem, az “úgysem jár nekem ennél jobb” az alap. Ha a másik tényezőt nézzük, ez az őrült szerelem kategória, itt az a lényeg, a szerelem normálistól jelentősen eltérő látásmódot eredményez, vagyis a szerelmünket istenítjük, a hibáit nem látjuk tisztán, tipikus eset, inkább saját magunkat hibáztatjuk, ha valami rosszul működik, saját értékeinkkel nem vagyunk tisztában. A függés felszámolásának a módja az, hogy azokat a sorsmintákat kell feloldani, amik meghatározzák mennyi jár és ezért milyen árat kell megfizetni. Ha a függés alapja anyagi függés, önfenntartónak kell lenni anyagilag. Mese nincs, annyi pénzt kell megkeresni, amennyire szükségünk van. Mert ha a partner többet keres, ezt kihasználhatja, “megveszi” a rabszolgáját. Tény, aki ilyen kapcsolatot elfogad, az ámíthatja magát azzal, hogy ez tiszta szeretetere épül, de ez hazugság. Ugyanis ha a kapcsolat meghatározó eleme az Úr és Szolga viszony, a szolga feladja önmagát az anyagi biztonság megtartása miatt. A függésben tartó partnernek persze van eszköztára, amivel ezt az állapotot fenntartja, mert az egójának ez az állapot megfelel. Milyen eszközei vannak? Például kritizál, a partner önbizalmát rombolja. Nézzük a másik oldalt, a beteg szerelem élményét. Időnként őrülten szenvedélyes állapotokat megél, viszont a tartós, stabil szeretet, elfogadás és támogatás hiányzik a függésben tartó partner részéről. Helyette vannak a sérülés típusától függően dührohamok, nem beszélek veled állapotok, mély depresszió stb stb stb. A szeretetet, empátiát elvárja, de nem tudja adni. A megoldás az, hogy a konfliktus helyzetekben meg kell tanulni felvállalni a szükségleteinket és stabil, korrekt önértékelést, önbizalmat kell felépíteni. Ehhez fel kell dolgozni azokat a múltbeli sérüléseket, amik az önbizalmunkat lerombolták. Az őrült szerelem oldaláról pedig, a feladat még az, hogy a tisztánlátást erősítsük, legyünk tudatosak arra, a másik ember hogyan bánik velünk, például a tettei és a szavai mennyire vannak ellentmondásban. Ugyanis két megoldás létezik, vagy javítjuk a kapcsolatunkat, ami azt jelenti, mind a két fél olyan életet tud élni, felépíteni lépésről lépésre, ami számára örömteli, sikeres, önmegvalósító és ebben egymást támogatják, erősítik, vagy el kell válni. Mivel a párkapcsolatba belevisszük az összes sebünket, kettő variáció van, vagy a sebek feltépkedéséről szól a kapcsolat, és tendenciájában romboló, betegebbé tesz, vagy a gyógyulásról és a fejlődésről szól. Tendenciáról beszélek, mert a hosszú távon romboló kapcsolat rövid szakaszokban javulást mutat és a javuló, gyógyuló kapcsolatokban is rendre vannak visszaesések, amikor azt éljük meg, menthetetlen. Összegezve, amikor a kapcsolat javításáért csak az egyik fél akar és tud tenni, az kevés, egyszerűen elfogy a szeretet és egyre gyakrabban jön az egyes, a nem-szeretlek, nem tudlak szeretni állapota. Kiürül a szerelem raktár. Kifárad, belekeseredik az illető. Vagy lázad és újra lázad és ebbe belebukik. A függés feloldása első körben az tehát, hogy legyünk tudatosak a szükségleteinkre. Normál emberi szükséglet az igényes szexualitás. A partner ápoltsága, gyengédsége. A támogatás megadása. Türelem, empátia, kommunikáció. Beszélni a problémákról. Ha kell, párkapcsolati terapeutát bevonva. 
Visszatérve a nyitó kérdésre, ha a partner nincs jól, felnőttként tennie kell azért, hogy jól legyen. Van oka annak, amiért nincs jól és van rá mód, hogy megoldja, feloldja az okokat. Ha ezért nem tesz, akkor úgy marad. Ha Te ezt elfogadod, benne maradsz. Tehát a kérdés az, ha Te bevállalod a belső munkát, hogy meggyógyítsd a sebeidet, felépítsd az önértékelésedet, a partner veled együtt fejlődik vagy nem. Ha nem, akkor el kell válni. Ha lehet, akkor barátságban. Ha az őrült szerelem volt a dominánsabb rész, akkor viharos lesz. Segít a nyugalom szigetének a megtalálása, a belső menedék felépítése. 
Maga kérdés, fontos-e, mind a két félnek, egyforma súllyal: ÉN jól legyek és MI jól legyünk.

Ha szeretnéd, online terápiában tudok segíteni.
Ehhez hasznos infókat találsz az Elérhetőség menüpont alatt. 

 

 

Szia Kati! A kérdésem a következő: úgy érzem valamit nem csinálok jól, mert életemben vissza-visszatérnek ugyanazok a problémák. Jelenleg sincs gyermekem, nehezen mozdulok ki a komfortzónámból. Nem tudom merre induljak és mi ez a nagy torpanás bennem. 2 hölgy foglalkozott velem, az első sok életet leoldott rólam, állítólag minden férfi csak kihasznált és bántalmazott fizikailag és lelkileg. Ő megállt egy szinten, mert az égiek nem engedik fejlődni mert a képességeit fekete mágiára használja. Úgy csinált családállításokat, hogy emberek nem is tudtak róla. Ott is hagytam.
Akihez most járok, ő azt mondja első pillanattól érezte, hogy más vagyok, aztán később azt mondta, a gyógyítás az utam és életfeladatom. Ennek régóta vannak jelei, most már elhiszem. Lehet, hogy a nagy feladat torpantott meg. Állítólag jól oldom a dolgaim és együttműködő vagyok és nagy lépésekben fejlődőm. Hát nehéz, mert tudod ez bazi nagy felelősség is. Ő is oldott előző életet, de mindig azzal foglalkozik ami feljön.

Fontos jelenség, amit a kérdés tükröz. Ez az, hogy vannak “segítők” akik három okból “bekötik”, visszatartják a hozzájuk forduló, útmutatást, segítséget kérő embereket. Mi ez a három ok?
Az egyik a pénz. Hiszen ha elengedik azt, aki rendszeresen jön, szépen fizet, nézhetnek új kliensek után. Mivel ez a segítő szakma kemény feladat, ezt tudja az, aki szívvel lélekkel csinálja, nekem is és másoknak is sokkal könnyebb együtt dolgoznom a “régiekkel” mint az újakkal, szóval ez a másik oka, valahol megértem miért kötik be az embereket magukhoz. 
Harmadik oknak tartom, kiemelten fontosnak, hogy ha oldásokat csinálunk, gyökér okokra oldunk. Itt azt érzem, hogy segítők rosszul fogják meg a problémát, a saját elakadásaikat belevetítve leakadnak egy gócnál és azt feszegetik. Tegyük fel, egy problémának, mint miért nincs gyerekem, van öt gyökér oka. Ha valaki ebből az ötből egyre vagy kettőre old, soha nem lesz a blokk kioldva. Itt kitérnék arra, hogy mindig azzal foglalkozik, ami feljön. Ez a hagyma héjazgatós módszer, tehát felülről lefelé egyenként kinyitva, letisztítva haladunk a lelki gyógyulás útján. Van amikor ezt a módszert használnunk kell és van amikor nem. Jelentős ellentmondás van abban, ahogy a 2. segítő látja és ahogy Te érzed. Az a helyzet, amikor nagy lépésekben fejlődünk belül, az áttevődik a külvilágba és az Univerzum visszajelez. Ha az a probléma, van aki türelmetlen a haladás tempóját illetően, lehet kérni megerősítést, magára az útra vonatkozóan. Itt nem érzem ezt, mást érzek. Azt amit Te is, valami hiányzik, amit a segítő hölgy nem tud vagy nem akar átadni. Mert el kellene engednie. Az első “garázdálkodóra” visszatérve, családállítás abban az esetben hat, ha valaki ott van és részt vesz, plusz ha az állító a kérdést jól tudja feltenni. Egyetlen kivétel van ez alól, a 18 év alatti gyerekeknek a szülő állíttathat. Gondolhatja a “garázdálkodó” :-)  hogy ő más családok életébe belenyúlhat, igazából a saját tudatalattijára állít és azokéra, aki ott személyesen részt vesznek. Másik dolog, kioldott előző életeket állítólag. Hipnózisban a segítő kontroll nélkül bele tud nyúlni és át tud programozni mintákat a tudatalattiban. Ez egyrészt veszélyes, másik, hol van az a része, Te abból az előző életes élményből tanulsz???

Mindenre van mentség, kivéve a fejlődési lehetőség visszautasítására, mondják a buddhisták és ezzel mélyen egyetértek. Ha valaki beragad egy szinten, ez van, igazából fogalma sincs mit cselekszik. Viszont Te, aki tisztán érzed, valami baromira nem klappol, Veled akkor mi van? Meddig elég, hogy a 2. segítőd elégedett, hiszen amit ő vár el a kapcsolattól, rendszeresen visszajárj, fizess és kritika nélkül fogadd el, amit ő csinál, na szóval meddig felel ez meg Neked? Mert a lelked belülről feszít, megy az idő, 38 éves vagy és gyereket szeretnél, csenget a biológiai óra… Tény, kemény feladat leválni egy segítőről, tanítóról, gururól. Nekem is nagyon nehéz volt, mert az új, az félelmetes. Önállóan haladni, nagy felelősség igen. Viszont illúzió, egyedül vagy, egyrészt tanítanak és segítenek azok az emberek, akik szeretnek és akiknek fontos vagy. Másrészt ott van a szellemi vezetésed. Ezért tartom én a saját munkámban a legfontosabbnak azt, aki elérkezett arra a szintre, képes rá, kapcsolódjon közvetlenül a szellemi vezetéséhez. Ettől blokkok sora választja el az embereket, első sorban ahogy a szüleink bántak velünk, másrészt ott vannak az előző életek vallási mintái, istenképek, üldöztetések stb. Véleményem szerint a megoldás ezeknek a blokkoknak az oldása, miért függsz rá egy segítőre.

 

 

 

Szia Kati! Én hiszek a karmában és abban, hogy ezt az életet és családot én választottam a leszületésem előtt, hogy a sorsomat megéljem, de akkor lehet, hogy oldani sem lehet ezeket a blokkokat, mert most vissza kell fizetnem egy előző életbeli dolgot?

Szia! Első körben magáról a hitrendszerről írnék. Pozitív minden olyan dolog, ami a lelki fejlődést elősegíti. Maga a hit lehet negatív, előremozdíthat és gátolhat. Gondoljatok abba bele, hogy a félelem is egyfajta hit, ráadásul az esetek 95 %-ban valótlan, a múlt tapasztalatainak és a másoktól átvett negatív hiedelmeknek a kivetítése a jövőre. Ilyen negatív hit, hogy egy egész leszületés szenvedésben telik el. Tény, vannak olyan leszületések, ahol a karmikus hatás zárt és ez így van, viszont aki eljut arra a szintre, egyáltalán halott már karmáról, megvilágosodásról, az már van azon a lelki szinten, jelentős változtatás hozzon létre az életében. Tehát a hit akkor pozitív, ha amiben hiszel, az igaz. Igaz az, hogy Isten végtelen szeretete, kegyelme és bölcsessége a rendelkezésedre áll. Ezt keressük, erre próbálunk nyitni, az akadályozó blokkjainkat oldjuk, ahogy tudjuk. A karma azt jelenti, amit cselekedtünk az egy másik emberben kiváltott egy érzelmi reakciót amit az adott ember a saját szintjének megfelelően reagált le. Cselekedeteinknek van és volt rövid és hosszú távú hatása. Az emberi kapcsolatainkban az tanuljuk, hogyan kapcsolódhatunk úgy, hogy szeretetet adni és elfogadni tudjunk, egymást támogassuk és elfogadjuk, együttműködést tanulunk. Az elfogadás fontos, mert minden ember tart valahol a fejlődésben, annyit ad és úgy, ahogy erre képes. S mivel ezt a Világot Isten teremtette, az ő karmája az, hogy ebből Téged kihozzon, magához felemeljen. Ezért ha oldasz egy darabot egy blokkból, Te megteszel egy lépést felé, ő megtesz feléd tizet… Karmikus adósság létezik, viszont a bűntudat emiatt tévedés. Mert amikor az adott tettünk negatív hatást és érzést váltott ki egy másik emberből, azt tettük, amire képesek voltunk. Ezért a legmeghatározóbb eleme az emberi létnek az, megtanulni jobban csinálni. Ennek egyik része az a tapasztalat, mit élt át a másik és ehhez szükséges, mi is átéljük ugyanazt. Ezen kívül megismerni azt, hogyan működik a személyiségünk. Tehát maga a karma mint karmikus hajlam létezik, ez pedig azt jelenti, bűntudatból, vezeklésből is beteremhetünk helyzeteket, akkor is, ha a karmánkat már ledolgoztuk. A karma működése olyan szinten összetett és bonyolult, hogy ha a működését megérteni szeretnénk, lemaradhatunk arról, hogy élünk. Ezért ami segít az az, hogy egy adott helyzetet, egy konfliktust úgy oldunk meg, hogy az energia és tudatossági szintünket felhozzuk a lehető legmagasabb szintre. Kijutni a negatív érzelmi szintekről, ez maga a blokkok oldása. Ha van elég enegiánk és tudásunk, kihozzuk magunkból a legjobbat. Ez a cél, az, hogy képessé váljuk jobban csinálni. Maga a karmikus hatás mindig kisebb, mint amit okoztunk anno, ez logikus, hiszen ha a hatás és ellenhatás ugyanakkora lenne, a karmikus körből kilépés nem létezne egyáltalán. Az a lényeg tehát, ismétlem, képessé váljunk jobban csinálni. Ezért ha egy karmikus hatás belép ez életünkbe, ami érzelmi szenvedést okoz, ezt feldogozva maga a szenvedés kitisztul. Van egy másik dolog, amiről érdemes beszélni, ez pedig az, hogy nehéz élethelyzetben kérhetjük, hogy a pozitív karmánk hasson, kérhetünk ima formájában kegyelmet, áldást. Visszatérve még a kérdésre, ha abban hiszel, a karma megakadályoz abban, felold a blokkjaidat, ez tévedés. Nehezebbé teheti, érdemes az után kutatni, maga a vállalásod mi, mert lelki szinten a lelki fejlődésünk érdekében emberi erények kifejlesztését vállaltuk be és az ehhez szükséges tapasztalatokat. Mint például kitartás, hűség, becsületesség, őszinteség, megbocsátás, együttérzés, türelem, elfogadás, elengedés, helytállás, kiállás magadért, sorolhatnám. Ismerd fel, ezekben mennyit fejlődtél és fejlődsz folyamatosan.

 

 

Kedves Kati! Írtad, hogy ha tanácsot szeretnénk kérni, akkor írhatunk neked üzit. Nos, nekem csak annyi a kérdésem, hogy miért nem sikerül egy hosszútávú, szeretetre épülő párkapcsolatot kialakítanom? Mi a blokkom és hogyan oldjam azt? Sajnos 1-2 hónap után a férfiakból a lelkesedés eltűnik és véget ér a kapcsolat, vagy kiderül, hogy nem is akarnak komoly kapcsolatot. Van olyan is, hogy már a 2-ik randi után ér véget a dolog. Köszönöm szépen előre is a segítséget!

 

Szia! Miért vonzol be sorra olyan férfiakat, akikből eltűnik a lelkesedés? Azért, mert ez egy típus, aki egy ideál után fut, amíg nem ismer meg Téged, rád vetíti az ideál képét, ami egy irreális csodanő képe, aki a valóságban nem létezik. A Te értékeidet nem látják, a hibáidat, hiányosságaidat, nem tudják elfogadni. Ez az ő elakadásuk. Te azért vonzod be ezt a típust, mert az az alap mintád, hogy nem vagy elég jó, nem vagy értékes. A blokk valójában blokkok sora, jön a gyerekkorból, ahogyan a szüleid veled bántak, ahogy ők egymással megélték a párkapcsolatot és jön az előző életekből is. Mert azt tükrözi vissza a férfiak viselkedése, nem vagy szerethető, nem vagy olyan, akit komolyan kell venni. A mintának a feloldása maga egy gyógyulási folyamat. Ahhoz, hogy komolyan vegyenek, neked kell első körben komolyan venni a saját blokkjaidat és saját magadat. ” CSAK ennyi a kérdésem” ezt máris átírhatod, ez a legfontosabb számomra, ennek az életterületnek a fejlesztése a legfontosabb számomra. Mivel a szeretetre épülő kapcsolat mintája hiányzik, ezért a legelső lépés a Hellinger családállítás, ami megmutatja, a családi minta hogyan hat a tudatalattidban, a szüleidhez való kapcsolódás hol sérült. A másik nagyon fontos dolog, amit szeretnék kiemelni, hogy miért gondolod azt, neked kell kialakítanod a párkapcsolatot? És ebben persze sikertelen vagy, mert nem a Te dolgod kialakítani. Ez elsősorban férfi minőség, vagyis a Te dolgod az, azt a férfit vonzd be, akik valóban Téged akar és rábízni a ”kialakítást” :-) Mivel nő vagy, a szeretet elfogadása, maga az elfogadás amit tanulnod kell nőként. Ha olyan feladatokat raktad rád a gyerekkorban, ami nem a Te dolgod, belső mintává vált, neked kell a dolgokat, helyzeteket kialakítani. Ezt a mintát le kell tenni. Ami még nagyon fontos, maga a külsőségek és a belső értékek viszonya. Valószínűnek tartom, hogy Nálad is komolyan hat egy külsőségekre épülő ideálminta. Érdemes elengedi az elvárásokat és a belső értékekre helyezni a hangsúlyt. Ha szeretnél terápiás segítséget ehhez, szívesen segítek.

  

 

Szia Kati, van egy kérdésem a félelmekkel kapcsolatban. Imádom a vizet, imádok úszni. Középsuliban a fejembe vettem, hogy triatlonozni fogok, de alig tudtam úszni, így megtanultam. Jártam usziba minden nap, és néztem, mások hogy csinálják, majd próbálkoztam. Kb. 3 hónap alatt megtanultam a szabályos gyorsúszást szép, könnyed stílussal, hamarosan napi több ezer métert úsztam. Nyílt vízen sem volt semmi gondom. Pár éve azonban félek nyílt vízen úgy úszni, hogy a fejem a vízben van. Úszok, persze, de édes vízben (ami általában nem kristálytiszta) vizi hullától tartok, hogy össze”futok” eggyel, tengerben (amiben messzebb el lehet látni) cápától… És ha nem teszem a fejem a vízbe, akkor minden oké. Csak úgy nem szeretek úszni, mert sokkal fárasztóbb, mint “rendesen”.

Válaszom: amikor egy félelem felbukkan egy adott életkorban és előtte ennek a típusú félelemnek nyoma sem volt, akkor előző életes élmény áll a félelem mögött. Amikor az előző élet tragikus halállal végződik, mint például hajótörés és vízbefulladás, áttevődik a mostani életre a vágy, meg akarom tanulni, hogyan lehet túlélni. Vágy, hogy a profi úszóvá váljak. Ennek ellenére a félelem az adott életkorban – párhuzamosan, pont akkor, amikor az előző életben megtörtént – irracionálisnak tűnő módon megjelenik, újra és újra hatni kezd.
Feloldani úgy tudod, hogy amikor úszol nyílt vizen, tudatosítod, számba veszed, miben különbözik a mostani helyzet az akkoritól, például nincsenek cápák ott, ahol úszol. Rögzíted a dátumot. Utána beleteszed a fejed a vízbe, ott tartod amíg tudod. Kiemeled, ha már elviselhetetlen. Ez az idő, amíg tudsz úszni vízbe tett fejjel, ez nőni fog, ezt minden alkalommal, amikor nő, megünnepled, meg is jutalmazhatod magad. Egészen addig folytatod, amíg a félelem teljesen kioldódik, eltűnik. Véleményem szerint, magát az előző életes élményt újra kinyitni nem kell minden esetben, van amikor kell és van amikor nem. Ezt mindig az adott ember és az adott probléma mutatja meg. A technika, amit használok a reinkarnációs utaztatás során, online terápiában, tartalmaz egy un. beépített biztonsági elemet, ami biztosítja, azt a tudattartamot hozzuk fel a tudatalattiból és dolgozzuk át, amire az adott ember lelkileg érett, felkészült.

 

 

Szia Kati, kérdésem van Istennel vagy felsőbb énemmel kapcsolatban. Utálom, hogy én vagyok az, aki nem akar/tud megnyílni rá. Néha már üvöltözöm neki, de nem hall meg, nem segít. Mert én állítólag zárok és nem tudom megnyitni a szívem. Kértem, hogy nyisson meg, hogy halljam a hangját. De nem érzékelem őt. Amikor nagy bajban vagyok, dob egy kis koncot és elvárja tőlem, hogy hálás legyek neki. Olyan érzésem van, mintha épp Isten, vagy a felsőbb énem hárítana. Mert nem vagyok eléggé ilyen, meg olyan, hogy érzékeljem őt. Imádkozni próbálok, de közben haragszom rá. Gyűlölöm, mert nem érzem, hogy szeret. Olyan, mint egy rossz szülő, aki néha rám néz, de aztán sürgősen elfordítja a fejét, mert más dolga van. 
A szellemi vezetéssel kapcsolatban ezek a gondolataim akkor szoktak lenni, amikor a legnegatívabb állapotban vagyok. Mert még mindig úgy érzem, hogy nem tudom mi az igazi utam, mondjuk pl. karrier terén, mert nem igazán megy zökkenőmentesen. Azért gondolom, hogy nem hallom őket, mert nem tudok könnyedén pénzt keresni. Azt remélem a kapcsolattól, hogy magabiztosabb leszek, hogy jó irányba haladok. De most, hogy írok neked, lehet, hogy ez a tévedésem, hogy ha hallom is az Isteni hangját és akkor arra megyek, amit a megérzésem diktál, attól az még nem biztos, hogy teljesen zökkenőmentes.

Szia! A kapcsolódás azért nem tud létrejönni, mert Isten és közéd áll a kivetített szülő képe, magyarul a belső világodban rávetíted a szüleiddel történt elakadásodat Istenre és ezzel a belső képpel harcolsz. Úgy képzeld el ezt, mintha egy szobában lennél, háttal a nyitott ajtónak és üvöltözöl egy falra festett képpel. Közben pedig a szellemi vezetésed ott áll a hátad mögött…
A düh rezgéséből lehetetlen meghallani a szellemi vezetés hangját, mert hangosan zakatol az elme, a szellemi vezetés hangja halk, nyugodt és nagyon erős pozitív érzést kelt maga a kapcsolódás. A megoldás az, az elmét el kell csendesíteni. Erre két megoldás van, az egyik a düh levezetése, kitombolása, plusz a gyerekkori elakadások feldolgozása. A másik fontos dolog amit fejleszteni lehet és érdemes, a koncentráció, a belső önfegyelem növelése. A szellemi vezetésed nem feltétlenül a szívcsakrán át lép be. Jóval többször fordul elő, hogy a korona csakrán keresztül jön le az energia és az információ. Már amennyiben belefér a fejedbe… Ehhez lecsendesedett, kiürült állapotra van szükség. Van akinél a legmélyebb negatív mélyponton jön ez létre, amikor az egó teljesen feladja a küzdelmet. Tévedés tehát, hogy a düh, a harag a legnegatívabb állapot. A düh kétségbeesett, destruktív vagyis romboló módon kifejezett segítségkérés. A gyerekkorban megélt helyzetekben elfojtottad a dühödet, csalódottságodat és a szomorúságodat, hogy megfelelj a szüleid elvárásainak és ez most áttevődik egy ál spirituális küzdelembe. Miért mondom, hogy ál spirituális? Azért, mert ez egyfajta menekülés, álomvilág kergetése. Egy álom, ahol ha a kapcsolódás létrejött, hipp-hopp eltűnnek a problémák. Közben érzed, ez azért erősen sántít. Igazából itt aki hárít, az Te vagy. Azt érzed, a szellemi vezetésed elfordíja a fejét. Neked kell a benned élő, szorongó, önbizalom hiányos, dühös Belső Gyermeked felé fordulnod… Ezt nem teszed, inkább agyalsz, görcsölsz, a hogyan tudnék könnyen pénzt keresni problémán… Ahogy anno a szüleid is többet foglalkoztak az anyagi gondjaikkal, mint veled…
Valóban működik, ha sikerül magunkat a valódi öröm és hála rezgésébe emelni, ez őszinte és erős, akkor a bevonzás akadálymentes. Amikor rá tud nyílni a szívünk az örömre. Érzed és tudod, itt erős blokkjaid vannak, ezeknek a blokkoknak a feloldása szükséges, ez bizony munka, időigényes és sokszor kemény feladat. Zökkenőkkel :-)

  

 

Kedves Kati! Nekem van egy “rögeszmém?” az eladással kapcsolatban. Sok szép dolgot horgoltam, és szeretném eladni. Ez nehezen megy, mondjuk úgy, hogy sehogy. Az jár az agyamban, hogy én “nem tudok eladni semmit”. Próbálom elhinni, hogy nem így van, de még nem jöttem rá, hogyan kellene megfogalmaznom. Tehetetlen düh érzése uralkodik el rajtam, amikor erre gondolok. Azt érzem, mintha szándékosan nem is akarnám, hogy sikerüljön az eladás (pedig nagyon kellene a pénz) …

Válaszom: Amikor felismerjük, érezzük, “mintha szándékosan nem is akarnám ” a sikert, ez az jelenti, van egy részed, aki valóban, belül nemet mond. Ha ennek a résznek a tudatosítása, megértése és meggyógyítása elmarad, a pozitívba fordítás eredménytelen. A pozitív, erőt adó kijelentések használata akkor eredményes, ha a nagy sorsminták fel vannak oldva, vagyis az életed a megfelelő irányba halad, ezt a haladást segíti elő. Másik fontos jele annak, hogy sorsforgatókönyvet kell megismerni és felülírni az pedig a düh. Az érzelmi reakció ereje megmutatja, az elakadás mekkora. Miért vállal be valaki egy ilyen sorsforgatókönyvet, sikertelen vagyok? Mert valakinek a sorsát követi a családban. Amikor tehetséges, szorgalmas, intelligens emberek hosszú távon sikertelenek, sorsforgatókönyvről beszélünk, mert mások könnyebben túllépnek a kudarcokon, egyszerűen amikor felismerik valami nem megy, elengedik és más dologba kezdenek. A Hellinger Családállítás megmutatja, kinek a nehéz sorsát cipeled. Érdekes volt számomra a kérdésed, mert első reakcióm az volt, vesznek-e az emberek ma kézzel horgolt dolgokat. Itt kibújt belőlem a kereskedő énem. Felmentem a meska.hu és a vatera.hu oldalra és azt láttam, bizony az igényes kézimunkáknak szép ára van. 
Ez meggyőzött arról, hogy a minta az az, a többieknek jár, neked pedig nem… Tanács a tapasztalt kereskedőtől, kettő dolgot gyakorlati szempontból érdemes átgondolni, az egyik, mit keresnek az emberek most. Olyan gyönyörű horgolt karácsonyi angyalokat láttam, hogy tátva maradt a szám. Játékfigurákat, babacipőket… A másik, hogy hol, milyen formában adod-e el. Mert meg tudsz keresni üzleteket, hozhatsz létre saját boltot a vaterán, a meskán.

Tehát az átfordítás:

Felismertem, hogy elakadtam. Ennek a feloldásához megkeresem és elfogadom a segítséget. Feloldom azokat a belső akadályokat, amik miatt belül eddig elutasítottam a sikert. Szükségem van a pénzre és bevonzom azokat az embereket, akiknek a horgolásaimra szükségük van. Hasznos és szép dolgokat készítek, a munkámat örömmel végzem és az emberek örömmel vásárolnak tőlem.

 

 

Szia! A kérdéseim a következőek:

Hogyan definiálod azt hogy megnyílás és önfeltárás?

Milyen módon fejezed ki ezt a mindennapokban?

Válaszom: a tudatunk gömb alakú. A megnyílás azt jelenti, a gömb tágul, a tudat tágul, kiindulási pont az, amiről most az gondolom én vagyok. A tágulási folyamat az, hogy lefelé és felfelé is nyitok. Lefelé nyitás azt jelenti, hogy a negatív csoportba sorolt emberi érzéseimet plusz az állati ösztöneimet megismerem, átváltoztatom vagy elengedem. Felfelé nyílás azoknak a képességeknek, tudatosságnak, energiáknak a befogadását, megismerését és használatát jelenti, amiről az mondjuk isteni. Megnyílás azt jelenti az ön-korlátozásainkat feloldjuk. Lassan és biztosan, megfelelő ütemben.

Önfeltárás önmagában öncélú. Megismerni mélyebben önmagam, ennek számomra célja és eredménye van. Azt jelenti, hogy azokat a személyiség részeimet, amelyeknek a tudatossága lemaradt, fejlesztem egészen addig, amíg be tudom illeszteni a személyiségembe és meg tudom haladni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy felismerem például a játszmáimat. A emberi játszma azt jelenti, szükségem van például figyelemre, szeretetre, segítségre és ezt a múltban megtanult, beprogramozott módon megszerzem. Ahelyett hogy megnyílnék arra, hogy a másik ember ezt magától adja. Igazából mindegy, hogy kitől kapsz, azt, hogy egy vágy teljesülését időhöz, konkrét emberekhez és körülményekhez kapcsoljuk, magát a zártságot jelenti.

Mindennapokban hogy fejezem ki. Amikor kapcsolódok egy másik emberhez, vagy egy csoporthoz, keresem azokat a megoldásokat, amelyek a részt vevők számára pozitív eredményt adnak. Pozitív azt jelenti, a lelki fejlődést elősegíti az enyémet és a többiekét. Emelem a másik embert, amennyiben lehetséges, ha nem tudom emelni, elengedem.

Amikor egy másik ember kapcsolódik hozzám, az első dolog, hogy érzékelem, milyen rezgésben van, vagyis a meghatározó érzése a pozitív tartományban van, vagy a negatívban. Negatív emberi érzéseink, mint a szégyen, a félelem, a harag, a düh, a tehetetlenség, a büszkeség mind más és más okból keletkeznek és más és más módon oldhatóak fel. Megfigyelem önmagam, milyen belső reakciót adok. Érzem-e, hogy lehúz, vagy sértettséget érzek, beaktivál-e valami belső veszteségemet. Ha a reakciómról felismerem negatív, el lehet és kell vonulni meditálni. A párom például segít ebben, mert jelzi, amit most csinálsz ez nem segít. Ha a reakcióm pozitív, tehát érzem azt, tudom adni azt az energiát, pozitív hozzáállást, ami a megoldás megszületését elősegíti, vissza jelzem a másik embernek, a negatív tartományban vagy, keressük együtt a pozitív megoldásokat. Az a pozitív, ami a rendelkezésünkre áll, amiből építkezni lehet. A figyelem fényét átteszem arra, mi az, amink van és ebből mit, hogyan és mikor építsünk fel.

Önfeltárás belép mint fontos munka, mert oldani kell azokat az önkorlátozásokat, önsorsrontó mintákat, amik blokkolják vagy negatív irányba viszik azt, hogy a bennem lévő energiát a magam és a mások fejlődésének a szolgálatába rendeljem. Tehát minek, kinek adsz energiát és hogyan szerzel energiát? Ez nagyon fontos kérdés. Aki felfelé, a felsőbb én felé nyitni tud, az bőségesen kap energiát és tudást. Erről írok majd bővebben, milyen módon blokkoljuk a kapcsolódást és hogyan oldható fel. A lefelé nyitás azt jelenti hívd elő azokat a részeidet, akik energia hiányosak, tudatlanok, sérültek. Ehhez bőségesen kapunk tükröket a többi embertől. Másik része, ami fontos, hogy a pozitív energia csere a mindennapjaimban legyen jelen. Tehát adni kell az elismerést, a pontosan és konkrétan megfogalmazott dicséretet, megosztani az örömöt, amit a másik ember fejlődése jelent, kifejezni a hálát, lelkesíteni az embereket, humorizálni, hogy a nevetés gyógyítson. Vigasztalni, meghallgatni és csendben maradni, ha erre van szükség. Ki kell fejezni, ha a negatív tartományban vagyok, félek, szomorú vagyok, tehetetlennek érzem magam. Megkérdezni a másik embert, tud-e, akar-e, az ő dolga-e nekem ebben segíteni. Ezzel példát mutatsz, emberből vagy, felvállalod az érzéseidet, extra előny, ha megkapod az útmutatást és a segítséget. Kifejezed, szomorú vagy és ölelésre vágysz. Kifejezed, hogy dühös vagy, tudva azt hogy ez egy rosszul megfogalmazott segítségkérés. Nagyon fontosnak tartom, elsőrendű munka és feladat számomra és azoknak az embereknek a számára, akiknek az életfeladata a gyógyítás, segítés területén van, hogy a saját energia szintedet, belső egészségedet, saját belső fényedet kell a a legfontosabbnak tartani, első helyre helyezni, mert a belső telítettségből és bőségből könnyedén, spontán tudsz adni. Megtartani és ápolni azokat az emberi kapcsolataidat, amelyek támogatóak. A megnyílás, amikor természetes, akkor a belső bőségből fakad, bevonzza azokat az embereket, akik megnyílnak a befogadására.

 

 

Szia Kati! Anyaképen dolgozom, pszichodráma csoportban és egy másik vonalon is. Elég bonyi a családi helyzet otthon… Anyámnak vannak pszichés problémái, vannak disszociatív filmszakadásai. Apám mindig arra tanított, hogy a hazugság nem jó dolog, ennek ellenére a családi mechanikánk legmarkánsabb alapja ez az évtizedes hazugság, amit kötelesek vagyunk támogatni mind. Hogy minden rendben van, gyakorlatilag bármit csinál az anyám, mindent elnézünk neki… Nem veszünk róla tudomást. Ez a dolog engem most már olyan szinten irritál, hogy kevés időt tudok tölteni anyámmal és neki ez fáj is, mert érzi, hogy nincs köztünk kapcsolódás. De számomra ez az egész túl nehéz és túl megterhelő és nem is értek vele egyet. Igazából haragszom is apámra, amiért nem tett semmit azért, hogy nekünk egy normális anyánk lehessen. (persze tudom, hogy mindennek oka van és látom, mire volt jó nekem ez az egész, de az érzelmi szinten mégis megvan ez az ellenállás és düh) Nem akarok teljesen elhatárolódni a családomtól. De velük lenni is nagyon nehéz nekem. Ez a problémám most.

Válaszom: ez egy megakadt gyász folyamat, ahol a düh szakaszban tartasz.
Át kell élni és meg kell gyászolni a veszteséget azért, amit nem kaptál meg
vagyis a stabil, igazi, felnőtt anyát. Akire támaszkodni lehet, akire felnézni lehet. Gyászolni egyetlen módon tudunk, ha kiengedted a dühödet, sírni kell,
megélni az elfojtott érzéseket. Igyál vizet, plusz használd a fürdés, zuhanyzás gyógyító energiját, kitisztul. Fogadd el, ennek a feldolgozásához idő kell.
Van még egy gyakorlat amit érdemes megcsinálni, ha azt érzed rád raktak valamit, amit cipelsz, itt maga a súly, a “tegyünk úgy, mintha normális család lennénk”. Erre Hellingeres oldást javaslok, ami azt jelenti, ebben az esetben, az apával ezt rendezni kell, letenni azt, amit elvárásból rád rakott.

 

“Szia Kati! Egy nagy kérdés nem hagy nyugodni. Azt mondják, hogy mi magunk teremtjük a valóságunkat.
Ha ez így van, akkor én nem tudom, miért lavíroztam bele magam ebbe a fenntarthatatlan helyzetbe.
Néha úgy érzem, szétszakadok ” Ezt a kérdést skype terápiás beszélgetés után kaptam, a kérdező hozzájárulásával most közre tudom adni, fontos kérdést feszegetünk :-)

Válaszom: van aki teremteni tudja a valóságát és van aki sodródik. Olyan ez, mint egy csónak az Élet folyóján, fogod-e az evezőket? Ha valaki sodródik, akkor mások teremtik az ő valóságát. Más mondja meg, hol dolgozz, mit csinálj, kivel legyél együtt és kivel nem. A valóságunk teremtése pozitív agressziót jelent. Ez azt jelenti, meghatározzuk az Életünket, így, nagybetűsen. Aktívan hatunk a Világra. Kijelöljük a határainkat, ahelyett hogy mások rángatnának, tologatnának, taszigálnának, vagy éppen kihasználnának bennünket. A pozitív agresszió lényege, hogy olyan módon használjuk az erőnket, ami nekünk és másoknak is a javára válik. Olyan megoldásokat keresünk, ami a helyzetben lévőknek a lehető legjobb. Van amikor az ellentétes érdekek miatt ez kivitelezhetetlen és itt lép be a prioritás. Ki a legfontosabb? Nyilván Te, mert ez a Te életed. Hozz létre egy sorrendet, ki a második, harmadik és így tovább. Dolgozz ezzel, amíg belül harmóniában érzed magad. Ha Te jól vagy, az mindenkinek, akinek igazán fontos vagy, a javára válk. És persze neked is  :-)  Elsősorban  :-)

 

Szia Kati! Mit kezdjek a teljesítménykényszerrel és a bántó kritikával? Válaszom: kétféle elvárás létezik, teljesíthető és teljesíthetetlen. Igazából ez ennyire egyszerű, a teljesíthető elvárásokat teljesítjük  :-)  Nagyon fontos a feloldásában az, tudatosan figyeld meg, milyen érzelmi reakciót adsz. Mivel az egó védekezési reakciói automatikusan hárítanak, elfojtanak, bagatellizálnak és vissza projektálnak ( ez a másik baja, né milyen idióta  :-) érdemes meditációban átdolgozni a helyzetet. Ha az érzelmi reakció düh, harag, ez azt buktatta ki, haragszol magadra mert elfogadtál és belsővé tettél egy teljesíthetetlen elvárást. Ha a reakció szomorúság, akkor egyértelműen fáj, mégpedig nagyon fáj, hogy ez a helyzet igazságtalan. Na most a harag esetén át kell dolgozni a belsővé vált lehetetlen elvárásokat. Hiszen fejlődünk, gyógyulunk, tisztulunk. Elbukunk és újra felállunk. Az igazságtalanság miatt érzett szomorúság kifelé történő kommunikálása nagyon fontos. Mondd ki, ez nagyon megsebzett és mondd ki, miért. Ha tisztán és nyíltan kifejezed az érzéseidet, felvállalod magad, a másik kétféleképpen reagálhat. Vagy emel, vagy elnyom. Ezt érezni fogod. Emel, ha ki tudja mondani, sajnálom. Emel, ha látod rajta, szeretne a helyzeten változtatni. Ha viszont bármilyen olyan reakciót ad, ami még beljebb nyom a fájdalmas érzéseidbe, akkor lépj legalább egyet hátra. Vagy többet  :-) Mert ebben a játszmában csak veszíthetsz. Mert ez arról szól, a másikat a Te fájdalmad nem hatja meg, empátiára képtelen. Csűrheti, csavarhatja és a végén ki tudja hozni, hibás egyedül Te vagy. Ekkor kimondhatod, az egyetlen hiba, amit elkövettél, az volt, hogy hittél abban, ebből jól jöhetsz ki. Igazából mindegy, mennyire megtépázva jössz ki belőle, a lényeg, hogy feladod, hogy megfelelj teljesíthetetlen elvárásokkal szemben. A másik ember lelke látja a lekedet, ha viszont az egó uralkodik, onnantól a saját belső problémáit vetíti ki rád és benned kritizálja.

A halálvágy lehet tudatos, amikor érezzük és elfogadjuk az Élet annyira fáj, hogy szeretnénk innen elmenekülni.

A megoldás erre az, hogy terápiás segítséggel azokat a fájdalmas helyzeteket oldjuk fel, amik a múltban megtörténtek vagy éppen a jelenben zajlanak.

Mert a fájdalom feloldásával újra nyitottá tudunk válni az életöröm befogadására. Bár az egó kudarcként éli meg, hogy elbukott, ragyogó lehetőség nyílik meg arra, hogy elfogadjuk, hogy van Isten, van szellemi vezetésünk aki meggyógyít, vezet és támogat és pont a kudarc szituációja vezetett oda, hogy feladjuk azt, amit addig csináltunk, hogy egy magasabb szintre kerülhessünk.

Más a helyzet a tudat alatti halálvággyal, amire a viselkedésből lehet következtetni. Ilyen viselkedés a drog függés, az extrém, életveszélyes sportok űzése, életveszélyes autó vezetési stílus, betegségek esetén a megfelelő terápia és kezelés visszautasítása, anorexia, életveszélyes balsetekbe “sordódás” stb. A tudat alatti halálvágy eredete egy vállalás, onnan ered, hogy a családban vagy valaki meghalt, vagy meg akar halni, vagy öngyilkos lett vagy megkísérelte, ezzel olyan sorsforgatókönyvet hozott létre, hogy a következő generációkból egy leszármazottja, akár a saját gyereke vagy unokája “leköveti” a sorsát. Hogy helyet adjon neki. Hogy kövesse, vagy hogy helyette menjen el.

A tudat alatti fogadalom így hangzik: ” inkább én megyek el, mint Te… ” vagy így: ” Követlek Téged…”

Maga az Élet elutasítása, a Halál utáni vágy tévedésen alapszik.

Igazából ez tévedések sora.

Mert tény, hogy a fizikai halál után a köztes létben lenni nagyon jó. Mégis visszatérünk, leszületünk újra. Azért vagyunk itt ugyanis, hogy éljünk, fejlődjünk, tapasztaljunk.

A Hellinger családállítás két fő alapesetét mutatja meg a halál utáni vágynak. Létezik ennél jóval több, eset függő. Az egyik, gyakori ok, amikor a szülő hal meg, idő előtt. Mit értek idő előtt? A gyermek 21 éves kora körül válik felnőtté, ha a szülő jóval korábban meghal, plusz a családban több gyerek van, egy gyerek tévedésből, szeretetből felvállalja - tudat alatt – az “Inkább én megyek el, Te maradj” sorsforgatókönyvét. Másik sorsforgatókönyv, a “Követlek a halálba”. Mert a szülőre nagyobb szükség lenne a családban mint őrá. Felvállalja akkor is, ha egyke, mert szüksége lenne a szülőre és menne utána. Tévedésen alapszik a vállalás, mert másik embert nem tudunk sem megváltani, sem visszatartani.

Másik eset, amikor testvér vagy a saját gyereke hal meg. Kiemelném az abortuszok fontosságát is, mert számos esetben megtörtént, viszont titok az élő testvérek számára. Ha nem titok, akkor is elakadhat a családban a történtek feldolgozása. Mert lelki szinten mit él át egy gyerek, aki tudat alatt vagy tudatosan tudja, érzi, mi történt? Azt éli át, hogy a családban helye van annyi gyereknek, ahány él. Itt jön a tévedés, a bűntudat, azért halt meg, aki meghalt, mert ennyi itt a hely, innen jön a következtetés, ha meghaltam volna, ha meg sem születtem volna, ha én nem lennék itt, élhetne, tehát az oka annak ami történt, én vagyok. Nincs jogom élni, nem jár, hogy örülhessek az életemnek.

A sorsforgatókönyv addig hat, amíg tudattalan halálvágyat a tudatosság szintjére emeljük és a halál helyett az életet választjuk. A megváltás iránti vágyat, a helycsere iránti vágyat tévedésnek ismerjük el és el is engedjük. Elfogadva és feldolgozva a veszteségeinket.

 

A mély problémák mögött mint a halálvágy, vannak spirituális és vannak pszichológiai okok.

Más módszer oldja a spirituális krízist és más oldja a pszichológiai okokat.

A pszichológiai okok feloldása a halálvágy letevésével kezdődik. Kapcsolódás a Belső Gyermekhez, a Belső Gyermek meggyógyítása. Nyilvánvaló, hogy azok a módszerek, amik tompítanak, sikertelenek. Ha a fejedre akar esni egy kő, keveset segít, ha lecsiszolják az éleit. Más hasonlattal, kínzóan erős fény elől eltakarhatod a szemed, vagy dughatod a fejed struccként a homokba. Az Ok ott marad.

Spirituális krízis alap dilemmája a miért élek egyáltalán. Maga a kérdés feltevés tévedésen alapszik. Mert a kérdés az, Ki Vagyok?

Megvilágosodott tanítók tanácsa, hogy segíthet olyan technikák elsajátítása, amivel sikerül különválasztani magunkat a szenvedéstől. A szereptől, amivel azonosultunk. Vagyok és van a szerep, van a szenvedés, ami elmúlik. Ha engedjük. Ha felismerjük a sorsforgatókönyvet és az Életet, a Gyógyulást, a Fejlődést válasszuk. 

Mert a tudatalattiban futó sorsforgatókönyv volt eddig az Életünk alapja, zárt kört eredményezett. 

Még egy lehetséges ok, a tévedésből vagyok itt kérdésére. Meghatározó egy gyerek számára és később, a felnőttkort is áthatja, ahogy megfogant és ahogy megszületett. Vannak családok, akik úgy tesznek, ó, mi normális család vagyunk, az élet az ilyen, letagadják, titkolják a fogantatás körülményeit és vannak szülők, akik elmondják, megosztják, nehezebb esetben a gyerek fejéhez vágják, miattad szenvedek, szenvedünk.

A segítők, köztük én is akkor tudunk segíteni, ha az adott emberben a lelki erő, az öngyógyító erő erősebb, mint a romboló hatások. A vágy a gyógyulásra erősebb, mint a vágy a halálra, a kiszállásra, az elmenekülésre.

 

Ha érzed magadban ezt a vágyat a gyógyulásra szeretettel várlak Egyéni  Hellinger Családállításra!

Skype-on, messengeren tudunk távban oldani.