A depresszióról

 

Így fogalmazom meg: „Az élethez, amit élek, nincs kedvem és hogy megváltoztassam, ahhoz meg nincs erőm.” Amit élünk, az sors, a sors addig sors, amíg a forgatókönyve, a sorsminta a tudatalattiban van. Ha a sorsmintát, hogy miből fakad, hol gyökerezik, feltárjuk, akkor átalakíthatóvá válik. A „nincs kedvem és nincs erőm” életérzés a feldolgozatlan veszteségek fájdalmából fakad. Döntő többségében a gyermekkorból jön és a szülőkkel kapcsolatos. Fontos azzal tisztában lenni, hogy az is veszteség, amit soha nem kaptunk meg. A soha meg nem kapott szeretetformák a sóvárgás világába visznek. Olyan kapcsolatokba, amikbe szeret morzsákért kapaszkodsz. Ál biztonságért, a fájdalmas magány elkerüléséért. Aztán kiderül a biztonság, a kapaszkodó valójában illúzió, a magány az egyedüllétből társas magánnyá válhat…

 

A felnőttként átélt veszteségek, a párkapcsolat megszakadása, vagy az anyagi bukta vagy ha kirúgnak a munkahelyedről, bevihet a depresszióban, ha a lelki fájdalom feldolgozása elmarad. Nagyon fontos, hogy a fájdalom feldolgozása nem egyenlő az önsajnálat mocsarával. Az önsajnálat sehová nem vezet, mert bár emberi érzés, megéljük azt, hogy lúzer vagyok, szánalmas vagyok, nyomorult vagyok. De. Te nem vagy ezzel azonos. A helyzet lehet nyomorult, szánni való, vagy veszteséggel teli. Ha leválasztod a lényedet a hamis énképekről és a helyzetre ráteszed, akkor már látszik a fény az alagút végén. Ha nem ez vagyok, hanem a helyzet, akkor a helyzet megváltoztatható.

A mélyreható változáshoz a tudatalattihoz kell nyúlni.

A tudatalattiban levő programok ereje a tudatos énünkhöz viszonyítva 90 : 10 százalék. Garantált a kudarc ilyen túlerővel szemben. Az emberek egy ideig harcolnak, aztán mélyen belefáradnak és jön a depresszió.

 

Jobb sorsot érdemelnél, milyen tehetséges, miért nem kezd magával valamit, miért nem boldogul, kérdezhetik az emberek. A sorsminta meghatározza, hogy az élet mennyire kell nehéznek és küzdelmesnek lennie. Olyan mint egy elromlott gps, ami mindig a nehezebb útra visz vagy éppen zsákutcába.

 

A ráfüggés a gyógyszerekre vagy az alkoholra, vagy a hasisra például azért jön létre, mert „segítenek” a rossz érzéseket visszanyomni a tudatalattiba. Amik azért jönnének fel, mert fel kell dolgozni, ha lelki sérülés ért, a lelked a gyógyulást várja, nem pedig a folyamatos elfojtást. Visszanyomod valamivel, újra fel akar jönni. De jön hozzá még, ezért fogalmazták ezt meg: ha van egy problémád, a megoldás helyett iszol, akkor lesz belőle kettő…

 

Szembenézni az okokkal és a lelki fájdalmat feldolgozni ehhez nemcsak bátorság és erő kell, hanem ha nem boldogulsz vele egyedül, akkor terápiás segítség is.

 Online terápiában tudunk kapcsolódni, bővebben az Elérhetőségek menüpont alatt.

 

lucid-dreaming-meditation-1919

A Youtube-on vannak egészen jó meditációk, ezen azt értem, a hatásuk gyógyító, tisztító, negatívból a pozitívba emel. Ezt szép, színes, sok esetben bonyolult képek, történések, vizualizált utazások formájában érik el.

 
Működhetne ez mindenkinél, viszont a kommentekből átjön az az információ, hogy a kinesztetikus típusú embereket ezek a meditációk frusztrálják. Ahelyett hogy ellazulnának, kimondottan befeszülnek. Kudarcnak élik meg. Az adott meditáció szerintük nem jó. Sőt, néhányan elkönyvelik, nekik a meditáció, mint módszer nem működik. Holott szuper, de más típusú emberek a bonyolult képi formákat könnyedén követik, ők a vizuálisok.
 
Ha kinesztetikus vagy, mozgásban és testérzetben gondolkozol, ez az elsődleges tanulási, észlelési formád.
 
A legegyszerűbb teszt arra, hogy Te kinesztetikus, auditív vagy vizuális típus vagy, az az, mit tudsz könnyebben elképzelni, ha azt mondom, gondolj egy fára. Ha vizuális vagy, akkor a kép könnyedén, színesben megjelenik. Előhívod. Ha kinesztetikus vagy, könnyebben elképzeled, milyen a tapintása a fa kérgének. Ha audtitív vagy, a kapcsolódó hangokat idézed fel könnyedén. 

 
A bonyolult vizuális gyakorlatokkal kinesztetikusként nehézséged van. Feladod. Kimondottan frusztrálnak. Viszont érted amit írok, mert kinesztetikusan fogalmazok. Ezt írom nehézséged van, a vizuális típus azt mondja, a helyzet kilátástalan. Azt mondom átjön az info, ahelyett hogy azt mondanám, ez megvilágítja a problémát. 
 
Ha neked mindegy, ha azt mondom, ez jól hangzik, vagy azt, ragyogóak a kilátásaink vagy azt, ez könnyen és gyorsan megy, kevert típus vagy, univerzális és szerencsés egyben.
 
Szerencsés vagy, mert megérted a többieket, tartozzanak bármelyik csoportba. Viszont ha két ember beszélget, az egyik nagyon vizuális a másik meg nagyon kinesztetikus, nem értik egymást. A vizuális azt éli, ez olyan ködös, a kinesztetikus meg azt, itt görcsölök, hogy kifejezzem magam, mégsem jutunk egyről a kettőre.
 
Ha úgy gondolod, veled valami baj van, mert nehezen vizualizálsz, én azt mondom, van egy kincs a kezedben. Ez azt jelenti, jóval könnyebben meg tudod ismerni és használni a saját testérzeteidet, a finom energiák tapasztalását és irányítását a kinesztetikus érzékeléssel. 
 
A legszebb mosoly sem téveszt meg, ha érzed, amit mondanak neked, az téged szíven üt. A gyomrod, a szíved mint antenna működik, ha ezt a képességet finomítod, fejleszted, igazi kincsre lelsz. Engedd el azt a vágyat, lásd az aurát, színesben. Ugyanilyen jól működik, ha Te érzed azt, amit a másik. Érezheted a kisugárzását, a hatást, amit rád gyakorol.  Átmelegíti a szívedet vagy hányingered lett tőle? Ugyanúgy értelmezhető, mint az, fekete-szürke valakinek az aurája vagy éppen ragyogó arany. 
 
Megtanulhatsz meditálni, csak másképp, más módszerekkel.
 
Már eleve furcsa, ha azt kérjük attól, akinek a mozgás a lét eleme, üljön, feküdjön nyugodtan, csendesítse le az elméjét. Még inkább a testét.
 
Holott ellazulásra, a koncentráció fejlesztésére neki is szüksége van.

 
Kiválóan működik a kinesztetikusoknál, egyszerűen a légzésedet figyeld, ahogy a mellkasod emelkedik és süllyed. Ez mozgás. Ezt lassítsd. Fókuszálj erre és ettől ellazulsz.
 
Gyógyító fény meditációban, legyen az fehér, arany, ibolyaláng bármilyen vizuális “katyvasz” :-) előhívhatod a gyógyító testérzeteket. Könnyedén el tudod képzelni, megélni meditációban arany fény vizualizálása helyett, hogy a nap fénye melegít és simogat. Tisztító vízesés vizualizálása helyett azt képzeld el, hogy úszol, vagy lebegsz a vízen. A mozgást, a testérzeteket éld meg.
 
Kimondottan neked való a dinamikus meditáció. Sétálj a természetben. Ha éled a mozgást, a Jelent tapasztalod. 
 
Szorítsd ökölbe a kezed, majd engedd el. Figyeld az elengedés érzését. Ha ez meg van, bármelyik izmodnak át tudod küldeni ezt a kérést, lazulj el.
 
A testedet, a testérzeteidet használhatod arra, hogy kapcsolatba lépj a szellemi vezetéseddel. 
 
Ha vigasztalásra van szükséged, egész testedet átadhatod annak, a Gyógyítás Angyala téged átölel.
 
Ha depresszió miatt megsüllyedtél, egy gödör alján csücsülsz, ahelyett hogy vizualizálni próbálnál egy megoldást, éld meg a létra tapintását, magát a mozgást, ahogy mászol felfefé. Vagy az az isteni érzést, a Szellemi Erő lágyan felemel.
 
Táncolj és a tánc meggyógyít. Engedd meg, a zene hasson, áttörjenek a blokkjaid és a felszínre került érzést mozgasd ki magadból. 
 
Amilyen vagy, az pontosan úgy van a helyén.
Egyszerűen más. Máshogyan nagyszerű.
 
 
 
 
 
 
domoszlaikatalin on október - 24 - 2017
Hozzászólások kikapcsolva