A Tudatosság útja – út a szeretetbe

 

Amikor megérkeztünk ebbe az életbe, magunkkal hoztuk a karmikus számlánkat, pozitív és negatív karmát egyaránt. Ahogy a negatív karma kioldódik, a karmikus egyenleg átlép a pozitív tartományba és az életünk minősége javul. A negatív karma oldása kétféleképpen történik, egyrészt jóvátétellel, másik feladat pedig az, hogy éld meg, tisztán, hárítás, védekezés nélkül azt a fájdalmat, amit anno másnak okoztál. A jóvátétel, a jót tenni is igazi kihívás, hogy valóban azt tedd, ami a feladatod, elengedni például a fejlődést hátráltató, megmentő szerepeket. Amikor valakit azért szeretnél megmenteni az ő tanulási feladatától, mert akkor neked jobb lesz, például szeretni fog, vagy értékelni, vagy figyelni és gondoskodni rólad, sajnos ez a vágyad ebben a formában kudarcra van ítélve. Azért mert az adott ember adná ezt magától is, ha például lenne bene elég szeretet és empátia. De ha át kell mennie egy olyan tapasztalaton, ahol szembe kell néznie a hibáival, feldolgozni a veszteségeit, kikínlódnia a megoldásokat, akkor sokkal inkább segítesz azzal, hogy engeded, hogy bízol bene.

Karmikus törvény az, ha másnak lelki fájdalmat okoztál, akkor ugyanazt a fájdalmat át kell élned. Vegyük például a megalázást, kigúnyolást. A szolár csakra blokkja, ami a gyomorhoz kapcsolódik. Ha fájdalmat tapasztalsz és megállítod azokat a reakcióidat, amitől beakadna a minta, mint például, hogy visszatámadsz. Te meg ilyen meg olyan vagy, vagy elvonulsz duzzogni, még rosszabb esetben kényszeresen meg akarsz felelni, másnak mutatod magad, mint amilyen valójában vagy, akkor újra és újra meg fog ismétlődni a megbántás. Ehelyett ha tisztán átéled, engem most megbántottak, azért mert a másik ember valóban bántani akart – s ha neked ezt a hozott karmád miatt meg kell tapasztalnod, igazából nem is tudd mást tenni – akkor a karma kioldódik. Aztán ha a fájdalmat megélted, elfogadhatod azt a részt, amiben igaza van, elengeded azt, ami csak úgy jött hozzá, mint korlátolt vélemény. Meghozhatod a döntést, amiben megbíráltak, azt a dolgot megfejleszted, vagy elfogadod annyinak, amennyi. Azt javaslom, hogy a negatív tulajdonságok közül mindösszesen a legfontosabb kettőt válaszd, mert szétforgácsolod az erődet, ha a tökéletesség utáni hamis vágyad elvisz egy tévútra. Tehát kettőt érdemes vagy akár csak egyet tudatosítani, fejleszteni és az erődet arra koncentrálni, hogy kibontsd az igazi tehetségedet, éld az isteni részedet. Azt, amiben igazán jó vagy.

Amikor az oldások hatására a karma átfordul pozitívba, javulás történik. természetesen nem lineáris módon, kiszámíthatóan, hanem kisebb-nagyobb hullámvölgyekkel, megtorpanásokkal, stagnáló időszakokkal és kiugrásokkal.  Tendenciájában, nagyobb perspektívából ránézve a javulás jól látszik.. Ilyenkor „mindössze” az a feladat, rajta maradni az úton és elfogadni a javulás ütemét, feloldani a türelmetlenséget… A türelmetlenség oldásánál sokat segít annak a belátása, hogy ha engeded, hogy a türelmetlenség energiájából döntsd és cselekedj, akkor többet ártasz magadnak, mint használsz.

 

Ha nincs javulás, vagy egyre rosszabb a helyzet, az jel arra, valami nagyon nincs rendben, ez nem a lélek útja, hanem az egótól származó hibás döntések következménye.  A negatív karma hullámokban tisztul, először kemény, nagyon fájdalmas tapasztalatok jönnek, majd ezek bosszúsággá szelídülnek. Ezt azért tartom fontosnak kiemelni, mert az egó hajlamos a negatív karmáját a programozott bűntudata miatt túl nagynak, iszonyúnak, borzasztónak, megbocsáthatatlannak és így tovább megélni. Egyrészt az Isteni kegyelem fényében bármilyen negatív karma kioldódik, másrész a pozitív karmánk is enyhíti a hatását. A programozott bűntudat viszont olyan vezeklési helyzetekbe sodor, ahol behódolsz egy másik ember egójának és a bűntudat be tudja betonozni a teljesen hamis áldozati szerepet. Vagy éppen önmagad helyett egy másik embert akarsz megváltoztatni, hogy neked jó legyen, vagy megmenteni az egész világot…

Ez érdekes projekció ( kivetítés magyarul ) amikor valaki téves úton jár, emiatt a helyzete egyre rosszabb és rosszabb, aztán ezt rávetíti a világra, hogy a világ tart negatív irányba. Az igazság fényében persze beláthatjuk, a világ jó irányba fejlődik. Pontosan az isteni akaratnak megfelelően.

A negatív karma oldása mellett fontos tudni, hogy a jóvátétellel is oldódik, vagyis olyan jó cselekedetekkel, amik a pozitív karmikus egyenleget növelik.

A pozitív karma feltételei, hogy a döntésem

- legyen nekem jó most

- legyen jó nekem a jövőben

- minden érintettnek legyen jó most

- és a jövőben

- ha érdek ellentétek miatt ezt képtelenség összehozni, akkor egyszerűen elkerülöm, hogy ártsak.

 

Hogy megértsd, miért kiemelten fontos, hogy a saját lelki jólléted kerüljön az első helyre, miért a saját tudatosságod fényének emelését kell szem előtt tartanod, képzeld el azt, milyen lenne az egészséged, ha a veséd például azt mondaná, beáldozom magam. Nem az a fontos, hogy jól legyek, hiszen az agy olyan csodálatos, az fontos, ami neki kell. Vagy a szív, ő fontos, én csak egy vizelet tisztító szerkezet vagyok… Vagy úgy döntene a veséd, óh, ez a feladat, amit Istentől kaptam ez szánalmas, így nem lehetek boldog, nem csinálom a dolgom, inkább kéz, láb, szív vagy tüdő szeretnék ehelyett lenni…

Ha valaki lemond a saját lelki jóllétéről mások javára, például másolt családi minta miatt, akkor először kisebb, majd egyre nagyobb észhez térítő pofonokat kap az Élettől, vedd már észre, változtatnod kell!

Ajándékként megjelenik például egy súlyos betegség, amit persze addig, amíg az üzenete nem világos, a legkevésbé sem élsz meg ajándék gyanánt.

Összefoglalva a fentieket, a negatív karma oldása két megközelítésben történik egy terápiás oldás során. Az egyik, hogy ha a karmikus tapasztalat lelki fájdalmat okoz, ezt a fájdalmat át kell élni, adtam és most kapom, ennyi, majd átadni gyógyulásra az isteni kegyelemnek. Ha szükséges, időutazás során vissza tudunk menni oda, ahonnan ered, hogy lásd és éld meg, tényleg a teremtett karmádat tapasztalod. Azt az énedet, aki akár a mostani, akár az előző életben elkövette az adott hibát, megérted, elfogadod, megbocsátasz neki.  Felismered és beintegrálod a jó tulajdonságait, elfogadod a tudását és az erejét. A mostani helyzetről így le tudod bontani a haragot, mások és magad hibáztatását és még az önsajnálatot is. Megismered a valódi okát annak, honnan jön a hibás minta és mire tanít maga a helyzet. Mert amíg a lecke nem világos, milyen lelki fejlődés az, amiatt benne vagy egy kemény tapasztalatban, ez a tapasztalat addig ismétlődik, amíg le nem esik a tantusz, meg van, min kell változtatnod.

A karmikus leckék célja az, hogy jobb emberré válj. Belül, önmagadban történik meg a fejlődés. Magadat váltod meg.

 

Szeretettel ajánlom Dr. Hawkins két videóját a karmával kapcsolatban, ezeket feliratoztam:

Kegyelem és karma:

 

Miért történnek rossz dolgok a jó emberekkel?

 

 

Ha szeretnél terápiás segítséget, távban tudunk együtt dolgozni a következő módszerekkel:

Módszereim

-egyéni Hellinger családállítás

- Belső gyermek terápia

- reinkarnációs utaztatás

- KIP

 

Áldott legyen az utad és a fejlődésed!

domoszlaikatalin on november - 13 - 2020
Hozzászólások kikapcsolva

 

Minden 7 éves kor előtti élmény ( és ebbe a magzati élmények is beletartoznak ) és kapott visszajelzés arról, hogy egy gyerek mennyit ér, mennyire szerethető, beépül a személyiségünkbe mégpedig stabil önmeghatározás formájában. Ez vagyok én… Ha “csak úgy lett” értetlenül áll az előtt, mi az élete célja. Ha egy instabil, működéképtelen házasságot kellene pont neki összetartania, akkor olyan megmentő szereppel azonosul, ahol olyan dolgokat vállal be, amik meghaladják a lehetőségeit. Haszontalannak érezheti magát. A logikus, kritikus gondolkozás kialakulása 7 éves korra tehető, tehát ezt megelőzően nem áll rendelkezésünkre az a képesség, hogy megkérdőjelezzük a szülő véleményét, cselekedeteit. Egyszerűen elhisszük, igaza van, hogy azok vagyunk, aminek a szülő bennünket lát. Ahogy bánik velünk, azt megérdemeltük. A szülő csalódik bennünk, az nem azt jelenti, veled van a baj, sokkal inkább vele, a szülővel. Azért, mert a szülő elvárása, értékrendje, hamis illúzió világa a valóságtól elrugaszkodott. A nárcisztikus szülő a saját belső értéktelenség érzését kompenzálja a perfekcionizmussal, felsőbbrendűséggel. Ezért aztán ennek a szülő típusnak semmi sem elég jó, még nagyobbat sérül a gyerek ha van a családban egy kedvenc, akit kritika nélkül ajnároznak. Sőt a “bezzeg a testvéred” vagy “bezzeg amikor én” összehasonlításokkal tovább torzítják a gyerek önmagáról alkotott képét. Ha a szülő arra vágyik, hogy fia vagy lánya szülessen és bumm, pont az ellenkezője lettél, hát a tény az, hibázott amikor mindenhatónak képzelte magát és pont Te vagy az, aki szembesítette azzal, hogy bizony nem az. A maximalista, perfekcionista szülőt folyamatosan szembesítjük azzal, elvárásainak megfelelni nem tudunk. Minél sérültebb a szülő személyisége, annál keményebbek a következmények és ez a gyengébbik félen, a gyereken csattan. Jön a büntetés azért, hogy olyan vagy, amilyen vagy. Maga a büntetés nagyon fájdalmas és mély sebet okoz. A szeretet megvonása büntetés, ahogy az elmaradt dicséret és ajándékok is azok, az elhanyagolás összes formája, ahogy a megszégyenítés, a lelki esetleg fizikai terrorban tartás is büntetés. Felnőttként már felismerhetjük, hogy melyek azok a negatív énkép minták, amik gyógyításra, korrigálásra szorulnak.

Én vagyok az, aki csalódást okoz helyett azt a pozitív önazonosulást kell befogadni, megtapasztalni, magunkévá tenni, én vagyok az, aki sikeres. A szerethető, az elfogadható. A csalódást kell hogy okozzak, mint belső drive ( drive azt jelenti önsorsrontó belső hajtóerő ) olyan helyzeteket vonz, ahol bevállalunk teljesíthetetlen feladatokat, rendszeresen olyanokat, amik egyáltalán nem a mi feladatunk. Ugyanis boldoggá, elégedetté tenni a másik embert akkor lehet, ha neki erre a belső képessége meg van. Vagyis képes örülni. Ha sérült az öröm megélésének képessége, most használnom kell a pontos magyar kifejezést az illető búval b&szott :-) nincs az az Isten pláne egy tökéletlen emberi lény, aki képes arra, hogy olyat tegyen érte, hogy örülni tudjon. Aztán van a másik szintén súlyos eset, hogy tud örülni, de hogyan! Annak tud örülni, ha a másikat bánthatja, kritizálhatja, megszégyenítheti. Ha a szomszéd tehene is megdöglik. Ha kudarcot vallasz, mert akkor dicsőítheti magát, ő megmondta. Az örömnek ez a szintje igen távol áll attól, ami a feltétel nélküli szeretet szintjéhez kapcsolódik, ez pedig az együtt tudunk örülni képessége. Mivel az együtt örülés egy képesség, tudati szint, ezért a tény az, valaki vagy képes erre vagy nem. Ha nem képes rá, akkor a megoldás az, feloldani azt a drive-ot ami az adott emberhez téged bekapcsolt és elengedni, kirezegtetni az életedből. Ha időnként képes az együtt örülésre az adott ember, időnként meg elveszik a saját negatív bugyraiban, akkor a kapcsolódásban rendesen vannak még potenciálok, hogy magyarul mondjam, a belőled áradó szeretet, öröm, elfogadás a másikra úgy hat, kinyílik, gyógyul, ő is sugározni kezd.

Mikor elkezdtem ezt magamban helyretenni, én vagyok az, aki csalódást okoz, az a részem, aki képes a nevetésre, látni mennyire nonszensz és komikus is egyben ez, ahogy mi emberi lények játszmákba bonyolódunk, ahogy felismertem a Siker az, ami igazából hiányzik, elkezdtem nevetni azon, amikor megint és sokadszorra a csalódást generáló helyzetet bevonzottam, jé most megint sikeresen okoztam csalódást :-D

A valódi siker befogadásában, megtapasztalásában segítségünkre jöhet – ha hívjuk – az Atlantiszi angyalok közül Stamiel, mint specialista, ő ugyanis a Siker angyala. Üzenete ez: meg tudod csinálni. Vagy ez: hagyd a francba :-) Segíthet abban, hogy megmutatja, ha egy pozitív változást egyedül Te blokkolsz. Saját magadat akadályozod.

Ha szeretnél terápiás segítséget, szívesen segítek, online tudunk terápiában együtt dolgozni, skype-on vagy messengeren. 

Bővebb infót az Elérhetőség menüpont alatt találsz.

 

 

 

 

1. rész

Klasszikus energiaszerző emberi játszma a dráma háromszög. Játszmának nevezzük azt a kapcsolódást, ahol az egyik ember tudatosan vagy ösztönösen rábírja a másikat, hogy olyan dolgot tegyen, amit magától, önként és dalolva nem tenne. A játszma sokféle létezik, most az alap dráma háromszöget vesszük, ennek a szereplői: a tettes, az áldozat, a megmentő.

Ha arra vágyunk, fejlődjön a tudatosságunk, vágyunk a belső békére, a harmonikus, támogató, szeretetre épülő emberi kapcsolatokra, akkor kiemelten fontos, hogy a dráma háromszögből ki tudjunk lépni.

 

A dráma ugyanis az életünk része. Mondhatnám, már az anyatejjel ezt szívtuk be, szó szerint, ezt beszívtuk ????

 

Minél meghatározóbb volt a dráma a családban, annál erősebben kialakultak a mintáink, hogy az élet az egy dráma.

 

Első lépés, hogy felismerd, ha a dráma háromszögben benne vagy, ez a három szerep létezik mindössze. A szerepek persze cserélődnek, vagy áldozat vagy, vagy tettes, vagy megmentő. Punktum. Azért vagy benne, akár önként léptél bele, akár belerángattak, mert mind a három szerepre hajlamod van. Eltérő mértékben, de azonosulsz mind a három egó szereppel.

 

Ezért a megoldás az, hogy felismerd, hogy tudatosítsd és aztán meghaladd ezeket a szerepeidet. 

 

Áldozati egó. Kezdjük ezzel. Miért hibás ez a szerep? Az áldozati egójában élő ember a világot, mint a drámát úgy éli meg, hogy ő ártatlan, hasítja a világot tettesekre ( miattuk rossz a világ ) és vár a megmentőkre, sőt ennél többet tesz, a kifinomult “intelligens” manipulációkat használ vagy durva, támadós, hibáztatós játszma eszközöket azért, hogy megmentsék. Hogy segítsenek neki. Hogy kihasználjon másokat. És hoppá, itt már könnyen átbillenhet a tettes, vagyis a támadó, hibáztató szerepébe, a saját bűntudatát, azt, hogy hibákat követett el, kiprojektálja, kivetíti a külvilágba egy másik emberre és ott támadja. Tény, hogy az áldozat attól áldozat, hogy ártatlannak, vétlennek hazudja be magát. Holott minden ember követ el hibákat, a felnőtt ember ezzel képes szembenézni, kezébe venni a sorsát, változtatni, fejlődni. Az áldozati egó ezt az irányítást a saját sorsa felett feladja, viszont lelkesen vagy éppen kétségbeesetten próbál irányítani másokat, hogy álljanak be a megmentő, segítő szerepébe. Sajnáltatja magát, panaszkodik. Eltúlozza a nehézségeit. Ha a megmentő kihátrálna, mert van saját dolga, a megmentő nehézségeit lekicsinyli, esetleg teljes mértékben megtagadja. Neked könnyű.

 

A legnagyobb probléma az áldozatisággal az, hogy egy másik ember energiáját csapolja, akár tudatosan, akár ösztönösen teszi ezt. Holott a Forrás energiája végtelen. Azaz hozzáférhető lehetne, ha az áldozati egóját élő ember képes kenne a kapcsolódásra. Plusz ha lenne bátorsága ahhoz, hogy a saját karmáját tudatosítsa és elengedje. Mert ha tanulnia kellene egy helyzetből, ha fel kellene nőnie ahhoz, hogy megoldja, akkor imádkozhat megmentésért, sorra véve az összes létező angyalt, akkor sem érkezik meg a segítség abban a formában ahogy az egó ezt vágyja.

Konkrét példákat mondok:

 

szenvedély beteg, legyen alkoholista, drogos, játéggép függő, vagy akár shoppingoló, állandó jelleggel pénz zavarral küzd. Imájába a lottó nyereményt foglalja. Na most a még több pénz az alap függést szimplán felerősíti, a romboló hatás nagyobb pénz beáramlása esetén még erőteljesebb. Ezért az esetek többségében az Istentől és az ő angyalaitól a válasz a pénz utáni könyörgésre egy igen határozott NEM. Isten és az ő angyalai szívesen adnak energiát, pénzt, szakembereket a gyógyulásra, ha az illető képes szembenézni a saját függésével és megszabadulni tőle. Ez akkor működik, ha képes a saját gyengeségeivel, hibáival felnőtt módra szembenézni. Ha nem, akkor energia vámpírként kapcsolódik rá azokra az emberekre, akik a saját bűntudatuk vagy naiv jóhiszeműségük miatt manipulálhatóak.

 

A fizikai test betegségeinek jelentős részét az áldozati egónak köszönhetjük. Szuper eszközt kap a kezébe ugyanis az illető, hogy a másik embert kihasználhassa. Fontos felismerni, hogy ez a dinamika, az energia vámpírság dinamikája ott van-e, avagy sem. Mert van az az eset, hogy aki beteg, a gyógyulás érdekében igényli és meg is érdemli a segítséget. Az áldozati beteggel azonban az a helyzet, hogy sajnos esze ágában sincs meggyógyulni! Például cukorbeteg és édességgel tömi magát. A tüneteit a végletekig eltúlozza, ezzel szerezve figyelem energiát, anyagi támogatást, felmentést feladatok alól. Egyetlen teszt kérdéssel a játszma világosan megmutatja magát: mit teszel a gyógyulásodért?? Ha az illető erre ad egy világos választ, megérdemli, hogy segítsd, abban az esetben ha van erre energiád és tudod, hogy kell jól csinálni. Ha nincs bőven fölös energiád, mégis segítesz, Te is kimerülhetsz annyira, hogy megbetegedhetsz, erre vigyázz. Ha nem tudod, hogy kell profi módon segíteni, akkor a jó szándék a pokolba vezet, merthogy abból van kikövezve  A vak vezet világtalant helyett érdemes önvizsgálatot tartani, feltenni ezt a kérdést, tényleg értek-e ehhez?

 

Párkapcsolati függés és áldozati egó. Mindenről vagy a pasik, másik nem esetén a nőnemű bestiák tehetnek. Helyesebben a Pasi vagy a Nősárkány  Viccet félretéve, a dráma háromszögben, a párod tettesnek való beállítása jó eszköz arra, hogy a megmentő megmanipulálható legyen. Testvér, szülő, barát, vagy akár a saját gyermeked belerángatható a megmentő szerepébe.

A gyerek, ha az a dolga, hogy a szülőt, aki a körülmények és a párja áldozata, meg kell hogy mentse, megoldja azt, amire a szülő képtelen, igen súlyosan sérül. Minél erősebben rárakták ezt a szerepet, annál kevésbé van saját élete. A mások életét éli. Ha fellázad, akkor hoppá, tettes lesz, aki a szegény nyomorult anyját vagy apját bántja. Magára hagyja a hálátlan dög.

 

Ha áldozatnak érzed magad, ismerd fel, ez egy érzés, egy téves hitrendszer, ami meghaladható. Az érzelmi blokkokból, családi mintákból kételkedés és hitetlenség fakad, korlátozzák azt, hogy higgyünk önmagunkban, a többi emberben, a boldog jövőben, a kiteljesedésben. Ahhoz, hogy a sorsunkat a kezünkbe vegyük, fel kell nőni a feladathoz. Felismerni és elengedni a korlátozó sorsmintákat. Ha megtanulunk kapcsolódni a szellemi vezetésünkhöz, a problémáink megoldása világossá válik és kézzel fogható. Tanulni tudunk azoktól, akik tudják jól csinálni. Ha elakadtál, ismételd ezt a kérdést: mi az, ami ebben a helyzetben segít? Ezzel a figyelmedet kiemeled onnan, ahelyett, hogy az improduktív agyalásba ragadnál, vagy éppen a depresszió tehetetlenségébe és nyitottá válsz arra, hogy a megoldási lehetőséget felismerd és meg is valósítsd.

 

 Ha hasznosnak találtad az írásomat, a megosztást hálásan köszönöm

Ha szeretnél terápiás segítséget, távban tudunk együtt dolgozni ezekkel a módszerekkel:

szimbólum terápia ( KIP)

reinkarnációs utaztatás

Hellinger családállítás

belső gyermek terápia

angyalterápia

Áldás!

 A pozitív megerősítés működésének megértéséhez képzelj el egy fogkrémes tubust. A tubus legvégén van az a pozitív életérzés, amit át szeretnél élni. Ahhoz, hogy ez a tied legyen, ki kell nyomnod azt, ami még tubusban – vagyis a tudatalattidban - benne van. Ha ismételsz egy megerősítést, az kibuktatja, a felszínre hozza azokat a blokkokat, tévedéseket, nem-tudásokat, karmikus terheket, amik beépültek a tudatalattidba és ezért akadályoznak.
 
Ezért a jól megválasztott pozitív megerősítés után normális az, hogy átmenetileg rosszabb állapotba kerülhetünk, elkezdjük bevonzani és megélni az alap sors-forgatókönyvünket. Magyarul beaktiváljuk a karmánkat. Ez azt jelenti, hogy például már a magzati kortól, zsigeri szinten belénk ivódott, mi az, ami jár az élettől és mi az, ami nem. Mivel ott az anyánk testének része vagyunk, ezért azok az érzések, félelmek, az elutasítás, a nehézség érzés és még sok minden más amit az anyánk megélt, a belső világunk alapvetően meghatározó részévé vált. Terhet cipelt vagy áldott állapotban volt? Azonban ez egy tapasztalat, ami feloldható és elengedhető.
 
Mondok erre néhány konkrét példát. Ha az anya, vagy mindkét szülő szorong az anyagi nehézségek miatt, a Világot és a helyünket a világban bizonytalannak éljük majd meg. Sem kívűl, emberekben, anyagi javakban a biztonság érzetet hiába keressük. Sem belül, egyszerűen nincs ott. Vagy ha a szüleink tudták volna egymást és önmagukat elfogadni és szeretni, már a magzati kortól ez az energia hatotta volna át a világunkat. E helyett már a magzati korban elveszik a saját, feltétel nélküli szerethetőségünk hite. Értékes vagyok, biztonságban vagyok, szeretve vagyok, jó helyem van a Világban. Ez például egy pozitív megerősítés.
 
Azokat a fájdalmas, dühítő és elkeserítő tapasztalatokat ki tudja buktatni, amikor konkrétan és tényszerűen ennek az ellenkezőjét megtapasztaltuk. Akár emlékszünk ezekre, akár nem. Ezek sérüléseket okoztak, testi, lelki és szellemi szinten. Amit megélünk, annak jelentős részét negatív karmaként saját magunknak teremtettük.
 
A karma tanít, ha ezt és ezt teszed, attól a másik ember ezt és ezt éli meg. Majd fordul, cserélgeti a szerepeket, hogy lásd, értsd magát a folyamatot, kibontsd magadban azokat a lehetőségeket, hogy ezeket a dolgokat valóban tudod magasabb szinten, ésszel, szívvel, pozitív energiával megélni és átformálni. Magának a karmának a feloldása nélkül a pozitív megerősítések mantrázása csak további frusztrációt okoz.
 
Érdekes tény, hogy amikor már a negatív karma kioldódott, még mindig van rá esély, hogy áldozatként éljük az életünket. Létezik egy roppant egyszerű teszt arra, hogy egy negatív karma kioldódott avagy sem. Ha még tapasztalnod kell fájdalmas helyzeteket, a karma hat. Ha hat, akkor érdemes  az adott érzést és annak a feldolgozását bevállalni. 
 
Viszont előfordul az is, hogy pusztán azért tapasztalod, mert abból a negatív hitből teremted a világodat, nekem ez jár. Bűntudatból, értéktelenség érzésből, kishitűségből. Ezért ha szeretnéd tudni, mi az, ami valóban át tudja fordítani az életedet, kérd a Kegyelem energiáját. Egyszerűen kérd és megadatik.
 
Ez az energia, ha kéred és befogadod, kitisztítja az érzéseidből és a gondolkozásodból azt, hogy áldozatként éled az életed.  Kapcsolódhatsz ahhoz a dimenzióhoz, ahonnan a gyógyító, tiszta Fényt fel lehet venni. Ahogy gyógyulnak a sebek, ahogy a Fény kitölti a sötétséget, úgy javul maga a kapcsolódás a többi emberhez. Ahelyett a meggyőződés helyett, hogy a Világ félelmetes vagy nem vagyok elfogadható és szerethető, azt tudjuk kisugározni, biztonságban vagyok, szeretve vagyok, értékes vagyok. És az Univerzum ennek a belső állapotunknak megfelelően visszatükröz, visszacsatol. A jól megválasztott pozitív megerősítés tehát erőteljes, jó, ha rövid és egyszerű. 
 
A felszínre került karmikus terhek feloldásában szívesen adok terápiás segítséget, skype terápia formájában és személyesen Székesfehérváron.
 
A szükséges infókat az Elérhetőség menüpont alatt találod.

 

1.rész

” Ami nem öl meg, az megerősít “

Hozok egy példát a természet világából. Legyen mondjuk a bélféreg. A gazdaszervezetből él, méreganyagait a bélrendszerbe üríti. Ha valaki tényleg elhiszi, hogy a bélférgességtől erősebb lesz, annál ajánlom, próbálja ki. Vagy nézzen rá egy puffadt hasú, csontsovány kutyára… Szóval, az tesz erőssé, ami Téged táplál, emel, segít, ami érted van. Előző közhely tartalmaz egy féligazságot, ez pedig az, hogy ha sikerül megszabadulni egy parazitától, legyen az állat, növény, gomba vagy ember, akár asztrál entitás, a tudásod, amit megszereztél, hogy megszabadulhassl, az valóban erősebbé tesz. Tévedés azt hinni, hogy az, aki téged kihasznál, legyen állam bácsi, a munkahelyed, vagy “jóbarát” ne adj isten ” gyógyító ” majd segíteni fog Téged abban, hogy okosabbá válj, vagy gyűjtsél elegendő erőt a változtatáshoz. Ezt máshol keresd, olyannál, akinél érzed, Téged megért, támogat, segít és emel…

 

2. rész

 az Alázat

Az emberi érzések két csoportba sorolhatóak ( forrás Dr. Hawkins Tudattérkép ) negatív és pozitív energia mezőbe.

https://hawkinstanitasok.wordpress.com/about/a-tudatterkep/

Az alázatot kétféle képpen értelmezik az emberek, egyik, megalázhatod magad egy másik ember egója által. S ez voltaképpen nem alázat, hanem bealázás. Az igazi Alázat az, amikor isteni erőhöz kapcsolódsz, a tiszta kapcsolódás jele a kísérő érzések szintje, öröm, megtiszteltetés, áhitat. Az igazi alázat Téged emel. Az, hogy elhitted, hogy rendben van, ha mások megaláznak, onnan fakad, hogy félsz valamit elveszíteni. Azt például, hogy Te “jó” vagy, “alázatos” mert akkor majd talán szeretnek. Mert még mindig a szüleid elvárásainak akarsz megfeleni és ők adtak egy mintarendszert a saját egójuk mentén, mennyit érsz, milyennek kéne lenned. Persze nem vagy az és nem vagy olyan. Félsz, félsz elveszíteni egy munkahelyet. Félsz az egyedülléttől. Félsz az emberek gúnyától, ítélkezésétől. Félsz felvállalni a saját emberi érzéseidet. Pláne kimutatni :-) Ezért ha bealázod magad, a kísérő érzés a szégyen, a félelem, a harag. Haragszol arra, aki megaláz és haragszol magadra, mert hibáztatod magad a helyzetért, amiben benne vagy. Mert máshol ” kellene ” tartanod. És átfordulhat ez kompenzálásba, ez pedig a büszkeség szintje. Ez negatív. Engedsz a sértett egódnak és a figyelmeddel azt keresed és természetesen könnyen találsz példákat, Te miben vagy szuperabb, mint mások és mások mennyivel rosszabbak nálad. Ez kompenzálás a javából. Aki Téged megalázott, ugyanezt teszi. Ebből szépen kikerekedik egy karma-kör. Mert az ember, ha átengedi az irányítást az egójának, akkor isten szerepébe vagy egy másik embert helyez, akár egy hamis gurut vagy valakit, akivel függő viszonyban van, vagy a saját egóját. Ezért van tele a facebook például borzasztóságosságokról  szóló megosztott posztokkal. Ez kompenzálás és ítélkezés a javából. Nézz rá a Tudattérképre, vegyük a például a legalsó szintet. Azt tapasztalod, megvetnek. Mert abban hiszel, Te nyomorult vagy. Koldussá válsz, szeretet és figyelem morzsákért kuncsorogsz és kirekesztődsz. Honnan is? Onnan, hogy vannak pozitív emberek, akik elfogadóak, bölcsek, megértőék. Azt veszíted el, hogy pozitív emberekhez kapcsolódj. Ezért az segít, ha tudatos és őszinte vagy a saját érzéseidet illetően. Ha megaláztak és elfojtod, tönkre teheti a gyomrodat. Átrakhatod allergiába, gyomorfájásba, hányingerbe. Beleroppanhat a gerinced. Ez megéri? Vállald fel, igenis nagyon fáj, hogy így bánnak veled. Áss még mélyebbbre és ott azt találod, ezt voltaképpen Te teszed saját magaddal. Gyógyítsd meg ezt, oldd ki a az önsorsrontó mintáidat és kapcsolódj a tiszta forráshoz. És akkor a negatív energia mezőből kikerülsz. A kísérő érzés bátorság, elfogadás, öröm és áhítat.

 

3. rész

Az egó igyekszik elkerülni a szenvedést

Három példát hozok fel arra, mikor választa az ego a szenvedést azért, mert abban hisz, ebből előnyökhöz jut.

1. Testi betegség fentartása. Magyarul az illető az Istennek sem akar meggyógyulni. Milyen előnyök származnak abból, ha valaki beteg? Ha gyerekkorban a szülő túlterhelt volt, viszont adott törődést, figyelmet, extra kényeztetést, amikor a gyermeke beteg volt, máris frankón beépült a minta, figyelnek rám, ha beteg vagyok. Aztán a betegség társadalmilag elfogadott indok arra, hogy nemet mondhass valamire. Ezt ne várjátok el tőlem, mert beteg vagyok…

2. Önvezekeltetés. Alapja a bűntudat, a bűnösség, piszkosság érzése lelkileg, ez elmehet önutálatig, öngyűlöletig. A bűntudat gyerekkori háttere lehet az, hogy a szülő a saját hibáival képtelen volt szembenézni és a gyerekre pakolta ezt, a gyereket hibáztatta a nehézségeiért. A szülő fejében létrehozott csodálatos és tökéletes gyermekhez képest a valódi ügyetlen, piszkos, suta, követelőző, önző és még sorolhatnám. Mit remél az ego az önvezekeltetéstől? Megbocsátást és elfogadást.

3. Áldozati szerep. Erre találtam egy történetet, egy nő minden este dunnyogva vacsorát főz. Közben hajtogatja mennyire fáradt és persze mekkora hős, hogy beáldozza magát. Egy este végre eljut odáig, ma nem főzök, rendeljünk pizzát. Azt várta, majd a családja szemrehányásokkal halmozza el. Ezzel szemben kitört az örömujjongás. Miért is? Mert mindenki kedvét elrontotta azért, hogy áldozati hősnek érezhesse magát. S végre volt egy laza, jókedvű együtt vacsorázás.

Hozhatnék a fentieken kívül is példákat, van bőven, most inkább azt szeretném átadni, hogy az ego hitrendszere mintákra épül: ha ezt teszem, ezt kapom. És fordítva, ha ezt szeretném kapni, ezt kell tennem. Erre épül az emberi kapcsolatok egy síkja, amit emberi játszmáknak hívunk. Első lépésben azt kell felismerni, a Te döntésed, ha a szenvedés valamilyen formáját választod. Ehelyett válaszhatod a felszabadulást. Ami történetesen azt jelenti, elfogadod magad, oké, ebben nem vagyok a toppon, viszont fejlesztem magam, figyelsz magadra, megadod azt az érzést magadnak, elég jó vagyok, a fejlődésed jó kezekben van. Szerethető vagy anélkül, hogy 110 %-os teljesítményt nyújtanál.

A gyerekkori nagy hiányokat a Forrásból (vagy hívhatod Szellemi Síknak ) be lehet tölteni, a lelki sebek, ahogy a fizikai sebek is, gyógyulnak, néha hegesen, néha hegek nélül… Kitisztul a bűntudat, a szeretet és figyelemhiány tiszta energiákkal töltődik.

 

 4. rész 

Aki ad, annak adatik – vagyis másoknak adj 

Ennek tévedésnek is ugyanaz a gyökere, ami a többinek is, egy részigazságot az egészre értelmezünk. 

Ugyanis annak adatik, aki nyitott arra, hogy elfogadjon. Ha adsz, adj önmagadnak is, bőségesen. A flow, az áramlás akkor jön létre, akkor élhetünk isteni harmóniában, ha feltöltődünk, adunk és újra elfogadunk.

 

A mártír, aki önsanyargatva ad, azért teszi, mert ettől érzi magát felsőbbrendűnek. Ez egóból fakad.

Adakozhatsz vezeklésből, bűntudatból is. Ettől a bűntudat ugyan ki nem oldódik. A bűntudat kioldásához ugyanis arra van szükség, hogy megbocsáss önmagadnak, ami az egyik legnehezebb lelki feladat. Teljesen elakadhat a bűntudat elengedése akkor, ha az alatta lévő bűnbánat elfojtva marad. Annál nagyobb a bűntudat, minél nagyobb veszteség fakadt abból a hibából, amit elkövettünk. A veszteség feldolgozásával a bűntudat kioldódik. Akkor annyira voltam képes, ezt elfogadom. Szeretem és megbecsülöm magam tudva, hogy az Univerzum lehetőséget ad arra, hogy a legjobbat kihozzam az életemből.

 

Összefoglalva a lényeget, hiába ad az, akinek az a sorsmintája, szegénységben éljen. Hogy kihasználják. Ha valaki előző életben szegénységi fogadalmat tett, vagy transzgenerációs mintaként extra nehéz sorsú felmenőjének a sorsát leköveti, az zárt a jólét megtapasztalására.

 

Kizsákmányolásra épült társadalmi rendszer agymosása ez, hogy adj, adj, adj….

Ehelyett adj magadnak én-időt. Tápláld a lelkedet lelki élményekkel. Meditálj, hallgass zenét, kapcsolódj a természethez – tedd amiben örömödet leled!

Add meg a testednek, amire szüksége van, pihenést, mozgást, friss levegőt.

Először önmagadnak adj. Mert ha jól vagy, szívesen, jó energiából tudsz adni. Ne félj attól, hogy zsugori, vagy fösvény leszel. Az igazi öröm rezgésében a félelem és a kivagyiság szertefoszlik.

 

A karma nem egy adok veszek biznisz Istennel. Ha most azért leszek jó, „önzetlen” mert akkor megjutalmaznak :-) az egós működés. Ha természetesen, szívből, szívesen tudok adni, elengedve azt, hogy ezért elvárásokat támasszak, jutalom reményében tegyem, az már a flow, ez valóban önzetlenség. Ugyanis a karma törvénye ez: legyen jó nekem most és a jövőben és azoknak is, akiket érint, most és a jövőben is, ha ez nem lehetséges, akkor elkerülöm, hogy ártsak.

 

Ha adnod kell, az Univerzum ad neked feladatot. Bízd rá nyugodtan ???? Amit nagyon fontosnak tartok kioldani, mint önsorsrontó mintát, az az, ha valaki kényszeresen ad. Ha kizsarolja magát. Ha olyan helyzeteket vonz be, ahol kicsavarják, mint egy citromot, aztán eldobják.

 

5. rész

A rezgés szint emelkedéstől rosszabbul érzed magad, sőt, agyam elszáll, az alacsonyabb tudatosságúaknak árt, őket elpusztíthatja….

A dr. Hawkins féle tudattáblán alulról felfelé láthatjuk a kalibrált rezgésszinteket.

A megértéséhez fontos, hogy tudjátok, az emelkedés hogyan működik.
A tudatos résznek a rezgés szintje kb. 10 %-ot tesz ki, ez a részed lehet bátor, kreatív, elfogadó, szerető. A tudatalatti rész, addig amíg el nem kezdjük nyitni, gyógyítani, emelni, 90%-ot tesz ki. Le tud húzni, ki tud billenteni. Ez a jéghegy alja.
Fogadalmak, akár a családi karmából jönnek, akár előző életekből, teljesen blokkolhatják a tudatos rész 10 %-ot kitevő jó szándékát, törekvését.

Amikor egy külső esemény kinyit egy tudatalatti blokkot, mint például ez a mesterségesen generált korona vírusos tömeg hisztéria, akkor a felszínre kerülnek a félelmek, a haragok, egészen a paranójáig, üldözési mániáig.

Beaktiválja az emberekben a sötét oldalt, finomabban fogalmazva az árnyékban szunnyadó érzéseket.

Ha a tudatalattiból a felszínre kerül egy addig elhárított, elfojtott érzés, akkor a legfontosabb az, hogy beazonosítod.

Negatív. A spirituális fejlődésben negatívnak definiáljuk azt, ami a fejlődést hátráltatja. Ami a feltétel nélküli szeretettől elválaszt.
A negatív érzés – minél alacsonyabban van a rezgés szintje – annál inkább eltorzítja az igazság érzékelését.
Tévedéseket szül.

Lehúz, rossz döntésekre sarkall.

A második lépés a negatív érzés beazonosítása után, elfogadni a létezését. Félsz. Haragszol. Emberből vagy.

A harmadik rész az, kivonod magad a hatása alól. Létfontosságú, hogy 200 alatti negatív érzésnek ne engedd meg, hogy irányítson!

Mivel a többi ember alacsony rezgés szintje hat rád, ez napi szinten tisztítani érdemes!

Mivel azt teremted, amilyen rezgés szintből meghozod a döntésedet, erre légy tudatos és éber.

Dühből hozott döntés miatt haragudni fogsz magadra…
Ha megsajnálsz valakit, eljön az az idő amikor rájössz, a végén magadat sajnálhatod.
Ha hallgatsz a félelemre, kapkodsz, menekülsz, vagy teljesen visszahúzódsz, aztán ott találod magad egy ugyanolyan, vagy még nehezebb helyzetben, mint ami elől menekülnél…

Visszatérve a kiinduló kérdésre. A rezgés szint emelkedéstől jobban érzed magad, amennyiben feljutsz a 200 feletti szintre.

Ha kinyílik a tudatalatti és az alacsony rezgés szintű érzések elárasztanak, kitisztítod ezeket, kioldod és elfogadod, ez átmenetileg hozhat rosszabb megéléseket, addig tisztítod, amíg feljutsz újra a pozitív tartományba. Ott újra jól érzed magad.

Ismétlem, ha döntést kell hoznod, az a minimum, legalább a bátorság szintjén légy.

A kalibrációkról ajánlom Dr. Hawkins Erő kontra erő című könyvét, a csoportomban kitettem a linket, ahonnan letölthető.

Ha szeretnél segítséget a tudatalatti blokkok oldásában, családi karma tisztításában, előző életekből átható fogadalmak, félelmek feloldásában, távban tudunk konzultálni 

 

6. rész

Ha megváltoztatod a gondolkodásodat, ha pozitívan gondolkodsz, megváltozik az életed.

Ez zsákutca. Ahhoz, hogy megértsd miért is, kezdjük Einsteinnel. Albert Einstein: „Egyetlenegy probléma sem oldható meg azon a tudatossági szinten, amelyen az keletkezett.”
Ezt sok helyen olvasom félre fordítva. Az eredeti angolul: No problem can be solved from the same level of consciousness that created it. Szó sincs a gondolkodás módról, tudatossági szintről van szó. Mégis elterjedt, ez a fordítás: Egy problémát nem lehet ugyanazzal a gondolkodásmóddal megoldani, amivel azt létrehoztuk.”

A gondolkodás, mint tévesen misztifikált megváltó erő tükröződik a félrefordításban.

A tudatossági szintekről Dr. Hawkinstól érdemes olvasni, tanulni, például az Erő kontra erő című könyvéből.

Dr. Hawkins a lényeget így foglalta össze: egy adott tudatossági szint egy meghatározott emberi érzéshez kapcsolódik, adott isten és életfelfogás, adott életfolyamat kapcsolódik hozzá. Magára az érzésre, érzelmi állapotra ráépül egymillió gondolat. Ha át akarod pozitívba fordítani, el is kezdheted kipucolni, átírni egyenként az egymilliót :-) Minél alacsonyabb szintű a tudatosság, minél alacsonyabb szintű, negatív, romboló az azt átható érzés, annál távolabb van az igazságtól az egymillió megszülető gondolat… 200-as kalibrációs érték alatt a tévedések, hamis hitek, félrevezető gondolatok születnek az adott érzésből, hitrendszerből.

Az agyalás pont ezért zsákutca, kimerítő és lehangoló. Nehéz átprogramozni, beindul, kattog.
Ha viszont magát az érzést kioldjuk a felesleges, hamis gondolatok kitisztulnak, mint a köd a napfényben.

Az életed akkor változik meg, ha a negatív tudatossági szintekről feljutsz a pozitív tartományba, következetesen kiemelve magad ezekből az érzelmi bugyrokból, mint szégyen, bűntudat, beletörődés, bánat, félelem, sóvárgás, büszkeség.

Mindenki ismeri mit jelent cseberből vederbe, ha döntést hozol félelemből, a félelmet átviszed magaddal, ha sajnálatból hozol döntést, sajnálni fogod, hogy megtetted, ha hallgatsz az elvakító dühre, később dühös leszel önmagadra és így tovább…

A büszkeségről is érdemes még szót ejteni, azért érdemes túllépni ezen, mert ez még egós működés, valakihez viszonyítod magad, valakinél különbnek éled meg magad, vagy valakit, valamit ami a tiéd. Érdemes kipróbálni, hogy kicseréled a büszkeség érzését azzal, hogy hálás vagyok azért, amiért az, amit átélek isteni… Része az egésznek, része vagyok a csodának… Hálás vagyok önmagamnak és mindenkinek, aki ehhez hozzájárult, hozzátesz…

Visszatérve az erőltetett pozitív gondolkodásra. Veit Lindau azt ajánlja, hogy helyettesítsük konstruktív, vagyis építő gondolkozással. Az az ajánlása, ha érzed, negatív vagy, add ki, adj ennek 10 percet, ahelyett hogy elfojtod. Ha kitisztult, akkor aztán fókuszálhatsz a megoldásra. Van amikor kisebb zökkenőknél elég is ez a tíz perc :-)   Mélyebb, traumatikus érzések más módszereket kívánnak, bűntudat oldására próbáld ki a meditációmat:

 

 

7.rész

Valaki más „kiolvassa” és „kioldja” a karmádat – helyetted.

Ez a rontás, átok levétel spirisítettett :-) változata. Azon a tévedésen alapszik, amit már anno a katolikus egyház is tökéletesen használt a vagyonának gyarapítására, hogy a bűnbocsánat pénzért megvető. Büszkén ragyognak a katedrálisok :-) már amelyik nem égett le…

A karma nagyon egyszerűen arról szól, okoztál egy hatást. Ami kivált egy ellenhatást. Adtál egy pofont, visszakapod. Loptál megloptak. Rabszolgát tartottál, most modern rabszolga vagy. Rávághatod, sosem tettem ilyet. De. Tettél, csak ott a felejtés fátyla. A sorsod, a lelki fejlődésed útja értelmezhetetlen egyetlen leszületésben, egyetlen életben gondolkodva. A karma megtanít arra a lelki fájdalomra, amit egy tett kivált. Egészen addig, amíg eljutsz arra a szintre, ezt még az ellenségemnek sem kívánom. Akkor meg tudod haladni. Kilépsz a helyzetből. Megszabadulsz. Viszont bent tart minden negatív érzésed és gondolatod, a csalódástól a szégyenig, a kövelezőző elvárásoktól a kiszolgáltatottság reménytelenségétől a haragig, a gyűlöletig. A fájdalom megélése és a keletkezett lelki seb átadása gyógyulásra, az az ami megvált. Hogy visszakapd az erődet és be tudd fogadni a segítséget.

A bűntudat, amit hozunk magunkkal, áldozattá tesz bennünket. Áldozatnak lenni azt jelenti, nincs hatalmad, teremtő erőd, a sorsodat nem Te tartod a kezedben. Erre a tudat alatti bűntudatra aztán lecsapnak a spiri bizniszerek, kiszagolják, bevonzod, beteremted, ahogy tetszik.

Jézus tanítása szerint, ha megdobnak kővel, dobd vissza kenyérrel. Indiában volt egy guru, akiről azt tartották, ha hozzá vágnak egy követ, képes felépíteni egy jóga centrumot. Amikor feléd repül egy kő -a harag szimbóluma – a karma a jelent jelenti. A reakciódat. Áldozatként hagyhatod, hogy sebet okozzon. Elugorhatsz. Elkaphatod és széttörheted a másik fején. Építhetsz belőle valamit.

Te döntesz. A sorsod a Te kezedben van, ha hajlandó vagy meghaladni az áldozati egó tehetetlenségét vagy az édes bosszút.

Még visszatérve erre a „látók” által felépített bizniszre. Egyszer egy lány megkérdezte tőlem, tudok-e jósolni. Erre azt mondtam, igen, tudok. Felcsillant a szeme, jósolsz nekem? Erre én azt mondtam, nem. Mert 80%-ban jön be. Rám csodálkozott. De hiszen a többieknek sem megy jobban, mondta. Erre én, tudom, de itt bejön az etikai része. Megszívtam a becsapás, a megvezetés karmáját. Vállalhatatlan a számomra, hogy 5 emberből akár egyet félrevezessek. Mert lenyűgöző, bámulatba ejtő, amikor kezdőként találkozol valakivel, akinél kinyílt a látás. Feltételezed, különleges – mindenki az, Te is  – és feltételezed, ha ilyen ajándékot ha kap valaki a Teremtőtől akkor az az ember jó. Nemes szívű. Tisztességes. De ha az erkölcsi fejlettsége szerint az illető az egóját éli, akkor a képességeit az alacsony rendű vágyainak a beteljesítésére használja. Felfuvalkodott lesz. Vagy szexfüggő. Vagy csalárd. Pénzsóvár és sorolhatnám. Vagy kényszeresen akar megmenti embereket. Megoldani helyettük a dolgukat azért, mert abban hisz, hogy akkor majd szeretni fogják. Olyan ez, mint amikor a szülő mindig beköti a gyerek cipőfűzőjét. Minden kakából kivakarja és mindent megold helyette. A gyerek totál függővé válik, soha nem nő fel.

Felnőtté válni azt jelenti, beleállok a sorsomba, a helyzetbe és felelősséget vállalok nemcsak azért, amit megteszek, vagy elutasítok, hanem a negatív érzéseim és gondolataim teremtő erejéért is.

Tarsd meg hát az ima erejét! Mert van megváltás és van támogatás.

Ahelyett hogy azt várod el, megoldják helyetted, a mesebeli tündér majd éjjel jól belopózik a Navhoz vagy a bankodba és kettő kattintással törli a tartozásodat :-) vagy odadobja a lottó főnyereményt, vagy leszáll a varázspor a bántalmazó társad fejére vagy övön alul :-) és mesebeli királyfivá változik, aki majd imád és elfogad Téged, ehelyett:

Kérlek Istenem, mutasd meg nekem, mi az, ami segít ebben a helyzetben, köszönöm.

Vagy, kérlek Istenem, mutasd meg, mit kell itt megtanulnom, elengednem vagy elfogadnom, köszönöm.

Kérlek Istenem adj erőt, bölcsességet, támogatást hogy ez a helyzet megváltozzon, köszönöm.

S hogy ne maradjon ki az igazi megváltás imája, mert minden szenvedés alapja az egységtől való elkülönültség illúziója: Istenem, kérlek, olvassz magadba engem, köszönöm ( Mooji )

Vagy Adyashantitól: kérlek Istenem emeld fel itt a Jelenléted Fényét, köszönöm.

Minden imát namaszte kéztartással mondj ki hangosan, legalább 3x egymás után és mindig tedd hozzá, köszönöm.

 

domoszlaikatalin on szeptember - 10 - 2016
Hozzászólások kikapcsolva
 Min múlik, mikor jár le egy karma? 
 
Egyszerű megérteni, ha arra gondolsz, a karma úgy működik, mint amikor egy követ beledobsz egy tóba. Jönnek a hullámok, majd kisebbé válnak, aztán sima a víztükör. Ezért amikor egy karmikus helyzetet büntetésként élünk meg, előfordul, hogy úgy érezzük, minden reménytelen. Átcsaphatnak a fejünk felett a hullámok. 
 
Ilyenkor fontos azt számba venni, mit tehetünk, hogy a negatív rezgésből ki tudjunk jönni. Használhatod ezt a nagyon erőteljes pozitív megerősítést: 
Ez a karma csökken, majd teljesen eltűnik az életemből! Ezt ismételd, mint egy mantrát. 
 
Másik dolog, ami segít, ha azt érezzük, a hullámok összecsapnak a fejünk felett, ha kérünk szellemi síkról segítséget. Olyan ez, mint egy hullámtörő gát. Időt kérsz, hogy megerősödj, hogy aztán az adott feladatot jól tudd megoldani. Ha bűntudatból, megtört hitből teremted a Világodat, segíthet az, ha azt kéred, a pozitív karmádból Isten és az ő angyalai építsenek védelmi gátakat neked. Használjanak fel belőle annyit, amennyi szükséges. 
 
Szeretettel ajánlom Fehér Tárát, aki a szenvedés oldja, ez a feladata. Bármilyen helyzetben kérheted a segítségét. 
 
Még a bűntudatról szeretnék bővebben írni. A bűntudat negatív érzés, a lelki fejlődést hátráltatja. Ráadásul hamis. Azért hamis, mert olyan irreális elváráson alapszik, ami teljesíthetetlen. A hátterében olyan szülői magatartás van, ami bűntudat keltő, hibáztató. Ugyanis bűn a bűntudatot szándékosan keltő emberek fejében létezik. Vagy azért mert erre épül a hitrendszerük, ezt tanulták, szimplán agymosottak, vagy azért, mert tudják, a manipuláció kiváló eszközét tartják a kezükben. Ha sikerül a másik emberben bűntudatot kelteni, akkor az az ember, pláne ha gyerek kihasználhatóvá válik. Túlhajszolttá és irányíthatóvá. Van a nárcisztikus embereknek egy olyan szokása, hogy képtelenek együtt örülni a másik emberrel. Az öröm megélésének a képessége náluk sérült. Ezek az emberek abban lelik “örömüket” hogy a másik ember örömét elrontják. Nehogy már jól érezd magad, amikor neki olyan borzasztó rossz. Inkább bűntudatot kelt benned, s teszi ezt olyan gyakran, hogy aztán belső mintává válik. Már azért is bocsánatot kérsz, hogy élsz. 
 
Ezért fontos felismerni, ha bűntudatot keltenek benned, milyen szándék – akár tudatos, akár ösztönös – van mögötte. A bűntudat érzése azért hamis, mert egyedül hibák léteznek, amikből maga a karmikus helyzet keletkezik. Hibák, amik kijavíthatóak. Vezekleni teljesen felesleges. Úgy oldható jól meg egy karmikus helyzet, ha elengedjük a lelkiismeret furdalást, haragot önmagunkkal szemben és a mögötte lévő szomorúságot, bánatot és ezt addig tisztítjuk, ameddig teljesen világos, az adott szituációban mit érdemes másként csinálnunk. Ha szeretettel és empátiával tudsz magad felé fordulni, akkor belátod, ott és akkor ez így sikerült. Aztán ha jön egy karmikus helyzet újra, hullám a tóból, felfoghatod karmikus tesztnek, aha, ezt itt most jól fogom megoldani. Tudván, hogy pontosan ettől tűnik el. 
 
Mert a karmára akkor érvényes az, amit az elején írtam, hogy az a természete, hogy egyre kisebb hullámokkal elmúlik, hacsak nem dobálsz újabb köveket abba a tóba. Konkrét példával, az Aranyélet című filmben szépen leírták a magyar valóság egy nagy darabját, csókát becsapják, elveszti mindenét és erre úgy dönt, úgy szerzi vissza, ő is csaló és bűnöző lesz. Ebben az esetben a megoldás a hullámtörő gáttal max. álom lehet. Nagyon fontosnak tartom ezért, hogy tisztában legyünk azzal, egy karmikus helyzet honnan jön. Mert ha megérted, miért kaptad, sokkal könnyebb a haragot, szégyent, bánatot, veszteség érzést stb. feldolgozni.

 
Szívesen segítek online terápia formájában, skype-on vagy messengeren tudunk beszélni, blokkot oldani, karmát kitisztítani. Vissza tudunk menni oda, ahol a karmikus helyzet megteremtődött, legyen az akár előző élet, akár a családi karma, ami generációk életét meghatározhatja.
 
Ha érdekel, írj emailt, dk1011@live.dk, az első beszélgetés kezdvezményesen csupán 3.000 Ft.
Személyes konzultáció Székesfehérváron vagy online, bárhol élsz.
 
Hellinger Családállítás Székesfehérváron a családi karmák feloldására, bővebben a Főmenüben.
 

Várom jelentkezésesedet szeretettel!

 
Párkapcsolatra és családra vágyom. Miért vonzok be olyan férfiakat, akik elköteleződés fóbiásak? Másik esetben a kérdés ez, miért nem vonzok be senkit, egyáltalán?

A vonzás és a tükör törvénye szerint, ha egy vágyunkra az Univerzum nemet mond, az azt tükrözi, hogy van egy tudattalan részünk, aki szintén nemet mondott, ugyanarra. Ha ezt a részünket a tudatosság szintjére emeljük, elmúlik annak a szükségszerűsége, hogy kívűlről ilyen tükröt kapjunk. Ha történt a múltban olyan veszteség, csalódás, gyász, ami feldolgozatlan maradt, az a részünk, aki egy hatalmas fájdalom újra megélésétől fél, úgy akar bennünket megvédeni, hogy nemet mond a párkapcsolatra. Fontos megérteni, bármelyik részünkkel dolgozunk, ez a személyiség részünk nekünk jót akar. Meg szeretne bennünket védeni. A probléma az, hogy ha félünk a bánat újra megélésétől, akkor az “eredmény” pontosan az lesz, amitől félünk. Ha valaki például elveszít egy gyereket és ezt nem tudja feldolgozni, akkor nemet mondhat párkapcsolatra, gyerekvállalásra. Az “eredmény” ezért pontosan ugyanaz, szeretném, de nem lehet. Ez nagyon fáj.

Ezért nagyon fontos felismerni, nem a másik ember miatt történik ez, nem azért, mert az adott férfi, férfiak laza lötyögésen és némi biztonságos szexen kívül semmi mást nem akarnak.

Másik meghatározó félelem, az elhagyástól való félelem. Ha ez a félelem dönt helyettünk, nem hogy kapcsolat fóbiásokat, hanem egyáltalán senkit nem vonzunk be. Ha az a részünk, aki úgy dönt, jobb egyedül, mint félni attól, hogy újra kidobják, pontosan attól szenved a szingli egész szuper nekem egyedül életérzés alá jól elrejtve, magamra maradtam.

Van helye az egyedüllétnek, természetesen. Harmóniában ez úgy néz ki, hogy a párkapcsolatban élőknek is teret kell adniuk az egyedüllétnek. Nyilván a laza kapcsolatot menedzselni képes emberek azonnal hátrálni kezdenek, ha azt érzik a másik túlragaszkodik. Ez azért van mert a túlragaszkodás alapja egy fojtogató félelem. Ha a túlragaszkodó fél feloldja ezt a félelmét, nincs már arra szükség, hogy a másik tartsa a tükröt, nincs elég levegőm, szabadságom, fojtogatsz. Ezek a nekünk jót akaró, tudattalan személyiség részeink  áthatolhatatlan blokkrendszereket képesek alkotni és ráadásul, mivel ez tudattalan, ösztönös, fogalmunk sincs mizu.

Na most, a megoldás egyszerű. Ha adott blokkot oldunk, kapcsolódunk ehhez a részünkhöz, megtartjuk és elismerjük a jó szándékát. Fontos oldani azt a türelmetlenséget, haragot, rosszallást, amit önmagunkkal kapcsolatban érzünk, ez a nekem még ez sem megy életérzés. Az alacsony tudatosságú részeinket ugyanis tanítani és gyógyítani érdemes. Ha van karmikus feladatunk egy helyzet megélésével kapcsolatban és ezen a helyzeten a múltban bizony keresztülmentünk, akkor a karma egyetlen módon oldható fel, ha a negatív érzéseket a felszínre hozzuk és feldolgozzuk. Ha ezt nem tesszük meg, jönnek a bevonzások, amik újra és újra ugyanazt a helyzetet buktatják ki.

A se veled, se nélküled kapcsolatok fájdalmas vergődése mögött bizony előző életből áthozott karma van. A karma ebben az esetben az elengedést akadályozza meg. Persze igen könnyű kimondani, engedd el ahhoz, hogy a tiéd legyen. Ebben az esetben fontos visszautazni, megismerni azt az előző életet, ami áthatja a mostani helyzetet. A negatív kötelék ugyanis újra és újra visszaránt, megismételve a fájdalmas tapasztalatot. A fájdalom kitisztítása maga a karma oldás.

Ha profi segítségre van szükséged ebben a munkában, szívesen segítek, skype terápia formájában. Az Elérhetőségek menüben megtalálod az email címemet, ahová írhatsz.

 

 

 

Szia Kati! A kérdésem a párkapcsolati problémámmal kapcsolatos. Nagyon sokat dolgozom magamon. Szerinted, ha nem érzem jól magam a bőrömben, csak akkor, ha a társamnak jó kedve van, akkor az is társfüggőség? Hogyan, milyen gyakorlatokkal tudnék kívül kerülni egy másik ember hangulatain? Hogy engem ne frusztráljon az, hogy a másik nincs jól? Hogyan lehet a negatív kivetítésnek “ellenállni”?

love

Az integrál szemléletű ábra, amit a képen láthattok a párkapcsolatokban megjelenő összes állapotot szemlélteti. A 8.-as az egyesült szerelem érzése, ami a függés felett van. Ez az a vágyott állapot, amit az Egység érzésének hívunk a párkapcsolaton belül. Az egész ábrának az értelmezésétől most eltekintek, a témánk a párkapcsolati függés. Az ábra mutatja, két oldal “támasztja” alá a függést. Kezdjük az összetartozással. A párkapcsolatban az összetartozás alapja az, hogy adunk és kapunk, a függés szintjén ez úgy jelenik meg, hogy elvárunk és megfelelünk. Ha az egyik partner elvárásai a másik ember felé nagyon magasak, követelőzőek, míg saját magával szemben alacsony szinten vannak, akkor párja csak az az ember lehet, akinél ez fordítva van, saját magával szemben túlzott elvárásokat támaszt, míg a társa felé túl elnéző, ezért túlságosan odaadó. A függés alapja itt a kapcsolatból való kilépéstől való félelem, az “úgysem jár nekem ennél jobb” az alap. Ha a másik tényezőt nézzük, ez az őrült szerelem kategória, itt az a lényeg, a szerelem normálistól jelentősen eltérő látásmódot eredményez, vagyis a szerelmünket istenítjük, a hibáit nem látjuk tisztán, tipikus eset, inkább saját magunkat hibáztatjuk, ha valami rosszul működik, saját értékeinkkel nem vagyunk tisztában. A függés felszámolásának a módja az, hogy azokat a sorsmintákat kell feloldani, amik meghatározzák mennyi jár és ezért milyen árat kell megfizetni. Ha a függés alapja anyagi függés, önfenntartónak kell lenni anyagilag. Mese nincs, annyi pénzt kell megkeresni, amennyire szükségünk van. Mert ha a partner többet keres, ezt kihasználhatja, “megveszi” a rabszolgáját. Tény, aki ilyen kapcsolatot elfogad, az ámíthatja magát azzal, hogy ez tiszta szeretetere épül, de ez hazugság. Ugyanis ha a kapcsolat meghatározó eleme az Úr és Szolga viszony, a szolga feladja önmagát az anyagi biztonság megtartása miatt. A függésben tartó partnernek persze van eszköztára, amivel ezt az állapotot fenntartja, mert az egójának ez az állapot megfelel. Milyen eszközei vannak? Például kritizál, a partner önbizalmát rombolja. Nézzük a másik oldalt, a beteg szerelem élményét. Időnként őrülten szenvedélyes állapotokat megél, viszont a tartós, stabil szeretet, elfogadás és támogatás hiányzik a függésben tartó partner részéről. Helyette vannak a sérülés típusától függően dührohamok, nem beszélek veled állapotok, mély depresszió stb stb stb. A szeretetet, empátiát elvárja, de nem tudja adni. A megoldás az, hogy a konfliktus helyzetekben meg kell tanulni felvállalni a szükségleteinket és stabil, korrekt önértékelést, önbizalmat kell felépíteni. Ehhez fel kell dolgozni azokat a múltbeli sérüléseket, amik az önbizalmunkat lerombolták. Az őrült szerelem oldaláról pedig, a feladat még az, hogy a tisztánlátást erősítsük, legyünk tudatosak arra, a másik ember hogyan bánik velünk, például a tettei és a szavai mennyire vannak ellentmondásban. Ugyanis két megoldás létezik, vagy javítjuk a kapcsolatunkat, ami azt jelenti, mind a két fél olyan életet tud élni, felépíteni lépésről lépésre, ami számára örömteli, sikeres, önmegvalósító és ebben egymást támogatják, erősítik, vagy el kell válni. Mivel a párkapcsolatba belevisszük az összes sebünket, kettő variáció van, vagy a sebek feltépkedéséről szól a kapcsolat, és tendenciájában romboló, betegebbé tesz, vagy a gyógyulásról és a fejlődésről szól. Tendenciáról beszélek, mert a hosszú távon romboló kapcsolat rövid szakaszokban javulást mutat és a javuló, gyógyuló kapcsolatokban is rendre vannak visszaesések, amikor azt éljük meg, menthetetlen. Összegezve, amikor a kapcsolat javításáért csak az egyik fél akar és tud tenni, az kevés, egyszerűen elfogy a szeretet és egyre gyakrabban jön az egyes, a nem-szeretlek, nem tudlak szeretni állapota. Kiürül a szerelem raktár. Kifárad, belekeseredik az illető. Vagy lázad és újra lázad és ebbe belebukik. A függés feloldása első körben az tehát, hogy legyünk tudatosak a szükségleteinkre. Normál emberi szükséglet az igényes szexualitás. A partner ápoltsága, gyengédsége. A támogatás megadása. Türelem, empátia, kommunikáció. Beszélni a problémákról. Ha kell, párkapcsolati terapeutát bevonva. 
Visszatérve a nyitó kérdésre, ha a partner nincs jól, felnőttként tennie kell azért, hogy jól legyen. Van oka annak, amiért nincs jól és van rá mód, hogy megoldja, feloldja az okokat. Ha ezért nem tesz, akkor úgy marad. Ha Te ezt elfogadod, benne maradsz. Tehát a kérdés az, ha Te bevállalod a belső munkát, hogy meggyógyítsd a sebeidet, felépítsd az önértékelésedet, a partner veled együtt fejlődik vagy nem. Ha nem, akkor el kell válni. Ha lehet, akkor barátságban. Ha az őrült szerelem volt a dominánsabb rész, akkor viharos lesz. Segít a nyugalom szigetének a megtalálása, a belső menedék felépítése. 
Maga kérdés, fontos-e, mind a két félnek, egyforma súllyal: ÉN jól legyek és MI jól legyünk.

Ha szeretnéd, skype terápiában tudok segíteni.
Ehhez hasznos infókat találsz az Elérhetőség menüpont alatt. 

 

 

Szia Kati! A kérdésem a következő: úgy érzem valamit nem csinálok jól, mert életemben vissza-visszatérnek ugyanazok a problémák. Jelenleg sincs gyermekem, nehezen mozdulok ki a komfortzónámból. Nem tudom merre induljak és mi ez a nagy torpanás bennem. 2 hölgy foglalkozott velem, az első sok életet leoldott rólam, állítólag minden férfi csak kihasznált és bántalmazott fizikailag és lelkileg. Ő megállt egy szinten, mert az égiek nem engedik fejlődni mert a képességeit fekete mágiára használja. Úgy csinált családállításokat, hogy emberek nem is tudtak róla. Ott is hagytam.
Akihez most járok, ő azt mondja első pillanattól érezte, hogy más vagyok, aztán később azt mondta, a gyógyítás az utam és életfeladatom. Ennek régóta vannak jelei, most már elhiszem. Lehet, hogy a nagy feladat torpantott meg. Állítólag jól oldom a dolgaim és együttműködő vagyok és nagy lépésekben fejlődőm. Hát nehéz, mert tudod ez bazi nagy felelősség is. Ő is oldott előző életet, de mindig azzal foglalkozik ami feljön.

Fontos jelenség, amit a kérdés tükröz. Ez az, hogy vannak “segítők” akik három okból “bekötik”, visszatartják a hozzájuk forduló, útmutatást, segítséget kérő embereket. Mi ez a három ok?
Az egyik a pénz. Hiszen ha elengedik azt, aki rendszeresen jön, szépen fizet, nézhetnek új kliensek után. Mivel ez a segítő szakma kemény feladat, ezt tudja az, aki szívvel lélekkel csinálja, nekem is és másoknak is sokkal könnyebb együtt dolgoznom a “régiekkel” mint az újakkal, szóval ez a másik oka, valahol megértem miért kötik be az embereket magukhoz. 
Harmadik oknak tartom, kiemelten fontosnak, hogy ha oldásokat csinálunk, gyökér okokra oldunk. Itt azt érzem, hogy segítők rosszul fogják meg a problémát, a saját elakadásaikat belevetítve leakadnak egy gócnál és azt feszegetik. Tegyük fel, egy problémának, mint miért nincs gyerekem, van öt gyökér oka. Ha valaki ebből az ötből egyre vagy kettőre old, soha nem lesz a blokk kioldva. Itt kitérnék arra, hogy mindig azzal foglalkozik, ami feljön. Ez a hagyma héjazgatós módszer, tehát felülről lefelé egyenként kinyitva, letisztítva haladunk a lelki gyógyulás útján. Van amikor ezt a módszert használnunk kell és van amikor nem. Jelentős ellentmondás van abban, ahogy a 2. segítő látja és ahogy Te érzed. Az a helyzet, amikor nagy lépésekben fejlődünk belül, az áttevődik a külvilágba és az Univerzum visszajelez. Ha az a probléma, van aki türelmetlen a haladás tempóját illetően, lehet kérni megerősítést, magára az útra vonatkozóan. Itt nem érzem ezt, mást érzek. Azt amit Te is, valami hiányzik, amit a segítő hölgy nem tud vagy nem akar átadni. Mert el kellene engednie. Az első “garázdálkodóra” visszatérve, családállítás abban az esetben hat, ha valaki ott van és részt vesz, plusz ha az állító a kérdést jól tudja feltenni. Egyetlen kivétel van ez alól, a 18 év alatti gyerekeknek a szülő állíttathat. Gondolhatja a “garázdálkodó” :-)  hogy ő más családok életébe belenyúlhat, igazából a saját tudatalattijára állít és azokéra, aki ott személyesen részt vesznek. Másik dolog, kioldott előző életeket állítólag. Hipnózisban a segítő kontroll nélkül bele tud nyúlni és át tud programozni mintákat a tudatalattiban. Ez egyrészt veszélyes, másik, hol van az a része, Te abból az előző életes élményből tanulsz???

Mindenre van mentség, kivéve a fejlődési lehetőség visszautasítására, mondják a buddhisták és ezzel mélyen egyetértek. Ha valaki beragad egy szinten, ez van, igazából fogalma sincs mit cselekszik. Viszont Te, aki tisztán érzed, valami baromira nem klappol, Veled akkor mi van? Meddig elég, hogy a 2. segítőd elégedett, hiszen amit ő vár el a kapcsolattól, rendszeresen visszajárj, fizess és kritika nélkül fogadd el, amit ő csinál, na szóval meddig felel ez meg Neked? Mert a lelked belülről feszít, megy az idő, 38 éves vagy és gyereket szeretnél, csenget a biológiai óra… Tény, kemény feladat leválni egy segítőről, tanítóról, gururól. Nekem is nagyon nehéz volt, mert az új, az félelmetes. Önállóan haladni, nagy felelősség igen. Viszont illúzió, egyedül vagy, egyrészt tanítanak és segítenek azok az emberek, akik szeretnek és akiknek fontos vagy. Másrészt ott van a szellemi vezetésed. Ezért tartom én a saját munkámban a legfontosabbnak azt, aki elérkezett arra a szintre, képes rá, kapcsolódjon közvetlenül a szellemi vezetéséhez. Ettől blokkok sora választja el az embereket, első sorban ahogy a szüleink bántak velünk, másrészt ott vannak az előző életek vallási mintái, istenképek, üldöztetések stb. Véleményem szerint a megoldás ezeknek a blokkoknak az oldása, miért függsz rá egy segítőre.

 

 

 

Szia Kati! Én hiszek a karmában és abban, hogy ezt az életet és családot én választottam a leszületésem előtt, hogy a sorsomat megéljem, de akkor lehet, hogy oldani sem lehet ezeket a blokkokat, mert most vissza kell fizetnem egy előző életbeli dolgot?

Szia! Első körben magáról a hitrendszerről írnék. Pozitív minden olyan dolog, ami a lelki fejlődést elősegíti. Maga a hit lehet negatív, előremozdíthat és gátolhat. Gondoljatok abba bele, hogy a félelem is egyfajta hit, ráadásul az esetek 95 %-ban valótlan, a múlt tapasztalatainak és a másoktól átvett negatív hiedelmeknek a kivetítése a jövőre. Ilyen negatív hit, hogy egy egész leszületés szenvedésben telik el. Tény, vannak olyan leszületések, ahol a karmikus hatás zárt és ez így van, viszont aki eljut arra a szintre, egyáltalán halott már karmáról, megvilágosodásról, az már van azon a lelki szinten, jelentős változtatás hozzon létre az életében. Tehát a hit akkor pozitív, ha amiben hiszel, az igaz. Igaz az, hogy Isten végtelen szeretete, kegyelme és bölcsessége a rendelkezésedre áll. Ezt keressük, erre próbálunk nyitni, az akadályozó blokkjainkat oldjuk, ahogy tudjuk. A karma azt jelenti, amit cselekedtünk az egy másik emberben kiváltott egy érzelmi reakciót amit az adott ember a saját szintjének megfelelően reagált le. Cselekedeteinknek van és volt rövid és hosszú távú hatása. Az emberi kapcsolatainkban az tanuljuk, hogyan kapcsolódhatunk úgy, hogy szeretetet adni és elfogadni tudjunk, egymást támogassuk és elfogadjuk, együttműködést tanulunk. Az elfogadás fontos, mert minden ember tart valahol a fejlődésben, annyit ad és úgy, ahogy erre képes. S mivel ezt a Világot Isten teremtette, az ő karmája az, hogy ebből Téged kihozzon, magához felemeljen. Ezért ha oldasz egy darabot egy blokkból, Te megteszel egy lépést felé, ő megtesz feléd tizet… Karmikus adósság létezik, viszont a bűntudat emiatt tévedés. Mert amikor az adott tettünk negatív hatást és érzést váltott ki egy másik emberből, azt tettük, amire képesek voltunk. Ezért a legmeghatározóbb eleme az emberi létnek az, megtanulni jobban csinálni. Ennek egyik része az a tapasztalat, mit élt át a másik és ehhez szükséges, mi is átéljük ugyanazt. Ezen kívül megismerni azt, hogyan működik a személyiségünk. Tehát maga a karma mint karmikus hajlam létezik, ez pedig azt jelenti, bűntudatból, vezeklésből is beteremhetünk helyzeteket, akkor is, ha a karmánkat már ledolgoztuk. A karma működése olyan szinten összetett és bonyolult, hogy ha a működését megérteni szeretnénk, lemaradhatunk arról, hogy élünk. Ezért ami segít az az, hogy egy adott helyzetet, egy konfliktust úgy oldunk meg, hogy az energia és tudatossági szintünket felhozzuk a lehető legmagasabb szintre. Kijutni a negatív érzelmi szintekről, ez maga a blokkok oldása. Ha van elég enegiánk és tudásunk, kihozzuk magunkból a legjobbat. Ez a cél, az, hogy képessé váljuk jobban csinálni. Maga a karmikus hatás mindig kisebb, mint amit okoztunk anno, ez logikus, hiszen ha a hatás és ellenhatás ugyanakkora lenne, a karmikus körből kilépés nem létezne egyáltalán. Az a lényeg tehát, ismétlem, képessé váljunk jobban csinálni. Ezért ha egy karmikus hatás belép ez életünkbe, ami érzelmi szenvedést okoz, ezt feldogozva maga a szenvedés kitisztul. Van egy másik dolog, amiről érdemes beszélni, ez pedig az, hogy nehéz élethelyzetben kérhetjük, hogy a pozitív karmánk hasson, kérhetünk ima formájában kegyelmet, áldást. Visszatérve még a kérdésre, ha abban hiszel, a karma megakadályoz abban, felold a blokkjaidat, ez tévedés. Nehezebbé teheti, érdemes az után kutatni, maga a vállalásod mi, mert lelki szinten a lelki fejlődésünk érdekében emberi erények kifejlesztését vállaltuk be és az ehhez szükséges tapasztalatokat. Mint például kitartás, hűség, becsületesség, őszinteség, megbocsátás, együttérzés, türelem, elfogadás, elengedés, helytállás, kiállás magadért, sorolhatnám. Ismerd fel, ezekben mennyit fejlődtél és fejlődsz folyamatosan.

 

 

Kedves Kati! Írtad, hogy ha tanácsot szeretnénk kérni, akkor írhatunk neked üzit. Nos, nekem csak annyi a kérdésem, hogy miért nem sikerül egy hosszútávú, szeretetre épülő párkapcsolatot kialakítanom? Mi a blokkom és hogyan oldjam azt? Sajnos 1-2 hónap után a férfiakból a lelkesedés eltűnik és véget ér a kapcsolat, vagy kiderül, hogy nem is akarnak komoly kapcsolatot. Van olyan is, hogy már a 2-ik randi után ér véget a dolog. Köszönöm szépen előre is a segítséget!

 

Szia! Miért vonzol be sorra olyan férfiakat, akikből eltűnik a lelkesedés? Azért, mert ez egy típus, aki egy ideál után fut, amíg nem ismer meg Téged, rád vetíti az ideál képét, ami egy irreális csodanő képe, aki a valóságban nem létezik. A Te értékeidet nem látják, a hibáidat, hiányosságaidat, nem tudják elfogadni. Ez az ő elakadásuk. Te azért vonzod be ezt a típust, mert az az alap mintád, hogy nem vagy elég jó, nem vagy értékes. A blokk valójában blokkok sora, jön a gyerekkorból, ahogyan a szüleid veled bántak, ahogy ők egymással megélték a párkapcsolatot és jön az előző életekből is. Mert azt tükrözi vissza a férfiak viselkedése, nem vagy szerethető, nem vagy olyan, akit komolyan kell venni. A mintának a feloldása maga egy gyógyulási folyamat. Ahhoz, hogy komolyan vegyenek, neked kell első körben komolyan venni a saját blokkjaidat és saját magadat. ” CSAK ennyi a kérdésem” ezt máris átírhatod, ez a legfontosabb számomra, ennek az életterületnek a fejlesztése a legfontosabb számomra. Mivel a szeretetre épülő kapcsolat mintája hiányzik, ezért a legelső lépés a Hellinger családállítás, ami megmutatja, a családi minta hogyan hat a tudatalattidban, a szüleidhez való kapcsolódás hol sérült. A másik nagyon fontos dolog, amit szeretnék kiemelni, hogy miért gondolod azt, neked kell kialakítanod a párkapcsolatot? És ebben persze sikertelen vagy, mert nem a Te dolgod kialakítani. Ez elsősorban férfi minőség, vagyis a Te dolgod az, azt a férfit vonzd be, akik valóban Téged akar és rábízni a ”kialakítást” :-) Mivel nő vagy, a szeretet elfogadása, maga az elfogadás amit tanulnod kell nőként. Ha olyan feladatokat raktad rád a gyerekkorban, ami nem a Te dolgod, belső mintává vált, neked kell a dolgokat, helyzeteket kialakítani. Ezt a mintát le kell tenni. Ami még nagyon fontos, maga a külsőségek és a belső értékek viszonya. Valószínűnek tartom, hogy Nálad is komolyan hat egy külsőségekre épülő ideálminta. Érdemes elengedi az elvárásokat és a belső értékekre helyezni a hangsúlyt. Ha szeretnél terápiás segítséget ehhez, szívesen segítek.

  

 

Szia Kati, van egy kérdésem a félelmekkel kapcsolatban. Imádom a vizet, imádok úszni. Középsuliban a fejembe vettem, hogy triatlonozni fogok, de alig tudtam úszni, így megtanultam. Jártam usziba minden nap, és néztem, mások hogy csinálják, majd próbálkoztam. Kb. 3 hónap alatt megtanultam a szabályos gyorsúszást szép, könnyed stílussal, hamarosan napi több ezer métert úsztam. Nyílt vízen sem volt semmi gondom. Pár éve azonban félek nyílt vízen úgy úszni, hogy a fejem a vízben van. Úszok, persze, de édes vízben (ami általában nem kristálytiszta) vizi hullától tartok, hogy össze”futok” eggyel, tengerben (amiben messzebb el lehet látni) cápától… És ha nem teszem a fejem a vízbe, akkor minden oké. Csak úgy nem szeretek úszni, mert sokkal fárasztóbb, mint “rendesen”.

Válaszom: amikor egy félelem felbukkan egy adott életkorban és előtte ennek a típusú félelemnek nyoma sem volt, akkor előző életes élmény áll a félelem mögött. Amikor az előző élet tragikus halállal végződik, mint például hajótörés és vízbefulladás, áttevődik a mostani életre a vágy, meg akarom tanulni, hogyan lehet túlélni. Vágy, hogy a profi úszóvá váljak. Ennek ellenére a félelem az adott életkorban – párhuzamosan, pont akkor, amikor az előző életben megtörtént – irracionálisnak tűnő módon megjelenik, újra és újra hatni kezd.
Feloldani úgy tudod, hogy amikor úszol nyílt vizen, tudatosítod, számba veszed, miben különbözik a mostani helyzet az akkoritól, például nincsenek cápák ott, ahol úszol. Rögzíted a dátumot. Utána beleteszed a fejed a vízbe, ott tartod amíg tudod. Kiemeled, ha már elviselhetetlen. Ez az idő, amíg tudsz úszni vízbe tett fejjel, ez nőni fog, ezt minden alkalommal, amikor nő, megünnepled, meg is jutalmazhatod magad. Egészen addig folytatod, amíg a félelem teljesen kioldódik, eltűnik. Véleményem szerint, magát az előző életes élményt újra kinyitni nem kell minden esetben, van amikor kell és van amikor nem. Ezt mindig az adott ember és az adott probléma mutatja meg. A technika, amit használok a reinkarnációs utaztatás során, online terápiában, tartalmaz egy un. beépített biztonsági elemet, ami biztosítja, azt a tudattartamot hozzuk fel a tudatalattiból és dolgozzuk át, amire az adott ember lelkileg érett, felkészült.

 

 

Szia Kati, kérdésem van Istennel vagy felsőbb énemmel kapcsolatban. Utálom, hogy én vagyok az, aki nem akar/tud megnyílni rá. Néha már üvöltözöm neki, de nem hall meg, nem segít. Mert én állítólag zárok és nem tudom megnyitni a szívem. Kértem, hogy nyisson meg, hogy halljam a hangját. De nem érzékelem őt. Amikor nagy bajban vagyok, dob egy kis koncot és elvárja tőlem, hogy hálás legyek neki. Olyan érzésem van, mintha épp Isten, vagy a felsőbb énem hárítana. Mert nem vagyok eléggé ilyen, meg olyan, hogy érzékeljem őt. Imádkozni próbálok, de közben haragszom rá. Gyűlölöm, mert nem érzem, hogy szeret. Olyan, mint egy rossz szülő, aki néha rám néz, de aztán sürgősen elfordítja a fejét, mert más dolga van. 
A szellemi vezetéssel kapcsolatban ezek a gondolataim akkor szoktak lenni, amikor a legnegatívabb állapotban vagyok. Mert még mindig úgy érzem, hogy nem tudom mi az igazi utam, mondjuk pl. karrier terén, mert nem igazán megy zökkenőmentesen. Azért gondolom, hogy nem hallom őket, mert nem tudok könnyedén pénzt keresni. Azt remélem a kapcsolattól, hogy magabiztosabb leszek, hogy jó irányba haladok. De most, hogy írok neked, lehet, hogy ez a tévedésem, hogy ha hallom is az Isteni hangját és akkor arra megyek, amit a megérzésem diktál, attól az még nem biztos, hogy teljesen zökkenőmentes.

Szia! A kapcsolódás azért nem tud létrejönni, mert Isten és közéd áll a kivetített szülő képe, magyarul a belső világodban rávetíted a szüleiddel történt elakadásodat Istenre és ezzel a belső képpel harcolsz. Úgy képzeld el ezt, mintha egy szobában lennél, háttal a nyitott ajtónak és üvöltözöl egy falra festett képpel. Közben pedig a szellemi vezetésed ott áll a hátad mögött…
A düh rezgéséből lehetetlen meghallani a szellemi vezetés hangját, mert hangosan zakatol az elme, a szellemi vezetés hangja halk, nyugodt és nagyon erős pozitív érzést kelt maga a kapcsolódás. A megoldás az, az elmét el kell csendesíteni. Erre két megoldás van, az egyik a düh levezetése, kitombolása, plusz a gyerekkori elakadások feldolgozása. A másik fontos dolog amit fejleszteni lehet és érdemes, a koncentráció, a belső önfegyelem növelése. A szellemi vezetésed nem feltétlenül a szívcsakrán át lép be. Jóval többször fordul elő, hogy a korona csakrán keresztül jön le az energia és az információ. Már amennyiben belefér a fejedbe… Ehhez lecsendesedett, kiürült állapotra van szükség. Van akinél a legmélyebb negatív mélyponton jön ez létre, amikor az egó teljesen feladja a küzdelmet. Tévedés tehát, hogy a düh, a harag a legnegatívabb állapot. A düh kétségbeesett, destruktív vagyis romboló módon kifejezett segítségkérés. A gyerekkorban megélt helyzetekben elfojtottad a dühödet, csalódottságodat és a szomorúságodat, hogy megfelelj a szüleid elvárásainak és ez most áttevődik egy ál spirituális küzdelembe. Miért mondom, hogy ál spirituális? Azért, mert ez egyfajta menekülés, álomvilág kergetése. Egy álom, ahol ha a kapcsolódás létrejött, hipp-hopp eltűnnek a problémák. Közben érzed, ez azért erősen sántít. Igazából itt aki hárít, az Te vagy. Azt érzed, a szellemi vezetésed elfordíja a fejét. Neked kell a benned élő, szorongó, önbizalom hiányos, dühös Belső Gyermeked felé fordulnod… Ezt nem teszed, inkább agyalsz, görcsölsz, a hogyan tudnék könnyen pénzt keresni problémán… Ahogy anno a szüleid is többet foglalkoztak az anyagi gondjaikkal, mint veled…
Valóban működik, ha sikerül magunkat a valódi öröm és hála rezgésébe emelni, ez őszinte és erős, akkor a bevonzás akadálymentes. Amikor rá tud nyílni a szívünk az örömre. Érzed és tudod, itt erős blokkjaid vannak, ezeknek a blokkoknak a feloldása szükséges, ez bizony munka, időigényes és sokszor kemény feladat. Zökkenőkkel :-)

  

 

Kedves Kati! Nekem van egy “rögeszmém?” az eladással kapcsolatban. Sok szép dolgot horgoltam, és szeretném eladni. Ez nehezen megy, mondjuk úgy, hogy sehogy. Az jár az agyamban, hogy én “nem tudok eladni semmit”. Próbálom elhinni, hogy nem így van, de még nem jöttem rá, hogyan kellene megfogalmaznom. Tehetetlen düh érzése uralkodik el rajtam, amikor erre gondolok. Azt érzem, mintha szándékosan nem is akarnám, hogy sikerüljön az eladás (pedig nagyon kellene a pénz) …

Válaszom: Amikor felismerjük, érezzük, “mintha szándékosan nem is akarnám ” a sikert, ez az jelenti, van egy részed, aki valóban, belül nemet mond. Ha ennek a résznek a tudatosítása, megértése és meggyógyítása elmarad, a pozitívba fordítás eredménytelen. A pozitív, erőt adó kijelentések használata akkor eredményes, ha a nagy sorsminták fel vannak oldva, vagyis az életed a megfelelő irányba halad, ezt a haladást segíti elő. Másik fontos jele annak, hogy sorsforgatókönyvet kell megismerni és felülírni az pedig a düh. Az érzelmi reakció ereje megmutatja, az elakadás mekkora. Miért vállal be valaki egy ilyen sorsforgatókönyvet, sikertelen vagyok? Mert valakinek a sorsát követi a családban. Amikor tehetséges, szorgalmas, intelligens emberek hosszú távon sikertelenek, sorsforgatókönyvről beszélünk, mert mások könnyebben túllépnek a kudarcokon, egyszerűen amikor felismerik valami nem megy, elengedik és más dologba kezdenek. A Hellinger Családállítás megmutatja, kinek a nehéz sorsát cipeled. Érdekes volt számomra a kérdésed, mert első reakcióm az volt, vesznek-e az emberek ma kézzel horgolt dolgokat. Itt kibújt belőlem a kereskedő énem. Felmentem a meska.hu és a vatera.hu oldalra és azt láttam, bizony az igényes kézimunkáknak szép ára van. 
Ez meggyőzött arról, hogy a minta az az, a többieknek jár, neked pedig nem… Tanács a tapasztalt kereskedőtől, kettő dolgot gyakorlati szempontból érdemes átgondolni, az egyik, mit keresnek az emberek most. Olyan gyönyörű horgolt karácsonyi angyalokat láttam, hogy tátva maradt a szám. Játékfigurákat, babacipőket… A másik, hogy hol, milyen formában adod-e el. Mert meg tudsz keresni üzleteket, hozhatsz létre saját boltot a vaterán, a meskán.

Tehát az átfordítás:

Felismertem, hogy elakadtam. Ennek a feloldásához megkeresem és elfogadom a segítséget. Feloldom azokat a belső akadályokat, amik miatt belül eddig elutasítottam a sikert. Szükségem van a pénzre és bevonzom azokat az embereket, akiknek a horgolásaimra szükségük van. Hasznos és szép dolgokat készítek, a munkámat örömmel végzem és az emberek örömmel vásárolnak tőlem.

 

 

Szia! A kérdéseim a következőek:

Hogyan definiálod azt hogy megnyílás és önfeltárás?

Milyen módon fejezed ki ezt a mindennapokban?

Válaszom: a tudatunk gömb alakú. A megnyílás azt jelenti, a gömb tágul, a tudat tágul, kiindulási pont az, amiről most az gondolom én vagyok. A tágulási folyamat az, hogy lefelé és felfelé is nyitok. Lefelé nyitás azt jelenti, hogy a negatív csoportba sorolt emberi érzéseimet plusz az állati ösztöneimet megismerem, átváltoztatom vagy elengedem. Felfelé nyílás azoknak a képességeknek, tudatosságnak, energiáknak a befogadását, megismerését és használatát jelenti, amiről az mondjuk isteni. Megnyílás azt jelenti az ön-korlátozásainkat feloldjuk. Lassan és biztosan, megfelelő ütemben.

Önfeltárás önmagában öncélú. Megismerni mélyebben önmagam, ennek számomra célja és eredménye van. Azt jelenti, hogy azokat a személyiség részeimet, amelyeknek a tudatossága lemaradt, fejlesztem egészen addig, amíg be tudom illeszteni a személyiségembe és meg tudom haladni. Konkrétan ez azt jelenti, hogy felismerem például a játszmáimat. A emberi játszma azt jelenti, szükségem van például figyelemre, szeretetre, segítségre és ezt a múltban megtanult, beprogramozott módon megszerzem. Ahelyett hogy megnyílnék arra, hogy a másik ember ezt magától adja. Igazából mindegy, hogy kitől kapsz, azt, hogy egy vágy teljesülését időhöz, konkrét emberekhez és körülményekhez kapcsoljuk, magát a zártságot jelenti.

Mindennapokban hogy fejezem ki. Amikor kapcsolódok egy másik emberhez, vagy egy csoporthoz, keresem azokat a megoldásokat, amelyek a részt vevők számára pozitív eredményt adnak. Pozitív azt jelenti, a lelki fejlődést elősegíti az enyémet és a többiekét. Emelem a másik embert, amennyiben lehetséges, ha nem tudom emelni, elengedem.

Amikor egy másik ember kapcsolódik hozzám, az első dolog, hogy érzékelem, milyen rezgésben van, vagyis a meghatározó érzése a pozitív tartományban van, vagy a negatívban. Negatív emberi érzéseink, mint a szégyen, a félelem, a harag, a düh, a tehetetlenség, a büszkeség mind más és más okból keletkeznek és más és más módon oldhatóak fel. Megfigyelem önmagam, milyen belső reakciót adok. Érzem-e, hogy lehúz, vagy sértettséget érzek, beaktivál-e valami belső veszteségemet. Ha a reakciómról felismerem negatív, el lehet és kell vonulni meditálni. A párom például segít ebben, mert jelzi, amit most csinálsz ez nem segít. Ha a reakcióm pozitív, tehát érzem azt, tudom adni azt az energiát, pozitív hozzáállást, ami a megoldás megszületését elősegíti, vissza jelzem a másik embernek, a negatív tartományban vagy, keressük együtt a pozitív megoldásokat. Az a pozitív, ami a rendelkezésünkre áll, amiből építkezni lehet. A figyelem fényét átteszem arra, mi az, amink van és ebből mit, hogyan és mikor építsünk fel.

Önfeltárás belép mint fontos munka, mert oldani kell azokat az önkorlátozásokat, önsorsrontó mintákat, amik blokkolják vagy negatív irányba viszik azt, hogy a bennem lévő energiát a magam és a mások fejlődésének a szolgálatába rendeljem. Tehát minek, kinek adsz energiát és hogyan szerzel energiát? Ez nagyon fontos kérdés. Aki felfelé, a felsőbb én felé nyitni tud, az bőségesen kap energiát és tudást. Erről írok majd bővebben, milyen módon blokkoljuk a kapcsolódást és hogyan oldható fel. A lefelé nyitás azt jelenti hívd elő azokat a részeidet, akik energia hiányosak, tudatlanok, sérültek. Ehhez bőségesen kapunk tükröket a többi embertől. Másik része, ami fontos, hogy a pozitív energia csere a mindennapjaimban legyen jelen. Tehát adni kell az elismerést, a pontosan és konkrétan megfogalmazott dicséretet, megosztani az örömöt, amit a másik ember fejlődése jelent, kifejezni a hálát, lelkesíteni az embereket, humorizálni, hogy a nevetés gyógyítson. Vigasztalni, meghallgatni és csendben maradni, ha erre van szükség. Ki kell fejezni, ha a negatív tartományban vagyok, félek, szomorú vagyok, tehetetlennek érzem magam. Megkérdezni a másik embert, tud-e, akar-e, az ő dolga-e nekem ebben segíteni. Ezzel példát mutatsz, emberből vagy, felvállalod az érzéseidet, extra előny, ha megkapod az útmutatást és a segítséget. Kifejezed, szomorú vagy és ölelésre vágysz. Kifejezed, hogy dühös vagy, tudva azt hogy ez egy rosszul megfogalmazott segítségkérés. Nagyon fontosnak tartom, elsőrendű munka és feladat számomra és azoknak az embereknek a számára, akiknek az életfeladata a gyógyítás, segítés területén van, hogy a saját energia szintedet, belső egészségedet, saját belső fényedet kell a a legfontosabbnak tartani, első helyre helyezni, mert a belső telítettségből és bőségből könnyedén, spontán tudsz adni. Megtartani és ápolni azokat az emberi kapcsolataidat, amelyek támogatóak. A megnyílás, amikor természetes, akkor a belső bőségből fakad, bevonzza azokat az embereket, akik megnyílnak a befogadására.

 

 

Szia Kati! Anyaképen dolgozom, pszichodráma csoportban és egy másik vonalon is. Elég bonyi a családi helyzet otthon… Anyámnak vannak pszichés problémái, vannak disszociatív filmszakadásai. Apám mindig arra tanított, hogy a hazugság nem jó dolog, ennek ellenére a családi mechanikánk legmarkánsabb alapja ez az évtizedes hazugság, amit kötelesek vagyunk támogatni mind. Hogy minden rendben van, gyakorlatilag bármit csinál az anyám, mindent elnézünk neki… Nem veszünk róla tudomást. Ez a dolog engem most már olyan szinten irritál, hogy kevés időt tudok tölteni anyámmal és neki ez fáj is, mert érzi, hogy nincs köztünk kapcsolódás. De számomra ez az egész túl nehéz és túl megterhelő és nem is értek vele egyet. Igazából haragszom is apámra, amiért nem tett semmit azért, hogy nekünk egy normális anyánk lehessen. (persze tudom, hogy mindennek oka van és látom, mire volt jó nekem ez az egész, de az érzelmi szinten mégis megvan ez az ellenállás és düh) Nem akarok teljesen elhatárolódni a családomtól. De velük lenni is nagyon nehéz nekem. Ez a problémám most.

Válaszom: ez egy megakadt gyász folyamat, ahol a düh szakaszban tartasz.
Át kell élni és meg kell gyászolni a veszteséget azért, amit nem kaptál meg
vagyis a stabil, igazi, felnőtt anyát. Akire támaszkodni lehet, akire felnézni lehet. Gyászolni egyetlen módon tudunk, ha kiengedted a dühödet, sírni kell,
megélni az elfojtott érzéseket. Igyál vizet, plusz használd a fürdés, zuhanyzás gyógyító energiját, kitisztul. Fogadd el, ennek a feldolgozásához idő kell.
Van még egy gyakorlat amit érdemes megcsinálni, ha azt érzed rád raktak valamit, amit cipelsz, itt maga a súly, a “tegyünk úgy, mintha normális család lennénk”. Erre Hellingeres oldást javaslok, ami azt jelenti, ebben az esetben, az apával ezt rendezni kell, letenni azt, amit elvárásból rád rakott.

 

“Szia Kati! Egy nagy kérdés nem hagy nyugodni. Azt mondják, hogy mi magunk teremtjük a valóságunkat.
Ha ez így van, akkor én nem tudom, miért lavíroztam bele magam ebbe a fenntarthatatlan helyzetbe.
Néha úgy érzem, szétszakadok ” Ezt a kérdést skype terápiás beszélgetés után kaptam, a kérdező hozzájárulásával most közre tudom adni, fontos kérdést feszegetünk :-)

Válaszom: van aki teremteni tudja a valóságát és van aki sodródik. Olyan ez, mint egy csónak az Élet folyóján, fogod-e az evezőket? Ha valaki sodródik, akkor mások teremtik az ő valóságát. Más mondja meg, hol dolgozz, mit csinálj, kivel legyél együtt és kivel nem. A valóságunk teremtése pozitív agressziót jelent. Ez azt jelenti, meghatározzuk az Életünket, így, nagybetűsen. Aktívan hatunk a Világra. Kijelöljük a határainkat, ahelyett hogy mások rángatnának, tologatnának, taszigálnának, vagy éppen kihasználnának bennünket. A pozitív agresszió lényege, hogy olyan módon használjuk az erőnket, ami nekünk és másoknak is a javára válik. Olyan megoldásokat keresünk, ami a helyzetben lévőknek a lehető legjobb. Van amikor az ellentétes érdekek miatt ez kivitelezhetetlen és itt lép be a prioritás. Ki a legfontosabb? Nyilván Te, mert ez a Te életed. Hozz létre egy sorrendet, ki a második, harmadik és így tovább. Dolgozz ezzel, amíg belül harmóniában érzed magad. Ha Te jól vagy, az mindenkinek, akinek igazán fontos vagy, a javára válk. És persze neked is  :-)  Elsősorban  :-)

 

Szia Kati! Mit kezdjek a teljesítménykényszerrel és a bántó kritikával? Válaszom: kétféle elvárás létezik, teljesíthető és teljesíthetetlen. Igazából ez ennyire egyszerű, a teljesíthető elvárásokat teljesítjük  :-)  Nagyon fontos a feloldásában az, tudatosan figyeld meg, milyen érzelmi reakciót adsz. Mivel az egó védekezési reakciói automatikusan hárítanak, elfojtanak, bagatellizálnak és vissza projektálnak ( ez a másik baja, né milyen idióta  :-) érdemes meditációban átdolgozni a helyzetet. Ha az érzelmi reakció düh, harag, ez azt buktatta ki, haragszol magadra mert elfogadtál és belsővé tettél egy teljesíthetetlen elvárást. Ha a reakció szomorúság, akkor egyértelműen fáj, mégpedig nagyon fáj, hogy ez a helyzet igazságtalan. Na most a harag esetén át kell dolgozni a belsővé vált lehetetlen elvárásokat. Hiszen fejlődünk, gyógyulunk, tisztulunk. Elbukunk és újra felállunk. Az igazságtalanság miatt érzett szomorúság kifelé történő kommunikálása nagyon fontos. Mondd ki, ez nagyon megsebzett és mondd ki, miért. Ha tisztán és nyíltan kifejezed az érzéseidet, felvállalod magad, a másik kétféleképpen reagálhat. Vagy emel, vagy elnyom. Ezt érezni fogod. Emel, ha ki tudja mondani, sajnálom. Emel, ha látod rajta, szeretne a helyzeten változtatni. Ha viszont bármilyen olyan reakciót ad, ami még beljebb nyom a fájdalmas érzéseidbe, akkor lépj legalább egyet hátra. Vagy többet  :-) Mert ebben a játszmában csak veszíthetsz. Mert ez arról szól, a másikat a Te fájdalmad nem hatja meg, empátiára képtelen. Csűrheti, csavarhatja és a végén ki tudja hozni, hibás egyedül Te vagy. Ekkor kimondhatod, az egyetlen hiba, amit elkövettél, az volt, hogy hittél abban, ebből jól jöhetsz ki. Igazából mindegy, mennyire megtépázva jössz ki belőle, a lényeg, hogy feladod, hogy megfelelj teljesíthetetlen elvárásokkal szemben. A másik ember lelke látja a lekedet, ha viszont az egó uralkodik, onnantól a saját belső problémáit vetíti ki rád és benned kritizálja.

Az emberek egy kalap alá veszik az összes meditációt, pedig lényegi különbségek vannak, mind a céljaikban, mind pedig a technikai megoldásokban. A meditáció tudatállapot változást jelent, az alfától a még mélyebb szintekig.

Az ajánlásom a testhelyzetre vonatkozóan, hogy a klasszikus buddhista meditációt érdemes ülve végezni, egyenes gerinccel, hogy a csakrák egy vonalban legyenek. A többi meditációt, relaxációt, angyal meditációt stb. érdemes úgy végezni, hogy kényelmesen érezd magad és törekedj arra, hogy a zavaró tényezőket, mint túl hideg környezet vagy túl meleg, kényelmetlen, szoros ruha, bármilyen más kényelmetlenség kiküszöböld.

 

Nézzük nagyon tömören, mik a különbségek a meditációk között:

 

A klasszikus buddhista meditációk célja a figyelem fókuszálásának erősítése, benne lenni a tiszta figyelemben. Megfigyelik a légzést vagy magát a figyelmet is. A meditáció célja spirituális, vagyis az egó meghaladása. Az elme kiüresítése, a csend megtapasztalása. Nagyon nehéz technika zaklatott állapotban és nagyon nehéz a nők számára, akik nem véletlenül erősebbek az osztott figyelemben, mint a figyelem erejének a koncentrálásában.

Adyashanti és Mooji megvilágosodott tanítók meditációi megtalálhatóak a youtube-on, akinek az angol jól megy, érdemes ezeket hallgatni. Nemcsak azért, mert azoktól tanulhatsz, akik már elérték a megvilágosodott állapotot, hanem azért is, mert a tiszta tudatosság energiáját beleteszik segítségként. 

 

A kezdő meditálónál megtörténhet az, hogy amíg éber tudatállapotban az én-védő, elhárító mechanizmusok működnek, tehát az egó a szőnyeg alá söpörheti a problémákat, addig a befelé fordulás során tisztán feljönnek az elnyomott érzések,  kénytelen az ember szembenézni azzal, baj van, bizony. Viszont nem akarja, vagy nem tudja bevállalni és nem képes feldolgozni azokat az érzéseket, amikkel dolga lenne. Zaklatott állapotban lehetetlen ellazulni, ha túl intenzívek az érzések, elsodornak. Ahogy Adyashanti mondja, a érzéseid pórázon húznak ide-oda…

 

A klasszikus meditáció nem arra való, hogy a sérült személyiség meggyógyuljon, újra nyitottá és működőképessé váljon, hanem arra, hogy a már nagyjából letisztult és komoly belső stabilitással rendelkező személyiség meghaladja önmagát. Kisebb intenzitású érzéseket meg tudunk tanúként figyelni. Tudjuk működtetni azt a technikát, hogy “felhőként” kezeljük, vagyis amikor beúszik a tudatunk égboltjába egy kép, gondolat vagy érzés, ezt megengedjük – nem harcolunk ellene én nem fojtjuk el újra – azt engedjük meg, hogy elússzon és a figyelmünk a tudatosságban marad…

 

Pár szót ejtenék az agykontrollos vizualizációról is. Ennek a lényege, hogy az egó a vágyait belerajzolja a jövőbe. Amennyiben nincs belső blokk és maga az életesemény amúgy is benne volt a lelkünk által választott útban, a siker gyors és látványos. Kemény karmát okoz persze, ha másik ember szabad akaratát megsértve vizualizálunk, erre nagyon figyeljetek oda! Viszont ha a személyiség egyik része ellenáll a változásnak, magyarul felépít egy belső blokkot, vagy a blokk karmikus teherből fakad, akkor a technika eredménytelen. Vagy pedig az utunkban nincs benn, a képet vizualizálni ezért nem tudjuk, mert szétcsúszik, a belső zavar nem is engedi, hogy elérjük azt a mély tudatállapotot, ahonnan tiszta képet tudunk megalkotni.

 

Az önismereti meditációk célja a személyiség egységének a létrehozása, a leszakad, sérült részek meggyógyítása, a traumatikus élmények feldolgozása, a tudattalan részek működésének megismerése, tudatosítása, a személyiség működésének egyre magasabb szintre emelése.

 

Meditációs eszközök, amik építenek, a céljuk az ember fizikai és lelki felerősítése és stabilizálása:

meditáció energiával, fénnyel való tisztításra

vizualizáció a hiányzó, építő jellegű érzés befogadására, például szeretet, biztonságérzet stb.

Én határok kitűzése és stabilizálása

az energia test, a személyiség és a lélek kibillent egyensúlyának a helyreállítása

életerő felvétele

önbizalom növelése

gyógyulás, erősödés szellemi segítők segítségével

információ szerző technikák stb. 

 

A másik rész pedig, amikor már a személyiség képessé válik szembenézni a problémával és megtenni azokat a belső, lelki tetteket, amikkel a változtatást belül, önmagán hajtja végre: 

félelem oldás

kudarc befogadása

más, fájdalmas emlék újraélése és feldolgozása, mint veszteségek, csalódások, bántások

elfogadása a személyiség negatív oldalának

a vágyak megtisztítása

kötődések elengedése stb. 

 

A meditációban tudat állapot változást hajtunk végre. A tudatalatti többnyire magától megnyílik. Ha az onnan feljövő érzés, élmény olyan erős, hogy szétzilálja az amúgy is instabil személyiséget, akkor ez káros. Ezért érdemes terapeutával együtt elindulni ezen az úton, hiszen ezek a folyamatok kézben tarthatóak és beszabályozhatóak, de ezt a technikai tudást el kell sajátítani. Nagy traumák feldolgozását fel kell darabolni, a tisztító, erősítő gyakorlatokat váltogatni kell a trauma oldásokkal, ahol annyit és csakis annyit engedünk feljönni, amit a személyiség fel tud dolgozni és be tud építeni. Megtanuljuk a felesleget újra visszazárni.

 

Az ima, az önátadás annál az embernél működik, akinek van hite, aki Istent nem veszítette el. 

Az önismereti út pedig azoknak való inkább, akiknek a megértés fontos, a materialista vonalról indulva nagyon más lehetőség nincs is, hiszen Istent valahol, valamelyik előző életben elveszítettük vagy megtagadtuk. Számunkra nem létezik önmagunkon kívüli formában, ezért befelé, önmagunkban tudjuk megtalálni.

domoszlaikatalin on június - 17 - 2013
Hozzászólások kikapcsolva