1. rész
Bűntudat
Arról, hogy a tudatalattinkban milyen önsorsrontó mintáink vannak, vagyis hogyan ártunk önmagunknak és hagyjuk, hogy mások is ezt tegyék velünk, a tünetekből tudunk következtetni.
A nélkülözés tudat
A személyiségünk kialakulása során a gyermekkorban átélt tapasztalatok meghatározó mintákat hoznak létre. Ezekre a mintákra épül fel a hitrendszer, ez vagyok, ennyi jár, ide tartozom.
A nélkülözés tudat a gyerekkori fizikai és/vagy érzelmi elhanyagolás miatt jön létre. A fizikai elhanyagolásról beszélünk, az egészséges étel, a megfelelő ruha, lakáskörülmények és az orvosi ellátás hiánya esetén. Érzelmi elhanyagolásról beszélünk, ha a gyerek nem kap elegendő figyelmet, szeretetet, dicséretet, együtt töltött minőségi időt a szülőtől. Vegyük először a fizikai elhanyagolást. Két típusa van, a szülő is nélkülöz, beteg vagy anyagilag igen nehéz helyzetben van, adna, ha tudna, de a nincsből nem tud. A másik típus, adhatna a szülő, viszont nárcisztikus, a világa kedvencekre és mostoha gyerekekre hasított. Ha egy gyereke van, a kedvenc, a kényeztetett, maga a nárcisztikus szülő, az elhanyagolt, az a gyerek. Ha több gyerek van, akkor egy kivételezett, a többi megalázott, elhanyagolt, elnyomott és kihasznált.
Ha a szülő az első típusban elszenvedi maga is a nélkülőzést, a meghatározó érzés a családban a beletörődés, a harag és a szégyen. A gyerek átveszi ezt, beszívja, mint a szivacs, vannak a szegények, akik jók, de szenvedés jutott nekik és a gonosz gazdagok. Gonoszok, hiszen nem segítenek, sőt… Ha ez a hitrendszer kialakul, minden olyan próbálkozása az Univerzumnak, hogy neked könnyebb és jobb legyen, abba a falba ütközik, nem kérem, mert én nem tartozom oda, nem kérem, mert nem akarok gonosszá, önzővé válni. Elveszíthetem a családhoz tartozás jogát. Ez elementáris erejű félelmet hoz létre.
Ha “mostohagyerek” vagy akkor a világodban rendszerint van olyan, akinek sokkal könnyebb, akit az Univerzum kényeztet – gyakran a Te rovásodra.
Az érzelmi elhanyagolás hasonlóan működik, mint a fizikai elhanyagolás. Adna a szülő, de nem tud. Például mert rengeteget dolgozik. Gyászol. Válik és ez miatt nemcsak anyagilag lehet ellehetetlenülni, hanem sajnos a feldolgozási szakasz alatt, amikor a düh, a fájdalom és a csalódottság mérgező koktélt alkot az önváddal, sem saját, magát sem a gyerekét nem tudja szeretni, figyelni rá, együtt játszani… Örülni bárminek is. Ha nárcisztikus, magát és a másik gyereket kényezteti, ad figyelmet, dicséretet, védelmet, magának és a kedvencének – neked viszont nem.
Bármennyire is fáj az igazságtalanság, amit “mostohagyerekként” átélünk, tény az, a kedvenc gyerek jóval többet veszít. Mert hogyan is működik a karma? Egyrészt mélyen, belül boldogtalan a kedvenc, mert ott van az az érzés, ez így igazságtalan. Ez persze jól elbújhat a felfuvalkodott egó álarca mögött. Ezek az emberek aztán kinyilatkoztathatják, a többiek, a nélkülözők, lusták vagy éppen szimplán szerencsétlenek. A karma aztán szépen megcseréli a szerepeket, tehát nem elég, hogy igazán, őszintén az ilyen ember örömet megélni nem tud. Mert fél attól, hogy elvesztheti azt, amiről belül érzi, nem jogosan az övé. Mások rovására kapta, ezért ez a félelem aztán áthatja az életét. Plusz amikor a karma megcseréli a szerepeket, bele kell születnie egy olyan családba, ahol az övé lesz a mostohagyerek szerep.
A bőség befogadásához vezető út során kitisztul a nélkülözés miatt érzett düh, fájdalom. Kiemelten fontosnak tartom az érzelmi tisztító, gyógyító munka mellett a hitrendszerek és a gondolkodási sémák magasabb szintre emelését.
Az Univerzum mostohagyereke vagyok ( vagy az egész családom az ) szindrómának a gyógyító színei a következőek. Arany tisztítja az értéktelenség érzését. Rózsaszín, hogy átélhesd a legfontosabb vagy. Zöld, hogy szerethető vagy. Királykék, ha az emberi gonoszság mélyen megsebzett. S ez mind benne van a fehér fény gyógyító, emelő erejében.
Kapcsolódó, kevésbé ismert arkangyal Ambriel. Tudati tisztítás nagymestere. Ha elhitted, hogy ennek így kell lennie. Ha elhitted, értéktelen vagy. Ha elhitted, neked sokkal nehezebb kell legyen.
